Palackból épített tutajon, kibelezett hűtőben érkeznek meg a migránsok

Évek óta emberfeletti küzdelmet folytatnak a déli határ megvédéséért a rendőrök és a honvédek, akiknek újabb és újabb kihívások közepette kell a lehető leghatékonyabban dolgozni. A migránsok határon való átjutását kiterjedt szervezett bűnözői csoportok segítik, akik modern eszközökkel felszerelve, egyre tökéletesebb módszereket alkalmazva próbálják leküzdeni a határvédelmet. Ez óriási üzlet, eurómilliók cserélhetnek gazdát a migránsok és az embercsempészek között.

Nagy nyomás nehezedik a déli határt védő erőkre Fotó: Havran Zoltán Forrás: Magyar Nemzet

Csaknem 17 ezer migránssal szemben intézkedtünk tavaly Bács-Kiskun megye teljes határszakaszán, ez főként annak ismeretében hatalmas szám, hogy áprilisban, de még májusban is nagyságrendekkel kevesebb illegális bevándorló próbálkozott átjutni a magyar határon a pandémia miatt – emeli ki Bodor László alezredes, a Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság határrendészeti osztályának vezetője a Hercegszántó Határrendészeti Kirendeltség központi épületében.

Az objektumban, amelynek rádióadó tornya messziről jól látszik, komoly erők állomásoznak, az udvaron úgy is több tucat személyautó, terepjáró és csapatszállító busz parkol, hogy a járművek jelentős részével a rendőrök ez idő alatt is járőrtevékenységet folytatnak.

Bodor Lászlótól megtudjuk, hogy a Bács-Kiskun megyei határszakaszon tavaly áprilisban mindössze 31 migráns próbált meg illegálisan átjutni a határon, mivel a szerb partnerek a koronavírus-járvány miatt karanténba zárták a bevándorlókat. Áprilist és májust leszámítva minden hónapban minimum ezer migránssal szemben kellett intézkednie a határvédelmi szerveknek. Sőt a bevándorlók aktivitása szeptembertől az év végéig, az egyre romló időjárás, az egyre nehezebb terepviszonyok és a járvány második hulláma ellenére is folyamatosan növekedett.

– A helyzet ebben az évben tovább romlott, hiszen mostanáig már csaknem hétezer illegális bevándorlóval szemben kellett intézkednünk, vagyis idén jócskán meg is haladhatjuk a húszezres számot. Mindez persze a megye teljes, 113 kilométeres szakaszára értendő.

Ebből a Hercegszántónál levő körülbelül 10,5 kilométeres szakaszon nincs ideiglenes biztonsági határzár a természetvédelmi szempontok és a talaj adottságai miatt – fejti ki Bodor László. Hozzáteszi: a migránsok egy darabig nem részesítették előnyben ezt az ingoványos, nehezen járható szakaszt, de hamar rátaláltak, és azóta sokan próbálkoznak itt.

A folyamatos járőrszolgálat a legjobb módszer a törvénytelenül érkezők feltartóztatására
Fotó: Havran Zoltán / Magyar Nemzet

Fejenként több ezer euró

Volt egy körülbelül féléves időszak, amikor a határzárral védett szakaszra koncentráltak, de mostanra a migránsok zöme visszatért ide. Többek között azért is, mert ez a 10,5 kilométer hosszú és 5 kilométer széles terület nemcsak nekik, de a határt védő erőknek is nehezebben járható, és a környező erdőkben akár hosszabb időre is el tudnak bújni. Az utánpótlás pedig biztosított, mert az alig húsz kilométerre fekvő Zomborban befogadóállomás működik.

Így aztán nem is csoda, hogy április végéig Hercegszántó térségében több mint 3500 főt tartóztattak fel, közülük kétezren jöttek a kerítés nélküli területen.

A migránsok nincsenek egyedül, komoly bűnözői csoportok segítik őket. Vannak, akik szerb területről figyelik a határt, a rendőrök és katonák mozgását, és próbálják megtalálni a védelem leggyengébb pontját. Az illegális bevándorlókat korábban főként szerb embercsempészek, úgynevezett sétáltatók kísérték át a határon, ma már sokkal inkább migráns hátterű személyek juttatják el a csoportokat azokra a helyszínekre, ahonnan a továbbszállító személyek próbálják meg őket elvinni Európa belseje felé. Eközben modern technikai eszközöket használnak, GPS-koordináták alapján tájékozódnak, előfordulhat, hogy a csoportot telefonon keresztül Londonból irányítja egy személy, aki laptopján követi a bevándorlók mozgását.

