Palackból épített tutajon, kibelezett hűtőben érkeznek meg a migránsok

Évek óta emberfeletti küzdelmet folytatnak a déli határ megvédéséért a rendőrök és a honvédek, akiknek újabb és újabb kihívások közepette kell a lehető leghatékonyabban dolgozni. A migránsok határon való átjutását kiterjedt szervezett bűnözői csoportok segítik, akik modern eszközökkel felszerelve, egyre tökéletesebb módszereket alkalmazva próbálják leküzdeni a határvédelmet. Ez óriási üzlet, eurómilliók cserélhetnek gazdát a migránsok és az embercsempészek között.

Nagy nyomás nehezedik a déli határt védő erőkre Fotó: Havran Zoltán Forrás: Magyar Nemzet

A migránsok nincsenek egyedül, komoly bűnözői csoportok segítik őket. Vannak, akik szerb területről figyelik a határt, a rendőrök és katonák mozgását, és próbálják megtalálni a védelem leggyengébb pontját. Az illegális bevándorlókat korábban főként szerb embercsempészek, úgynevezett sétáltatók kísérték át a határon, ma már sokkal inkább migráns hátterű személyek juttatják el a csoportokat azokra a helyszínekre, ahonnan a továbbszállító személyek próbálják meg őket elvinni Európa belseje felé. Eközben modern technikai eszközöket használnak, GPS-koordináták alapján tájékozódnak, előfordulhat, hogy a csoportot telefonon keresztül Londonból irányítja egy személy, aki laptopján követi a bevándorlók mozgását.

A bűnözők rendkívül szervezettek, az embercsempészet ugyanis óriási üzlet, akár több ezer eurót is elkérhetnek egy-egy bevándorlótól a segítség fejében. Megtehetik a bűnözők, mert a bevándorlóknak szükségük van a segítségükre, hiszen a migránsokkal ellentétben ők otthonosan mozognak a területen.

Nagyon sok útvonalat ismernek, akár újabbakat derítenek fel, és tisztában vannak azzal is, hol lehet jól elbújni. Abban nincs változás, hogy jellemzően szírek vagy magukat szírnek valló személyek próbálkoznak a határon való átjutással, akiknek túlnyomó része fiatal vagy középkorú, életerős férfi.

Több vonalból álló védelem

A határt védő erők a terepviszonyoknak megfelelően alakították ki a védelmet a határzárral nem védett területen. A terepadottságok miatt a határt nem a határvonalnál, hanem néhány kilométerrel mélyebben egy műútra építve őrzik. Az érkezők felderítésére használnak vizuális felderítő eszközöket, lokátorokat, kézi éjjellátó távcsöveket és hőkamerákat. A határőrizeti rendszer azonban nem egy, hanem több vonalból áll, így ha valakik átjutnak az első szűrőn, akkor még ezt követően is képesek eredményesen feltartóztatni őket. – A kollégák a katonasággal megerősítve rendkívül sikeresen végzik a munkájukat, mert a bevándorlók nyolcvan százalékát az első vonalban feltartóztatják, de a többiek nagy részét is megállítják, csak mélyebben. Fontos, hogy az itteni kollégák zöme több évtizedes tapasztalattal, szakértelemmel rendelkezik, szabadidőben is nyitott szemmel járnak, enélkül nem lennének ilyen hatékonyak. S persze tény, hogy a honvédség itt levő erői is rendkívül sokat segítenek a munkában – mutat rá Bodor László.

Munka pedig van bőven, és az nemcsak az illegális bevándorlók felderítéséből és feltartóztatásából áll, hiszen a bevándorlókat össze kell gyűjteni, és el kell szállítani. Ehhez kialakítottak egy logisztikai központot, ahol a migránsok arra várakoznak, hogy visszavigyék őket a biztonsági határzárhoz. Ha egészségügyi problémáik vannak, akkor orvoshoz vagy éppen kórházba kell őket szállítani, ahol őrizni kell a beteget. Egy éve pedig még a járványügyi előírásokra is tekintettel kell lenni, ami szintén többletfeladatot jelent. A Duna és a Ferenc-tápcsatorna is nehezíti a védekezést, mivel a migránsok sokszor az utóbbit felhasználva próbálnak meg bejutni Magyarország területére.

Ehhez ladikot vagy gumicsónakot használnak, máskor levegővel töltött PET-palackokból építenek tutajt. Sőt az is előfordult, hogy egy kibelezett hűtőszekrény vázában igyekeztek átevezni a csatornán. A védelem ezekre a próbálkozásokra is figyel.

Segítenek a polgárőrök is

A migránsok feltartóztatása mellett a rendőrség arra is koncentrál, hogy kiszűrje és elfogja a bűnelkövetőket – a sétáltatókat és a továbbszállítókat –, de nincs könnyű dolguk. Főleg, amióta a bűnözők taktikát váltottak, és nem szerb, hanem migráns hátterű emberek kísérik át a határon a bevándorlókat. Őket nagyon nehéz megkülönböztetni a valódi migránsoktól. A továbbszállítók lebuktatása sem könnyű, de ebben a rendőrök támaszkodhatnak az eddig megszerzett nagy rutinjukra, valamint a civilek, a polgárőrök és a lakosság segítségére is, akiknek azonnal feltűnik egy-egy idegen jármű, és erről értesítik a hatóságokat. Emellett a rendőrök folyamatosan figyelik a szállítási útvonalakat, és ellenőrzéseket hajtanak végre.

