Dunai limes: Magyarország továbbra is kész a párbeszédre

Magyarország a továbbiakban is elkötelezett, hogy a Római Birodalom Duna mentén húzódó, mintegy 2400 kilométeres határvédelmi vonala, a dunai limes egészében nyerhesse el a világörökségi címet. Bár az érintett nyolc ország között eltérő álláspontok alakultak ki, hazánk nyitott a dialógusra annak érdekében, hogy sikerüljön kimunkálni a dunai limes részes államai által egyöntetűen támogatott és követendő nevezési stratégiát.

Forrás: latvany-terkep.hu

Magyarország a továbbiakban is nyitott a dialógusra annak érdekében, hogy sikerüljön kimunkálni egy olyan nevezési stratégiát, amelyet minden érintett fél támogat – hangsúlyozta a Magyar Nemzet kérdésére a Miniszterelnökség építésügyi, építészeti és örökségvédelmi helyettes államtitkársága. Ugyanakkor

a magyar álláspont ezt csak a Római Birodalom határai világörökségi helyszínné nyilvánítása kapcsán elkészült úgynevezett tematikus tanulmányban foglaltak szerint tartja szakmailag támogathatónak

– közölték arra reagálva, hogy akadályba ütközött a dunai limes világörökségi helyszínné nyilvánításának kezdeményezése.

Az államtitkárság válaszában felidézte, hogy a Római Birodalom határai – a dunai limes (nyugati szegmens) határon átnyúló sorozathelyszín világörökségi helyszínné nyilvánítása érdekében Magyarország Szlovákiával, Ausztriával és Németországgal közösen nyújtotta be nevezését az UNESCO-hoz. A pályázat benyújtásának kereteit az örökségvédelmi és régész szakma legnevesebb képviselőinek közreműködésével készült tematikus tanulmány jelölte ki 2017-ben, amely egyértelműen rögzíti, hogy a dunai limes bár nyolc ország területén helyezkedik el, egy helyszín és kizárólag egységében képes kifejezni a világörökség-jegyzékbe való felvétel szempontjából meghatározó kiemelkedő egyetemes értéket. A tanulmány azt is leszögezi továbbá, hogy

a „keleti szegmens”, azaz Horvátország, Bulgária, Szerbia és Románia értékhordozó attribútumai csupán kiegészítő jellegűek, ami nem elégséges ahhoz, hogy önmagukban, önálló helyszínként külön nevezzenek.

Mindezek alapján a tanulmány a dunai limes nevezését két ütemben vizionálta, a nyugati szegmens felvételét követően a keleti szegmens csatlakozásával, azaz, ahogy az eljárásrend nevezi, a nyugati szegmens (jelentős) határmódosításával. Az a nevezési stratégia, ami a nyugati szegmens nevezésének benyújtását követően merült fel, azaz hogy a keleti szegmens országai külön nevezzenek, azt a reális veszélyt hordozta volna, hogy kiemelkedő egyetemes érték híján a Duna alsó szakaszának országai végül kimaradnak a dunai limesből, és keleti partnereink szakmai érdekei mellett a világörökségi helyszín integritása és hitelessége is sérül.

A tájékoztatás szerint a kérdésben eltérő álláspontok alakultak ki, mivel Ausztria, Németország és Szlovákia a keleti szegmens országainak külön nevezését szorgalmazta, az érintett országok szakértői ugyanakkor – különböző szakmai érveket felsorakoztatva – a javaslat ellen léptek fel. Figyelembe véve a keleti szegmens nevezési dokumentációja kapcsán tapasztalt jelentős előrelépéseket

Magyarország a nyolc ország együttes nevezésének lehetőségét is felajánlotta, mindemellett a mielőbbi szakmai konszenzus kialakítása érdekében felhívta a részes államokat, hogy tegyenek hivatalos nyilatkozatot a nevezési stratégiát illetően.

A nézőpontok azonban továbbra sem közeledtek, s miután a nyugati szegmens a júliusi világörökség-bizottsági ülés napirendjén szerepel, értesíteni kellett a Világörökség Központot a nevezési eljárás folytatásának akadályáról – indokolták a lépést.

A Miniszterelnökség építésügyi, építészeti és örökségvédelmi helyettes államtitkársága végül kijelentette: Magyarország a továbbiakban is elkötelezett a Világörökség-egyezményben foglaltak iránt. Valamint hazánk a továbbiakban is mindent elkövet azért, hogy együttműködését mind a dunai limes részes államaival, mind pedig az UNESCO Világörökség Központtal tovább erősítse annak érdekében, hogy a dunai limes, mint Németország, Ausztria, Magyarország, Szlovákia, Horvátország, Szerbia, Románia és Bulgária közös régészeti öröksége a jövő generációinak való hozzáférhetőség érdekében a maga egységében válhasson mielőbb a világörökség részévé.