Nem fizetnek a biztosítók az öncsonkító csalónak

A biztosítók szerint legtöbbször a gépjárművek káreseményeinél próbálnak trükközni a csalók. Ezt követik a lakásbiztosításhoz és utasbiztosításhoz köthető hamisan bejelentett káresemények. A baleset- és életbiztosítások körében ritka a csalás, ám itt alapesetben is több tízmilliós tételekről van szó, akad olyan szélhámos, akinek megéri ennyiért kockáztatni.

Baleseti helyszínelők végeznek méréseket aegy vasúti gázolás helyszínén Forrás: police.hu

A szakértők meghallgatásával folytatódott május 4-én a Pesti Központi Kerületi Bíróságon annak a vádlottnak a büntetőpere, aki a rendőrség és a biztosító társaságok által megbízott magánnyomozók által beszerzett bizonyítékok szerint is saját magának okozott maradandó testi fogyatékosságot a baleseti biztosításaiért remélt pénzért 2014-ben. Ha sikerül a terve,

közel milliárdos kártérítéshez juthatott volna a 14 biztosító társaságnál megkötött 29 szerződése alapján.

Eddig egy társaságot kötelezett kifizetésre a büntetőüggyel párhuzamosan zajló, ám attól független kártérítési perben a bíróság, de ha a csalás miatt elítélik a vádlottat, ezt a 11 millió forintot is vissza kell fizetnie. Az eljárás során a bűnügyi költség is milliós nagyságrendű, elmarasztalása esetén a most 54 éves Cs. Sándornak ezt is ki kell fizetnie.

Tizennégy biztosító

Lapunk információi szerint a nyomozók olyan tárgyi és személyi bizonyítékokat – tanúvallomásokat – szereztek be,

melyek azt támasztják alá, a férfi előre készült az öncsonkításra, nem véletlenül került egy vonat alá.

Cs. Sándor arra hivatkozik, korábban nehézgépkezelőként, darusként, veszélyes munkakörben dolgozott, ráadásul volt egy súlyos autóbalesete is, ezért kötött 2013 és 2014 között összesen 29 különféle életbiztosítást. Arra a kérdésre, hogy miért kellett neki ennyi szerződés, nem tudott elfogadható magyarázatot adni, védője azzal érvelt, a törvény nem limitálja, hogy ki, hány biztosítónál hány szerződést köt. A biztosítók nyomozói szerint viszont ez

az életszerűtlenül magas kötésszám is azt igazolja, a férfi készülhetett arra, hogy egy bizonyos ideig fizeti a biztosítások díjait, majd egy baleset után benyújtja a kártérítési igényeket.

Emellett megtakarításait is biztosításokba fektette, amelyek fordulónapjait ugyanarra a baleset időpontjához közeli napra időzítette.

Ezen a kis nyírségi állomáson került egy vonat kerekei alá a csalással gyanúsított férfi
Fotó: Police.hu

Gyanús elsősegély

Közel hét éve, 2014. június 30-án vágta le egy vonat kereke Cs. Sándor mindkét lábát térdből. Az esetet először balesetnek minősítették, később azonban több szemtanú is állította, nem elcsúszott,

nem beesett, hanem beugrott egy induló szerelvény utolsó vagonjának kerekei elé.

A férfi azzal védekezett, egész nap rosszul volt, fájt a feje, a peronon elvesztette eszméletét, megcsúszott, megtörtént a baj. Nem tudott magyarázatot adni arra, felesége mit keresett a baleset időpontjában az állomáson, hogyan került a táskájába véletlenül éppen aznap egy gumikötél, amivel az asszony a mentők diszpécserének utasítása szerint a rohamkocsi megérkezéséig el tudta állítani férje csonkolt lábainak vérzését.

A kórházban sikerült megmenteni a férfi életét, azóta műlábakkal közlekedik, feleségével pedig már 2014 augusztus 1-jén beadták a biztosítási káresemény után járó igényüket, hajszál pontosan 945 millió 300 ezer forint értékben.