A bűnözők rendkívül szervezettek, az embercsempészet ugyanis óriási üzlet, akár több ezer eurót is elkérhetnek egy-egy bevándorlótól a segítség fejében. Megtehetik a bűnözők, mert a bevándorlóknak szükségük van a segítségükre, hiszen a migránsokkal ellentétben ők otthonosan mozognak a területen.

Nagyon sok útvonalat ismernek, akár újabbakat derítenek fel, és tisztában vannak azzal is, hol lehet jól elbújni. Abban nincs változás, hogy jellemzően szírek vagy magukat szírnek valló személyek próbálkoznak a határon való átjutással, akiknek túlnyomó része fiatal vagy középkorú, életerős férfi.

Több vonalból álló védelem

A határt védő erők a terepviszonyoknak megfelelően alakították ki a védelmet a határzárral nem védett területen. A terepadottságok miatt a határt nem a határvonalnál, hanem néhány kilométerrel mélyebben egy műútra építve őrzik. Az érkezők felderítésére használnak vizuális felderítő eszközöket, lokátorokat, kézi éjjellátó távcsöveket és hőkamerákat. A határőrizeti rendszer azonban nem egy, hanem több vonalból áll, így ha valakik átjutnak az első szűrőn, akkor még ezt követően is képesek eredményesen feltartóztatni őket. – A kollégák a katonasággal megerősítve rendkívül sikeresen végzik a munkájukat, mert a bevándorlók nyolcvan százalékát az első vonalban feltartóztatják, de a többiek nagy részét is megállítják, csak mélyebben. Fontos, hogy az itteni kollégák zöme több évtizedes tapasztalattal, szakértelemmel rendelkezik, szabadidőben is nyitott szemmel járnak, enélkül nem lennének ilyen hatékonyak. S persze tény, hogy a honvédség itt levő erői is rendkívül sokat segítenek a munkában – mutat rá Bodor László.

Munka pedig van bőven, és az nemcsak az illegális bevándorlók felderítéséből és feltartóztatásából áll, hiszen a bevándorlókat össze kell gyűjteni, és el kell szállítani. Ehhez kialakítottak egy logisztikai központot, ahol a migránsok arra várakoznak, hogy visszavigyék őket a biztonsági határzárhoz. Ha egészségügyi problémáik vannak, akkor orvoshoz vagy éppen kórházba kell őket szállítani, ahol őrizni kell a beteget. Egy éve pedig még a járványügyi előírásokra is tekintettel kell lenni, ami szintén többletfeladatot jelent. A Duna és a Ferenc-tápcsatorna is nehezíti a védekezést, mivel a migránsok sokszor az utóbbit felhasználva próbálnak meg bejutni Magyarország területére.

Ehhez ladikot vagy gumicsónakot használnak, máskor levegővel töltött PET-palackokból építenek tutajt. Sőt az is előfordult, hogy egy kibelezett hűtőszekrény vázában igyekeztek átevezni a csatornán. A védelem ezekre a próbálkozásokra is figyel.

Segítenek a polgárőrök is

A migránsok feltartóztatása mellett a rendőrség arra is koncentrál, hogy kiszűrje és elfogja a bűnelkövetőket – a sétáltatókat és a továbbszállítókat –, de nincs könnyű dolguk. Főleg, amióta a bűnözők taktikát váltottak, és nem szerb, hanem migráns hátterű emberek kísérik át a határon a bevándorlókat. Őket nagyon nehéz megkülönböztetni a valódi migránsoktól. A továbbszállítók lebuktatása sem könnyű, de ebben a rendőrök támaszkodhatnak az eddig megszerzett nagy rutinjukra, valamint a civilek, a polgárőrök és a lakosság segítségére is, akiknek azonnal feltűnik egy-egy idegen jármű, és erről értesítik a hatóságokat. Emellett a rendőrök folyamatosan figyelik a szállítási útvonalakat, és ellenőrzéseket hajtanak végre.

Meglepő, hogy a továbbszállítók közül fogtak már el eddig a rendőrök szerb, román, lengyel, de akár finn állampolgárságú elkövetőket is. Utóbbi migráns volt.

