Magyarország a továbbiakban is nyitott a dialógusra annak érdekében, hogy sikerüljön kimunkálni egy olyan nevezési stratégiát, amelyet minden érintett fél támogat – hangsúlyozta a Magyar Nemzet kérdésére a Miniszterelnökség építésügyi, építészeti és örökségvédelmi helyettes államtitkársága. Ugyanakkor
a magyar álláspont ezt csak a Római Birodalom határai világörökségi helyszínné nyilvánítása kapcsán elkészült úgynevezett tematikus tanulmányban foglaltak szerint tartja szakmailag támogathatónak
– közölték arra reagálva, hogy akadályba ütközött a dunai limes világörökségi helyszínné nyilvánításának kezdeményezése.
Az államtitkárság válaszában felidézte, hogy a Római Birodalom határai – a dunai limes (nyugati szegmens) határon átnyúló sorozathelyszín világörökségi helyszínné nyilvánítása érdekében Magyarország Szlovákiával, Ausztriával és Németországgal közösen nyújtotta be nevezését az UNESCO-hoz. A pályázat benyújtásának kereteit az örökségvédelmi és régész szakma legnevesebb képviselőinek közreműködésével készült tematikus tanulmány jelölte ki 2017-ben, amely egyértelműen rögzíti, hogy a dunai limes bár nyolc ország területén helyezkedik el, egy helyszín és kizárólag egységében képes kifejezni a világörökség-jegyzékbe való felvétel szempontjából meghatározó kiemelkedő egyetemes értéket. A tanulmány azt is leszögezi továbbá, hogy
a „keleti szegmens”, azaz Horvátország, Bulgária, Szerbia és Románia értékhordozó attribútumai csupán kiegészítő jellegűek, ami nem elégséges ahhoz, hogy önmagukban, önálló helyszínként külön nevezzenek.
Mindezek alapján a tanulmány a dunai limes nevezését két ütemben vizionálta, a nyugati szegmens felvételét követően a keleti szegmens csatlakozásával, azaz, ahogy az eljárásrend nevezi, a nyugati szegmens (jelentős) határmódosításával. Az a nevezési stratégia, ami a nyugati szegmens nevezésének benyújtását követően merült fel, azaz hogy a keleti szegmens országai külön nevezzenek, azt a reális veszélyt hordozta volna, hogy kiemelkedő egyetemes érték híján a Duna alsó szakaszának országai végül kimaradnak a dunai limesből, és keleti partnereink szakmai érdekei mellett a világörökségi helyszín integritása és hitelessége is sérül.
A tájékoztatás szerint a kérdésben eltérő álláspontok alakultak ki, mivel Ausztria, Németország és Szlovákia a keleti szegmens országainak külön nevezését szorgalmazta, az érintett országok szakértői ugyanakkor – különböző szakmai érveket felsorakoztatva – a javaslat ellen léptek fel. Figyelembe véve a keleti szegmens nevezési dokumentációja kapcsán tapasztalt jelentős előrelépéseket
Magyarország a nyolc ország együttes nevezésének lehetőségét is felajánlotta, mindemellett a mielőbbi szakmai konszenzus kialakítása érdekében felhívta a részes államokat, hogy tegyenek hivatalos nyilatkozatot a nevezési stratégiát illetően.