Baleseti helyszínelők végeznek méréseket egy vasúti gázolás helyszínén
Fotó: Police.hu

Számoltak a szakértők

A nyomozók szerint az is megkérdőjelezte a baleset tényét, hogy a korábban kizárólag autóval közlekedő férfi aznap miért pont a vonatot választotta. Cs. Sándor azt vallotta, aznap feleségének kellett az autó, aki csak az állomásig hozta. Az eljárás során végig kitartott amellett, hogy fájdalom nyilallt a lábába, megcsúszott a peronon, úgy esett a vonat alá, de a helyszíni szemle nem talált ezt alátámasztó nyomokat. A bíróság előtt a vádhatóság az eljárás nyomozati szakaszában beszerzett bizonyítékokat szakértők bevonásával igyekezett alátámasztani. A tegnapi zárt tárgyaláson többek között fizikus szakértőt is meghallgattak, aki a baleset helyszínén elvégzett mérések alapján azt állapította meg, hogy

ha a peronon meg is csúszott volna a férfi, két lábbal semmiképpen nem eshetett volna be az induló vonat kerekei alá, ehhez készakarva oda kellett ugrania, illetve másznia,

utóbbit szemtanúk vallomása is megerősítette. A tárgyalás a szakértői vélemények értékelésével május végén folytatódhat. Ha a bíróság Cs. Sándort elmarasztalja az ellene különösen nagy értékre elkövetett csalás kísérlete miatt indított ügyben, akkor

akár 15 éves szabadságvesztésre is ítélheti.

Gyilkolt a csaló

Egy kárelbírálási folyamat, különösen a nagy összegű biztosítások esetében sokáig eltarthat – mondta lapunknak Molnár Gábor adatvédelmi és biztonságtechnikai igazságügyi szakértő. A biztosítók rossz példát mutatnának, ha egy-egy káresemény utáni kifizetést könnyelmű és felszínes vizsgálódásokhoz kötnének, a csalások visszaszorítása a becsülettel biztosításukat fizetők érdeke is.

Az utóbbi évek legmegdöbbentőbb biztosítási csalása egy bajai vendéglős, M. Róbert nevéhez kötődik. A férfi több nőismerősével is tízmilliós nagyságrendű életbiztosításokat köttetett, amiknek ő volt a kedvezményezettje. Beszerzett egy nagyon különleges, Magyarországon ismeretlen, nehezen kimutatható mérget. Ettől a mérgezésbe beleegyező nők többször kórházba kerültek, ezekről zárójelentéseket is kaptak, az orvosok nem tudták megállapítani az extrém rosszullétek okát. Ezután a nők külföldre mentek, a kedvezményezett pedig a kórházi iratokkal együtt bemutatott a biztosítóknak egy hamis halotti anyakönyvi kivonatot, és felvette a pénzt. A császártöltési N. Edit azonban túladagolta a mérgező szert, életét vesztette, a férfi pedig jelentkezett a pénzért. Mikor megtudta, hogy a biztosítók feljelentették a rendőrségen, a temetőből el akarta lopni a nő holttestét, megakadályozva ezzel az exhumálást és a boncolást. A rendőrök elfogták, a Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság pedig Keller Éva professzor, egyetemi tanár, a Semmelwis Egyetem Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézet akkori vezetőjének közreműködésével a heidelbergi egyetem szakértőivel bebizonyította a mérgezés tényét. A férfit – bár a gyilkosságot következetesen tagadta, balesetnek állította be – 2011-ben életfogytig tartó börtönbüntetésre ítélték. Lapunk információi szerint több idősebb férfi rokona is hasonló tünetek után halt meg. Az ő biztosításuknak is M. Róbert volt a kedvezményezettje, ám mivel a holttesteket elhamvasztották, nem lehetett bizonyítani a mérgezést.

M. Róbertet 2011-ben életfogytig tartó szabadságvesztéssel sújtotta a Szegedi Ítélőtábla
Fotó: MTI