A bevándorlók korábban nagyobb, akár ötven-, hatvanfős csoportokban érkeztek, manapság kisebb társaságokra bomlanak, és megpróbálják megosztani a védelem erőit. Arra számítanak, hogy ha több hullámban jönnek, akkor lesz olyan csapat, amelyik sikerrel jár. Erre azonban a magyar határ innenső oldalán is figyelnek. – S elég hatékonyan tesszük, mert amíg tavaly 45 embercsempészt fogtunk el a megye területén, addig idén már most 33-nál tartunk, közülük nyolcat a hercegszántói szakaszon vontunk eljárás alá – emeli ki az alezredes.

Állandó ellenőrző pont

Miután a kirendeltségi központban elméletben mindent megtudhattunk a hátárőrizeti munkáról, a terepen, a gyakorlatban is megfigyeljük a rendőrök és katonák járőrtevékenységét. Amint nyugati irányba elhagyjuk Hercegszántót, hamar elérjük a Ferenc-tápcsatornát, amelynek hídjánál megpillantjuk az első határt védő katonákat, akik most is a környéket fürkészik. A híd lábánál sátor áll, ezt azt jelzi, hogy egy állandó ellenőrző pont működik itt.

Megtudjuk, hogy ez a térség már kifejezetten fontos terület, mert sokszor tartóztatnak fel itt migránsokat, akik olykor vízen próbálják meg kijátszani a határvédelmet, de legtöbbször a környező erdőkön keresztül igyekeznek továbbhaladni az ország belseje felé.

Most azonban minden csendes, a kellemes, tavaszi, napsütéses időben nem tapasztalni mozgást errefelé.

A sátor jelzi, hogy itt egy állandó ellenőrzési pont működik
Fotó: Havran Zoltán / Magyar Nemzet

Ezután a Karapancsai-főcsatorna mellett haladunk tovább, majd Hercegszántó Budzsák településrésze előtt balra, dél felé fordulunk, és átmegyünk a hídon. Ettől kezdve, mivel elértük a határral párhuzamosan futó első védvonalat, folyamatosan látunk a műút mentén járőröző rendőröket és katonákat, akik főleg az erdős részeken teljesítenek szolgálatot. Mint Bodor alezredes elmondja, ebből a szempontból a jól belátható szántóföldek a határt védő erők „szövetségesei”, míg az erdőkben és bokros részeken – főleg most, hogy kizöldültek – jobban el tudnak bújni a migránsok. Később, ha a vetemények kinőnek, akkor a szántóföldek is nagyobb feladatot adnak majd, különösen akkor, ha magasabb növényeket, kukoricát vagy napraforgót vetettek bele a gazdák. Ha a vetés megnő, akkor ezeken a pontokon is több élő erőre lesz szüksége a határvédelemnek.

Vihar előtti csend

Alig néhány perc múlva elérjük a Natália-hídnál levő ellenőrző pontot, ahol most is több rendőr és katona tartózkodik. A szektorparancsnok jelenti, hogy ezen a napon, eddig három csoportban összesen tizenegy migránst tartóztattak fel a térségben. Közben az égen egy rendőrségi helikopter jelenik meg, majd nyugat–keleti irányba halad keresztül a szektor felett. A légi támogatás sokszor konkrét akcióhoz érkezik, de most csak a szokásos járőrfeladatát végzi a helikopter.

Újabb néhány kilométert haladunk tovább a védvonalon, és Hóduna településrészre jutunk, ahol a migránsok gyűjtőpontja is működik. Mivel az illegális bevándorlókat a közelmúltban rendőrségi busszal elszállították innen, csak a létesítmény személyzetét látni az objektumban. Ezután már csak egy kilométert teszünk meg, és elérjük a Duna-gátat. Itt az első védvonalat jelentő műút szó szerint a határ mellett vezet, a határkövek szinte karnyújtásnyira vannak tőlünk. Ezen a körülbelül egy kilométeres szakaszon nagyon résen kell lenniük a rendőröknek és a katonáknak, mert a bevándorlók gyakran bukkannak fel itt. Ez a szakasz a Duna alacsony vízállása idején még több feladatot ad az egyenruhásoknak, mert a migránsok akkor sokkal szélesebb sávban kísérelhetik meg az áttörést a védvonalon. Most azonban, miként az egész szakaszon, itt is teljes a nyugalom. Sokkal inkább vihar előtti csendről beszélhetünk, mert a bevándorlók bármikor próbálkozhatnak. Ezen a napon, a hercegszántói térségben tizenkét csapatot, összesen 63 főt tartóztattak fel, és még csak alig múlt dél.