Egyre vonzóbb a felsőoktatásunk

Csaknem százkétezer felvételiző várta izgatottan a felsőoktatási ponthatárok múlt heti kihirdetését. A felvételi idén több szempontból is sikeres volt, nemcsak azért, mert a jelentkezők háromnegyede bejutott a választott képzésre, ráadásul zömmel állami támogatású helyre, hanem azért is, mert a leendő egyetemisták többsége a legkorszerűbb struktúrát képviselő modellváltó egyetemeken tanulhat tovább szeptembertől.

Budapest 2020.02.20. ELTE GTI BTK egyetem illusztráció foto: Kallus György/Világgazdaság Fotó: KALLUS GYORGY

Világosan látják a magyar fiatalok, hogy megtérül a továbbtanulásba fektetett energia: a legfrissebb felvételi adatok szerint ismét többen szálltak harcba a diplomaszerzésért, és a napokban kihirdetett eredmények szerint többen is kerültek be az egyetemekre, mint tavaly. A szeptemberben induló képzésekre összesen 101 881-en jelentkeztek, mintegy 11,1 százalékkal többen, mint 2020-ban. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) parlamenti és stratégiai államtitkárának a tájékoztatása szerint a felvételizők háromnegyede be is jutott az általa választott szakok valamelyikére, így összesen 75 748 leendő elsőéves köszöntheti az új tanévet. Schanda Tamás közölte, a felvettek 81 százaléka államilag finanszírozott, 19 százaléka pedig önköltséges képzésen tanulhat ősztől.

Alapképzésre több mint 47 ezer hallgató került be, osztatlan képzésre több mint 7800, mesterképzésre több mint 13 500, felsőoktatási szakképzésre pedig több mint 6700.

A legmagasabb pontszámot – 472 pontot – a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) angol nyelvű nemzetközi gazdálkodás képzésére és az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) osztatlan jogászképzésére kellett elérni. Ahogy az elmúlt években már megszokottá vált, a legtöbb gólyát – több mint 11 ezret – ezúttal is az ELTE tudhatja magáénak, amelyet a Debreceni Egyetem és a Budapesti Gazdasági Egyetem követ a sorban.

A most egyetemre és főiskolára felvettek nyolcvan százaléka államilag finanszírozott képzésen tanulhat ősztől. Fotó: Kallus György/Világgazdaság

Az államtitkár arról is beszámolt, hogy az agrárium területén 33 százalékkal, a jog- és társadalomtudományok területén 19, illetve 18 százalékkal, a műszaki szakokon pedig 14 százalékkal többen kezdik meg tanulmányaikat, mint tavaly szeptemberben, emellett pedig az orvos- és egészségtudományi területre is több fiatalt vettek fel. 2021-ben a legnépszerűbb alapképzési terület a gazdálkodási és menedzsment szak volt.

rugalmasabb keretek között

Schanda Tamás értékelése szerint a felvételi adatokból jól látszik, hogy

a magyar fiatalok nem dőltek be a baloldali propagandának, ugyanis 65,5 százalékuk jelentkezett olyan intézménybe, amely a modellváltásnak köszönhetően már megújult struktúrában működik.

A modellváltás célja ugyanis, hogy javítsa a magyar fiatalok képzését, bővítse lehetőségeiket és értékesebbé tegye a diplomájukat – húzta alá. A felsőbb évesekkel együtt összesen 180 ezer hallgató tanul ősztől a korábbinál rugalmasabb keretek között működő, modellváltó intézményben.

Mint emlékezetes, az érintett 21 egyetem fenntartói jogait az állam közfeladatot ellátó, közérdekű vagyonkezelő alapítványoknak adta át, az újítás lényege pedig az, hogy az intézmények nagyobb autonómiát kapjanak a gazdálkodásban, a szervezeti működésben, a bérrendszerben és a közbeszerzésben is. Ráadásul mindezt úgy, hogy az állami támogatású – tehát a diákok számára tandíjmentes – férőhelyek továbbra is megmaradnak. Ilyesmire korábban sosem volt példa a hazai felsőoktatásban.

Az újonnan létrehozott alapítványoknak ráadásul nem a nulláról kell kezdeniük: egytől egyig milliárdos vagyonjuttatást kaptak az induláshoz.

