7°C Barbara , Borbála 2022. december 4. 
Az év második felében eljárások indulhatnak az új jogállamisági rendelet égisze alatt – erről Věra Jourová, az Európai Bizottság alelnöke beszélt tegnap Luxembourgban, az Európai Főügyészség megalakulásának apropóján. Ugyancsak tegnap járt le az Európai Parlament (EP) által az uniós bizottságnak adott ultimátum: eszerint Brüsszelnek június elsejéig elő kellett volna állnia a rendelet alkalmazását segítő iránymutatásokkal.
Lapunk is írt róla: az iránymutatások hiányában az EP perrel fenyegette meg az EU végrehajtó intézményét, az Európai Bizottságot. A kérdés jövő héten az uniós parlament feltehetőleg már Strasbourgban folytatott plenáris ülésén is napirendre kerül. A balliberális többségű EP tagjai mindenesetre türelmetlenek: a testület költségvetési ellenőrzési bizottságának múlt heti ülésén arról faggatták az Európai Bizottság költségvetési főigazgatóságának vezetőjét, hogy miért nem aktiválják az elméletileg január elsejével hatályba lépett mechanizmust, de legalább hozzák nyilvánosságra az annak alkalmazását segítő iránymutatásokat. Gert-Jan Koopman akkor válaszában együttműködésről biztosította az EP-t, és arról beszélt: az Európai Bizottság nem engedhet meg magának hibákat a jogállamisági folyamatban, a pontosságra pedig amiatt is szükség van, hogy jól megalapozott ügyeket vigyenek a tagállami minisztereket tömörítő tanács elé. A meghallgatáson a leginkább türelmetlen EP-képviselők egyike épp Cseh Katalin, a Momemtum európai parlamenti képviselője volt.
Emlékezetes, még márciusban az EP állásfoglalás útján is perrel fenyegette a jogállamisági fellépésben szerintük késlekedő bizottságot. Akkor Deutsch Tamás, a Fidesz európai parlamenti delegációjának vezetője lapunknak csak úgy kommentálta az ügyet: „Az Európai Bizottság elszúrta a vakcinabeszerzést. És az elrontott vakcinabeszerzések miatt az Európai Parlamenttől még homlokráncolást sem kap. A jogállamisági mechanizmus ügyében az Európai Parlament baloldali többsége bezzeg perrel fenyegeti a bizottságot.”
Az ügy fontos intézményi háttere, egyben az Európai Bizottság kivárásának oka, hogy az EU csúcsszerve, az állam- és kormányfők tavaly decemberben – magyar, lengyel, német nyomásra – maguk bízták meg a bizottságot az iránymutatások kidolgozásával, illetve annak lehetőségét is megteremtették, hogy jogi úton meg lehessen támadni a jogállamisági rendeletet. Ezt Magyarország és Lengyelország idén márciusban meg is tette az EU Bíróságán. Azóta az Európai Parlament pedig kérte, hogy a bírói fórum gyorsított eljárásban tárgyalja a kérdést. Uniós berkekben azzal számolnak – és Jourová nyilatkozatai is erre engednek következtetni –, hogy valóban gyors lesz a döntéshozatal. A következő hetekben a jogállamisági ügyek pedig szinte folyamatosan terítéken lesznek az EU-ban: a portugál EU-elnökség a Magyarországgal szembeni hetes cikkely szerinti eljárás margóján tart meghallgatást, az Európai Bizottság pedig a tervek szerint júliusban fogadja el a 2021-es jogállamisági jelentéscsomagot.