Meglepő, hogy a továbbszállítók közül fogtak már el eddig a rendőrök szerb, román, lengyel, de akár finn állampolgárságú elkövetőket is. Utóbbi migráns volt.

A bevándorlók korábban nagyobb, akár ötven-, hatvanfős csoportokban érkeztek, manapság kisebb társaságokra bomlanak, és megpróbálják megosztani a védelem erőit. Arra számítanak, hogy ha több hullámban jönnek, akkor lesz olyan csapat, amelyik sikerrel jár. Erre azonban a magyar határ innenső oldalán is figyelnek. – S elég hatékonyan tesszük, mert amíg tavaly 45 embercsempészt fogtunk el a megye területén, addig idén már most 33-nál tartunk, közülük nyolcat a hercegszántói szakaszon vontunk eljárás alá – emeli ki az alezredes.

Állandó ellenőrző pont

Miután a kirendeltségi központban elméletben mindent megtudhattunk a hátárőrizeti munkáról, a terepen, a gyakorlatban is megfigyeljük a rendőrök és katonák járőrtevékenységét. Amint nyugati irányba elhagyjuk Hercegszántót, hamar elérjük a Ferenc-tápcsatornát, amelynek hídjánál megpillantjuk az első határt védő katonákat, akik most is a környéket fürkészik. A híd lábánál sátor áll, ezt azt jelzi, hogy egy állandó ellenőrző pont működik itt.

Megtudjuk, hogy ez a térség már kifejezetten fontos terület, mert sokszor tartóztatnak fel itt migránsokat, akik olykor vízen próbálják meg kijátszani a határvédelmet, de legtöbbször a környező erdőkön keresztül igyekeznek továbbhaladni az ország belseje felé.

Most azonban minden csendes, a kellemes, tavaszi, napsütéses időben nem tapasztalni mozgást errefelé.

A sátor jelzi, hogy itt egy állandó ellenőrzési pont működik
Fotó: Havran Zoltán / Magyar Nemzet

Ezután a Karapancsai-főcsatorna mellett haladunk tovább, majd Hercegszántó Budzsák településrésze előtt balra, dél felé fordulunk, és átmegyünk a hídon. Ettől kezdve, mivel elértük a határral párhuzamosan futó első védvonalat, folyamatosan látunk a műút mentén járőröző rendőröket és katonákat, akik főleg az erdős részeken teljesítenek szolgálatot. Mint Bodor alezredes elmondja, ebből a szempontból a jól belátható szántóföldek a határt védő erők „szövetségesei”, míg az erdőkben és bokros részeken – főleg most, hogy kizöldültek – jobban el tudnak bújni a migránsok. Később, ha a vetemények kinőnek, akkor a szántóföldek is nagyobb feladatot adnak majd, különösen akkor, ha magasabb növényeket, kukoricát vagy napraforgót vetettek bele a gazdák. Ha a vetés megnő, akkor ezeken a pontokon is több élő erőre lesz szüksége a határvédelemnek.

Vihar előtti csend

Alig néhány perc múlva elérjük a Natália-hídnál levő ellenőrző pontot, ahol most is több rendőr és katona tartózkodik. A szektorparancsnok jelenti, hogy ezen a napon, eddig három csoportban összesen tizenegy migránst tartóztattak fel a térségben. Közben az égen egy rendőrségi helikopter jelenik meg, majd nyugat–keleti irányba halad keresztül a szektor felett. A légi támogatás sokszor konkrét akcióhoz érkezik, de most csak a szokásos járőrfeladatát végzi a helikopter.

Újabb néhány kilométert haladunk tovább a védvonalon, és Hóduna településrészre jutunk, ahol a migránsok gyűjtőpontja is működik. Mivel az illegális bevándorlókat a közelmúltban rendőrségi busszal elszállították innen, csak a létesítmény személyzetét látni az objektumban. Ezután már csak egy kilométert teszünk meg, és elérjük a Duna-gátat. Itt az első védvonalat jelentő műút szó szerint a határ mellett vezet, a határkövek szinte karnyújtásnyira vannak tőlünk. Ezen a körülbelül egy kilométeres szakaszon nagyon résen kell lenniük a rendőröknek és a katonáknak, mert a bevándorlók gyakran bukkannak fel itt. Ez a szakasz a Duna alacsony vízállása idején még több feladatot ad az egyenruhásoknak, mert a migránsok akkor sokkal szélesebb sávban kísérelhetik meg az áttörést a védvonalon. Most azonban, miként az egész szakaszon, itt is teljes a nyugalom. Sokkal inkább vihar előtti csendről beszélhetünk, mert a bevándorlók bármikor próbálkozhatnak. Ezen a napon, a hercegszántói térségben tizenkét csapatot, összesen 63 főt tartóztattak fel, és még csak alig múlt dél.