Nemzetgazdasági érdek a romák felzárkózása

A következő húsz-harminc év hazai gazdaságpolitikájának a kulcskérdése lesz a roma lakosság felzárkóztatása. A magyar gazdasági fejlődés fenntartásához szakképzett fiatalok tízezreinek kell kilépnie az iskolából a következő évtizedben, amihez a legnagyobb merítést a roma közösségek jelentik, ahol folyamatosan nő a tíz éven aluli gyerekek száma. Ugyanakkor a kisebbségpolitika baloldali narratívája és a minden területen megjelenő politikailag korrekt beszéd akadályozza, hogy nevén nevezzük a problémát és áldozatként tekint a roma kisebbségre. Forgács István romaügyi szakértővel beszéltünk.

Forgács István romaügyi szakértő szerint az Orbán-kormány intézkedései jelentősen hozzájárultak a társadalmi felzárkóztatás hatékonyságához Fotó: Kurucz Árpád

Kettős mércét alkalmaznak, mert miközben egyre nagyobb teret kapnak azok a nézetek, amelyek azt sulykolják belénk, hogy ne szüljünk több gyereket a Földre és ne együnk húst, mert elpusztítjuk a bolygót, addig ugyanők elfogadhatatlannak tartják, hogy bárki a tudatos gyermekvállalásról beszéljen – akár Nigériában, akár Nyírbátorban. Pedig attól még nem vész el egy etnikum identitása, ha megpróbálja a változó világot követni és igazodik a környezetéhez – emelte ki.

Forgács István szerint számos olyan kérdés számít tabunak, amelyekkel foglalkozni kellene: ilyen például a roma nők és lányok helyzete. Álságosan viselkedik, aki félrenéz, és nem akarja látni, mennyire nehéz a helyzetük nagyon sok roma közösségben. És amíg a hazai roma közösségek nem képesek meghaladni a harminc-ötven évvel ezelőtti szokásrendszert, addig nem mozdulunk el – hangsúlyozta.

Fontos szerepe van a kiemelt gazdasági beruházásoknak

Forgács szerint a gazdasági alapú társadalmi felzárkózás az egyetlen út a sikeres és tartós változáshoz.

Az olyan kiemelt nemzeti beruházások, mint a Paksi Atomerőmű bővítése, amelyhez 10-12 ezer új munkavállaló kell, vagy a Belgrád–Budapest vasútvonal fejlesztése, kiváló lehetőség arra, hogy szakmával bíró cigány fiatalok ezrei legyenek megbecsült munkavállalók.

Szükség van teherautó-sofőrökre, targoncakezelőre, villanyszerelőre és kétkezi munkásra egyaránt – mondta Forgács István és kifejtette, hogy az ilyen nagy léptékű beruházások térségében komoly munkaerőigény jelentkezik. A fejlesztések a társadalmi felzárkózás biztos lehetőségét kínálják – mutatott rá.

A szakértő elmondta, hogy a kiemelt nemzeti beruházások közelében mindenhol sok a cigány fiatal a szakképző iskolákban, azonban egyelőre jelentős közöttük a lemorzsolódás.

Rossz a szakmunka társadalmi megítélése

– A mostani 18–30 éves korosztályban nagyon magas a fehérgalléros munkát keresők aránya és nagyon alacsony a kétkezi munkát szakképzettséggel végzőké – mutatott rá Forgács, aki szerint

súlyos problémát okoz az a több évtizedes narratíva is, ami leértékeli a szakmunkásokat. – A szakmunkások a gazdaság közkatonái, ők cipelik a vállukon az egész országot. Ráadásul az alsóbb társadalmi rétegekből származó fiatalok számára már ez is egy jóval magasabb életszínvonalat biztosít, mint a betanított munka – fogalmazott.

A Szakképzési Innovációs Tanács tagjaként Forgács úgy látja, hogy Magyarországon minden adott a közoktatásban ahhoz, hogy ezek a fiatalok húszéves korukban már pénzt keressenek.

– Az állam odaadja ingyen az óvodát, az iskolát, a szakközépiskolát és a tankönyveket és ösztöndíjat kínál. A duális képzésben részt vevő fiatalok már a szakközépiskola alatt munkaszerződés jellegű megállapodás alapján kereshetnek pénzt. Jövő év elejétől pedig a huszonöt év alattiaknak adómentességet kínál a kormány – fejtette ki a hazai gazdasági szemléletű felzárkóztatás előnyeit.

A szakember szerint azonban ehhez tudatos és felelős hozzáállás kell a roma fiatalok részéről is: – Bent kell maradni a szakképzésben és megszerezni a szakmát, mert a jelenlegi gazdasági helyzetben nem a bőrszín vagy a származás számít, hanem a képzettség. Húszéves korában egy hátrányos helyzetű fiatal saját maga tudja felemelni a saját életét – fogalmazott.