Alkotmányozni kétharmad nélkül jogi nonszensz

A kilenc éve hivatalában lévő fővárosi főügyész, Ibolya Tibor beszélt a Mandinernek a Polt Péter elleni karaktergyilkosságról, az ügyészségnek szánt fenyegetőzésekről, politikai támadásokról, valamint az ellenzék által belengetett korrupcióellenes ügyészség létrehozásáról is.

– Teljesen szakmaiatlannak tartom ezeket a megnyilvánulásokat, de örülök, hogy vannak olyanok is, akik a józanságot képviselik, mint például Hack Péter vagy Schiffer András. Ezek a fenyegetések a saját tábornak szóló politikai üzenetek, szakmai alapon nem lehet mit kezdeni velük. Ha az ellenzék győz a választásokon, akkor olyan jogszabályokat hozhat, amelyekre megvan a felhatalmazása. Kétharmados többség híján azonban nem módosíthatja az alaptörvényt vagy nem alkothat újat. A felelősségre vonásról pedig az jut eszembe, amikor az 1947-ben elhurcolt Kovács Béla, a Független Kisgazdapárt főtitkára azt mondta a kommunista Marosán Györgynek egy vitában, hogy nekünk rendkívül erős jogi érveink vannak. Erre Marosán úgy felelt: nekünk viszont a jogiaknál is sokkal erősebb érveink vannak.

Vannak tehát erősebb érvek, mint a jog. Csak az már nem jogállam és nem demokrácia.

Ha valaki azt mondja, hogy kétharmados többség híján nekiáll alkotmányozni, az mindennek a vége. Ez a náciknak teljhatalmat adó 1933-as német, birodalmi felhatalmazási törvényt juttatja eszembe. Arra azért mindenkit figyelmeztetnék, hogy a Btk.-ban létezik az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatása, illetve az alkotmányos rend elleni szervezkedés bűncselekménye.

– Ezeknek a fenyegetőzéseknek egyébként van visszhangja a szervezeten belül?

– Ez nem téma nálunk.

Az ügyészek nem ijedősek, nem félnek. Törvénytisztelő emberek, betartják és betartatják a törvényeket.

– Pedig még egy volt főügyész is beállt a sorba. Mit szól ahhoz, hogy a jelenleg is büntetőeljárás alatt álló Ihász Sándort leigazolta a DK igazságügyi szakértőnek? A feladata lesz „a független igazságszolgáltatás helyreállítása, a Polt Péter által eltussolt bűncselekmények vizsgálata és a felelősségre vonás”.

– Ihász Sándor az ügyészi szervezetben az egyik legmagasabb posztot töltötte be, mert nemcsak fővárosi főügyész, hanem azt követően fővárosi fellebbviteli főügyész is volt.

Az ő logikája szerint tehát addig volt Magyarország jogállam, amíg ő főügyész volt, majd amikor 2017-ben visszavonták a vezetői kinevezését, akkor a független igazságszolgáltatás megszűnt.

Ezzel egyébként ellentmond a saját táborának is, hisz szerintük már az alaptörvény elfogadásával megszűnt a jogállam. Akkor most hogy is van ez? A fene se érti, vagy csak a statuálás a lényeg? Komolyra fordítva a szót, szerintem akkor és most is jogállamban éltünk, élünk.

– Talán kevesen emlékeznek rá, de Ihásznak róják fel, hogy 2006-ban az ügyészség futószalagon küldött bíróság elé ártatlan embereket, illetve hogy eltussolta a rendőri túlkapások elkövetőinek felelősségre vonását.

– Egyet biztosan megígérhetek: amíg én vagyok a fővárosi főügyész, soha nem fordulhat elő olyan az igazságszolgáltatásban, mint 2006 őszén.

– Ellenzéki oldalról felmerült egy korrupcióellenes ügyészség létrehozásának ötlete is. Lenne ennek realitása?

– Az alaptörvényt még kétharmados többség birtokában sem lehet úgy módosítani, hogy azzal osztódjon az ügyészség közvádlói funkciója. Ez nonszensz. Jogi szempontból kezelhetetlen felvetés. Mellesleg

működik korrupcióellenes ügyészség Magyarországon, ők folytatták le például a fideszes Mengyi Roland és Simonka György elleni eljárást.