„A Pegasus-botrányt adagolók ismeretlen hatalmak játékszerévé teszik ki magukat”

A célpontlista vagy hamis, vagy titkosszolgálati közreműködés mellett jutott ki az NSO-tól – világít rá Hadüzenetek a homályzónából címmel írt véleménycikkében Kohán Mátyás. A Mandineren megjelent írásában tételesen felsorolja a „kémügy” mozzanatait, melyek alapján mindenki számára kiderül, hogy nem oknyomozó újságírás, hanem titkosszolgálati játszmák állnak a háttérben.

Az ügyet kirobbantó Panyi Szabolcs, és a 444.hu sugalmazó cikke. Fotó: Deák Dániel Forrás: Facebook

Szerinte

„a Pegasus-botrányt adagolók ismeretlen hatalmak játékszerévé teszik ki magukat, mert hajlandók úgy és azt leközölni, amit a szivárogtatók az óriási, amerikai, orosz, kínai, izraeli és ezer más eszközzel egyszerre végzett globális megfigyelési játszmából láttatni akarnak, kényük-kedvük és érdekük szerint szelektálva.

Mindezt szimplán azért, mert a titkosszolgálati témájú értesülés az újságíró álma: egyszerre bizonyíthatatlan és cáfolhatatlan, de a hatalmasok lelepleződésének édes illata lengi körbe. Innentől kezdve pedig semmi nem drága, csak úgy lövöldözni lehet kifelé a kevés elérhető információ vadabbnál vadabb értelmezéseit. A megfigyelési botrányt titkosszolgálati információkból dolgozók szövik a titkosszolgálat pedig azt szivárogtat (vagy nem szivárogtat) nekik, amit akar” – teszi világossá a szerző.

„Eközben az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) globális megfigyelőakcióját leleplező, azóta pedig Oroszország vendégszeretetét élvező Edward Snowden szerint »árulkodó« a magyar kormány reakciója a pegasusos megfigyeléssel való meggyanúsításra. A magyar kormányzat részéről valójában a legfontosabb kérdést tették fel az újságírók megfigyelésével kapcsolatban, mikor a Guardian érdeklődésére visszakérdeztek: a világ legnagyobb megfigyelési potenciáljával rendelkező Egyesült Államokkal, Egyesült Királysággal, Németországgal és Franciaországgal egyébként mi újság? Snowden mintha el sem tudná képzelni, hogy a Pegasus-ügy mögött titkosszolgálati játszma álljon – miközben ő maga is egy kőkemény orosz–amerikai titkosszolgálati játszmának köszönheti azt, hogy egyáltalán életben és szabadlábon van” – áll az írásban.

„Ezeket a sorokat Kelet-Romániából írom, egy olyan számítógépről, amely nem Windowst vagy Macet futtat, semmiféle román hálózatra nem kapcsolódik, speciális böngészővel dolgozik, és soha semmilyen online fiókomat nem látta. Nem azért, mert rejtegetnivalóm volna, vagy mert paranoiás volnék. Egyszerűen azért, mert a mi szakmánk már csak ilyen: ki tudja, hogy a gépem tartalma mikor, hol és kit érdekel majd, és ha az ezerszer képzettebb kémeket kicselezni nem is tudom, legalább a legkönnyebben feltörhető tálcán csak nem nyújtom oda nekik az adataimat. Nem tudom, a Guardian meg a Telex fotóin almás laptopokkal pózoló, az iMessage-en meg WhatsAppon keresztül megfertőzött, érzékeny ügyeket telefonon intéző azeri, indiai és magyar kollégáim egészen pontosan mire is számítottak – hiszen

amit mondanak, olvasnak és írnak, jó eséllyel már régóta élő egyenesben követhető az összes létező techcég főhadiszállásán és a masináikat gyártó ország titkosszolgálatánál.”

– sorolja a gyakorlati példákat Kohán Mátyás.

„Titkosszolgálati clickbait terjesztése helyett tehát inkább Linuxra fel, kedves kollégák – hiszen

amit még egy egészen picit sem védünk meg, az idővel egyre kevésbé és kevésbé lesz titok.

És hogy techóriások vagy izraeli kémek szagolják-e ki először, az pedig bizonyos szempontból teljesen mellékes is” – üzent az ügyben érintett újságíróknak a Mandiner publicistája.