Nemzetgazdasági érdek a romák felzárkózása

A következő húsz-harminc év hazai gazdaságpolitikájának a kulcskérdése lesz a roma lakosság felzárkóztatása. A magyar gazdasági fejlődés fenntartásához szakképzett fiatalok tízezreinek kell kilépnie az iskolából a következő évtizedben, amihez a legnagyobb merítést a roma közösségek jelentik, ahol folyamatosan nő a tíz éven aluli gyerekek száma. Ugyanakkor a kisebbségpolitika baloldali narratívája és a minden területen megjelenő politikailag korrekt beszéd akadályozza, hogy nevén nevezzük a problémát és áldozatként tekint a roma kisebbségre. Forgács István romaügyi szakértővel beszéltünk.

Forgács István romaügyi szakértő szerint az Orbán-kormány intézkedései jelentősen hozzájárultak a társadalmi felzárkóztatás hatékonyságához Fotó: Kurucz Árpád

A demográfiai tendenciákból világosan látszik, hogy az elmúlt húsz évben folyamatosan növelni kellett a nyugdíjkorhatárt. A 2010 előtti időszakkal szemben az elmúlt tíz évben ugyanakkor jelentősen nőtt a munkából élők száma, amelyben szerepet játszik, hogy a romák is a korábbiaknál nagyobb számban találtak munkát. Saját jövedelemre tettek szert, adót és járulékot fizetnek a közös kasszába – fejtette ki Forgács István romaügyi szakértő, a Szakképzési Innovációs Tanács (SZIT) tagja.

– Már a pandémia előtt is jelentős volt a munkaerőhiány. A nagyvállalatok nem találtak szakmunkásokat, nem találtak szalagmunkásokat, és a beszállítóik is munkaerőhiánnyal küzdöttek. Mindemellett komoly kihívás a fluktuáció is, amelyre szintén megoldások kellenek – mondta a szakértő, aki arra is kitért, hogy a közfeladatok ellátásában is komoly igény van az új munkaerőre:

– Hiány van vasutasból, buszvezetőből, teherautó-sofőrből és postásból, amelyhez hozzáadódik az a probléma, hogy a következő tíz-tizenöt évben nagyon magas lesz a nyugdíjba vonulók száma. A folyamat ellensúlyozásához el kell érni, hogy ez idő alatt fiatalok, köztük roma fiatalok tízezrei szerezzenek szakképesítést – mondta.

Kiemelte, hogy Magyarország egy olyan jól fejlődő ország, ahol a gazdasági prosperitás nagyon sok lehetőséget kínál, tehát a gazdaság teljes szegmensében kell bátran haladni előre.

Forgács arra is figyelmeztet: ha ellentétes folyamatok zajlanak le, és a mostani tizenöt éves kor alatti roma fiatalokat nem sikerül legalább kilencven százalékban olyan végzettséghez juttatni, amelyre szükség van a munkaerőpiacon, miközben a létszámuk folyamatosan nő, akkor sokan lesznek azok, akik nem lesznek képesek dolgozni, saját magukért tenni és a közös értékeket gyarapítani.

A romaügyi szakértő szerint az áldozati szerep helyett a romák szakképesítését és gazdasági súlyát kell megerősíteni

A baloldal idealizálja a roma közösségeket

A balliberális megközelítésben az erőltetett politikai korrektség nem engedi sokszor, hogy valós problémákat nevén nevezzünk. Szerintük azért nem szabad a cigánysággal összefüggő valós problémákról beszélni, mert az a többségi társadalom előítéleteit erősíti meg.

– A túlérzékenyítő hozzáállás miatt szinte semmiről nem beszélhetünk őszintén – mondta.

Ha egy vidéki iskolába, ahol jelen van az iskolán belüli erőszak, és nagyon sok cigánygyerek jár, viszünk egy cigány iskolaőrt, aki ismeri a gyerekek családjait, és azt szeretné, hogy változzanak a dolgok és tesz is érte, akkor etnicizáltuk ugyan a kérdést, de megoldást is találtunk rá. Nem számít, hogy a többségi társadalom mit gondol, mert helyben oldottuk meg a problémát – mutatott rá a szakértő, aki szerint a valóság és a gyakorlat arról szól, hogy a cigány emberek is nagyon sok mindent formálhatnának a saját közvetlen környezetükben, nemcsak a többségen múlnak a dolgok.

