Az ügy fontos intézményi háttere, egyben az Európai Bizottság kivárásának oka, hogy az EU csúcsszerve, az állam- és kormányfők tavaly decemberben – magyar, lengyel, német nyomásra – maguk bízták meg a bizottságot az iránymutatások kidolgozásával, illetve annak lehetőségét is megteremtették, hogy jogi úton meg lehessen támadni a jogállamisági rendeletet. Ezt Magyarország és Lengyelország idén márciusban meg is tette az EU Bíróságán. Azóta az Európai Parlament pedig kérte, hogy a bírói fórum gyorsított eljárásban tárgyalja a kérdést. Uniós berkekben azzal számolnak – és Jourová nyilatkozatai is erre engednek következtetni –, hogy valóban gyors lesz a döntéshozatal. A következő hetekben a jogállamisági ügyek pedig szinte folyamatosan terítéken lesznek az EU-ban: a portugál EU-elnökség a Magyarországgal szembeni hetes cikkely szerinti eljárás margóján tart meghallgatást, az Európai Bizottság pedig a tervek szerint júliusban fogadja el a 2021-es jogállamisági jelentéscsomagot.