Újdonság lesz az is, hogy az állam a továbbiakban 15–20 éves keretszerződéseket köt az egyetemekkel, amiben kijelölik a fő fejlesztési irányokat, és ezen belül rövidebb, három–öt éves ciklusokra szóló finanszírozási megállapodásokat hoznának létre, vagyis az egyetemek most már nemcsak az adott költségvetési évre, hanem jóval hosszabb távra tudnak tervezni.

angol nyelvű képzések

A felvételi ponthatárok kihirdetését követő közleményében több egyetem is a hallgatói létszám jelentős emelkedéséről számolt be. A legnépszerűbbnek bizonyuló ELTE egyebek mellett arra hívta fel a figyelmet, hogy a jelentkezők átlagpontszámai egyre magasabbak, ráadásul a magyar jelentkezők körében is egyre népszerűbbek az angol nyelvű képzések. Mint írták, 2018-hoz képest már csaknem megnégyszereződött a felvettek száma azokra a szakokra, ahol angol nyelven oktatnak.

A győri Széchenyi István Egyetemre 22 százalékkal többen jutottak be, mint tavaly, a Budapesti Gazdasági Egyetem pedig 16 százalékos bővülést jelentett, ami egyben rekordszámú új hallgatót is jelent náluk. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem a felvételizők kiemelkedően magas pontszámaira büszke: mint írták, csaknem 4800 új hallgató kezdhet náluk szeptemberben, az állami ösztöndíjas alapszakosaik átlagpontszáma pedig meghaladja a 425 pontot.

A leendő elsőéveseknek az adott felsőoktatási intézmény legkésőbb 2021. augusztus 8-ig külön felvételi határozatot küld, amelyben többek közt a beiratkozással kapcsolatos információkról lehet majd olvasni. Fontos tudni azonban, hogy a jelentkezők a besorolási határozat közlését követően 15 napig jogorvoslatot is benyújthatnak, ha netán igazságtalannak érzik a végeredményt.

alternatíva A szakképzés is

Aki nem jutott be sehová, idén is újra próbálkozhat a pótfelvételi eljárásban, ami várhatóan július végéig elindul. Pótfelvételire csak azok jelentkezhetnek, akik az általános eljárás során egyetlen megjelölt képzésre sem kerültek be, vagy egyáltalán nem is jelentkeztek. Azok tehát nem variálhatnak, akiket már felvettek. A második körben csak egyetlen intézmény egyetlen képzésére lehet jelentkezni. Érdemes alaposan megfontolni, melyik is legyen a kiválasztott szak, ugyanis jogszabály írja elő, hogy a most megállapítottnál sehol nem lehet alacsonyabb a pontszám a póteljárásban sem.

Ha első körben nem is sikerült a felvételi, akkor is megéri újra próbálkozni, ezt bizonyítja többek közt az Állami Számvevőszék nemrég publikált jelentése is, amely szerint a hazai munkaerőpiac az uniós átlagnál jobban megbecsüli a diplomát.

A magyar diplomások átlagbére 180 százaléka az országos átlagbérnek. Ez az arány nemcsak a visegrádi országokkal való összehasonlításban kimagasló, de pregnánsan meghaladja az európai tagállamokat jellemző 151 százalékos átlagot is.

Mesterdiplomával kétszer annyit kereshetnek a magyar pályakezdők, mintha nem jártak volna egyetemre.

Az ITM ugyanakkor azt is közölte, hogy a felsőoktatásból kimaradóknak javasolt fontolóra venniük a szakmatanulás lehetőségeit is. A megújult szakképzés ugyanis vonzó kínálattal várja a fiatalokat, a vállalkozásokkal és az egyetemekkel szorosan együttműködő intézmények megbízható elhelyezkedési lehetőségekhez és tisztességes bérekhez segítik tanulóikat. Hozzátették: a képzés során ösztöndíj, a szakképzettség megszerzését követően pedig pályakezdési juttatás jár minden első szakmát tanulónak. A duális képzések résztvevői vállalati környezetben sajátíthatnak el naprakész, piacképes tudást, és már tanulóidejük alatt munkabért kapnak.