– A balliberális narratíva a cigányokra erőltette a kollektív áldozatiság szerepét és a cigány kultúra érinthetetlenségét.

Kettős mércét alkalmaznak, mert miközben egyre nagyobb teret kapnak azok a nézetek, amelyek azt sulykolják belénk, hogy ne szüljünk több gyereket a Földre és ne együnk húst, mert elpusztítjuk a bolygót, addig ugyanők elfogadhatatlannak tartják, hogy bárki a tudatos gyermekvállalásról beszéljen – akár Nigériában, akár Nyírbátorban. Pedig attól még nem vész el egy etnikum identitása, ha megpróbálja a változó világot követni és igazodik a környezetéhez – emelte ki.

Forgács István szerint számos olyan kérdés számít tabunak, amelyekkel foglalkozni kellene: ilyen például a roma nők és lányok helyzete. Álságosan viselkedik, aki félrenéz, és nem akarja látni, mennyire nehéz a helyzetük nagyon sok roma közösségben. És amíg a hazai roma közösségek nem képesek meghaladni a harminc-ötven évvel ezelőtti szokásrendszert, addig nem mozdulunk el – hangsúlyozta.

Fontos szerepe van a kiemelt gazdasági beruházásoknak

Forgács szerint a gazdasági alapú társadalmi felzárkózás az egyetlen út a sikeres és tartós változáshoz.

Az olyan kiemelt nemzeti beruházások, mint a Paksi Atomerőmű bővítése, amelyhez 10-12 ezer új munkavállaló kell, vagy a Belgrád–Budapest vasútvonal fejlesztése, kiváló lehetőség arra, hogy szakmával bíró cigány fiatalok ezrei legyenek megbecsült munkavállalók.

Szükség van teherautó-sofőrökre, targoncakezelőre, villanyszerelőre és kétkezi munkásra egyaránt – mondta Forgács István és kifejtette, hogy az ilyen nagy léptékű beruházások térségében komoly munkaerőigény jelentkezik. A fejlesztések a társadalmi felzárkózás biztos lehetőségét kínálják – mutatott rá.

A szakértő elmondta, hogy a kiemelt nemzeti beruházások közelében mindenhol sok a cigány fiatal a szakképző iskolákban, azonban egyelőre jelentős közöttük a lemorzsolódás.

Rossz a szakmunka társadalmi megítélése

– A mostani 18–30 éves korosztályban nagyon magas a fehérgalléros munkát keresők aránya és nagyon alacsony a kétkezi munkát szakképzettséggel végzőké – mutatott rá Forgács, aki szerint

súlyos problémát okoz az a több évtizedes narratíva is, ami leértékeli a szakmunkásokat. – A szakmunkások a gazdaság közkatonái, ők cipelik a vállukon az egész országot. Ráadásul az alsóbb társadalmi rétegekből származó fiatalok számára már ez is egy jóval magasabb életszínvonalat biztosít, mint a betanított munka – fogalmazott.

A Szakképzési Innovációs Tanács tagjaként Forgács úgy látja, hogy Magyarországon minden adott a közoktatásban ahhoz, hogy ezek a fiatalok húszéves korukban már pénzt keressenek.

– Az állam odaadja ingyen az óvodát, az iskolát, a szakközépiskolát és a tankönyveket és ösztöndíjat kínál. A duális képzésben részt vevő fiatalok már a szakközépiskola alatt munkaszerződés jellegű megállapodás alapján kereshetnek pénzt. Jövő év elejétől pedig a huszonöt év alattiaknak adómentességet kínál a kormány – fejtette ki a hazai gazdasági szemléletű felzárkóztatás előnyeit.

A szakember szerint azonban ehhez tudatos és felelős hozzáállás kell a roma fiatalok részéről is: – Bent kell maradni a szakképzésben és megszerezni a szakmát, mert a jelenlegi gazdasági helyzetben nem a bőrszín vagy a származás számít, hanem a képzettség. Húszéves korában egy hátrányos helyzetű fiatal saját maga tudja felemelni a saját életét – fogalmazott.