A koronavírus-járvány megjelenése óta az anyák és a nők világszerte nehéz helyzetbe kerültek, hiszen a családtagok, partnerek otthonlétével a házimunkára fordított idő is a többszörösére nőtt. Míg a férfiak nagy része következetes maradt, és otthon is a fizetett állására koncentrálhatott,
a nők esetében a home office összekapcsolódott a házimunkával és a gyermekek tanításával
– ismertette lapunk kérdésére a megváltozott életmód tapasztalatait Horváth Júlia Borbála.
A kulturális antropológus-író a koronavírus és a láthatatlan munka kapcsolatáról végzett kutatása (Családtudományi Szövetség) eredményeit összegezve elmondta:
a járványhelyzet hatására a nők emancipálódása, és a nemi sztereotípiák szerinti munkamegosztás körülbelül a XX. század közepén tapasztalt szintre esett vissza.
A Központi Statisztikai Hivatal felmérése szerint Magyarországon minden embert beleszámítva (csecsemő-felnőtt) évente 130 napot töltünk fizetetlen munkával, amely évi 11 milliárd órát jelent. Naponta 214 perc láthatatlan munkát és 164 perc fizetett munkát végzünk. Amennyiben a bruttó hazai termékbe, beleszámítana a láthatatlan munka, akkor az 23 százalékkal növelné a GDP-t.
A családos nők többsége – miközben a fizetett munkájukat is elvégezték – annyiféle különböző tevékenységet láttak el a pandémia alatt, mintha újabb, teljes értékű foglalkozásokat, illetve másod-harmadállásokat vállaltak volna. A felmérés alapján ugyanis kiderült, hogy a nők, anyák nagy része átlagosan reggel 5-6 órakor kelt, előre megfőzte az ebédet, reggelit készített a családtagoknak, majd az iskolai „becsöngetéstől” tanult a gyerekkel. 13 órakor ebédet adott a családtagoknak, majd a házi munka elvégzése közben segített a digitális lecke elkészítésében, vagy éppen a lecke elkészítése közben végezte a házimunkát. A délutáni levegőzés után a vacsoráztatás majd a gyerekek lefektetése következett, így
sokak számára nagyjából 21 óra után vehette kezdetét a saját home office elvégzése, ami olykor hajnali két-három óráig is eltartott.
Emellett pedig a nők jelentős része karitatív munkát is vállalt.
Fotó: Kurucz Árpád
A válaszadó férfiak több mint kétharmada a munkahelyi feladatait és a munkaidőt az otthonlét idején sem keverte össze a házi teendőkkel, és nem végzett párhuzamos feladatokat. Ők átlagosan később keltek, és fél 9 és 9 óra körül kezdték a fizetett munkájukat. Ebédszünetet tartottak, amit 17-18 óráig folyamatos munkavégzés követett, és csak annak végeztével láttak hozzá a családi foglalatosságokhoz: bevásároltak, olykor kikérdezték a gyerektől a leckét, kertészkedtek vagy barkácsoltak. Esetükben új elemnek mutatkozott, hogy több időt fordítottak saját idősebb családtagjaikra. A karantén-állapot a nagycsaládos szülők munkamegosztásában alakult könnyebben, mivel az apák a korábbi gyakorlatnak megfelelően természetesebbnek tartották, hogy aktívan részt vegyenek a gondoskodási feladatokban – magyarázta a kutató.
Elmondása szerint
a járvány kevés pozitív hatása közé sorolható, hogy a családtagok beleláthattak az otthoni, láthatatlan munkába, az előzőekhez képest pedig sokkal nagyobb mértékben próbáltak segíteni.
