Közösségépítésből is kiválóra vizsgázott Dunakeszi vezetése

Évtizedek óta elmaradt fejlesztéseket sikerült pótolni 2010 óta Dunakeszin, ahol arra törekednek, hogy a város ne csak lakhelye, hanem otthona is legyen az ott élőknek. Az elmúlt évtizedben új intézmények sorát építették, a meglévőeket pedig felújították, ha kellett, bővítették. Újjászervezték a város sportéletét, ami az emberek egészségének megőrzését szolgálja. A fejlődés nem áll meg, újabb és újabb terveket szövögetnek.

A polgármester abban bízik, hogy a sportolás hatására egyre egészségesebbek lesznek a város polgárai Fotó: Kurucz Árpád

Nagyon sok agglomerációs településhez hasonlóan Dunakeszi lélekszáma hosszú évtizedek óta folyamatosan emelkedik. Ma már talán hihetetlen, de a települést – az akkor még kis falucskát – 1890-ben mindössze alig 1500-an lakták, aztán az iparosodás előrehaladtával, ötven év múlva a község lélekszáma 11 ezer fölé emelkedett. A második világháború és azt követő évek némi visszaesést hoztak, de 1980-ig Dunakeszi lakóinak száma ismét meredeken emelkedett, 25 ezer fölé. Újabb nyugodtabb évek következtek, majd 2001 és 2011 között valódi robbanás jött: 12 ezer fővel növekedett a település lakossága, ma pedig megközelíti a 44 ezret. A város vezetésének hosszú évek óta ez a népességrobbanás adta a legtöbb feladatot.

Dunakeszi Fidesz–KDNP-s polgármestere, Dióssi Csaba 2010 óta áll a település élén. Előtte 2000-től önkormányzati képviselőként, 2007-től pedig alpolgármesterként dolgozott a városért. Dióssi Csaba 2010-ben úgy lett a település első embere, hogy Kecskeméthy Gézát váltotta, aki 1997-től tizenhárom évig volt Dunakeszi polgármestere.

A polgármester abban bízik, hogy a sportolás hatására egyre egészségesebbek lesznek a város polgárai
Fotó: Kurucz Árpád

– Amikor megnyertem 2010-ben a választást, nagyon sokan gondoltuk úgy a városban, hogy fel kell gyorsítani a fejlesztések ütemét. Előtte megosztott volt a politikai élet, és nem a fejlesztések voltak a középpontban. Mi viszont úgy gondoltuk, hogy a városnak komoly fejlődésre van szüksége.

Talán még ennél is fontosabb volt, hogy a megnövekedett lakosságot igazi közösséggé akartuk formálni. Ez azért nagyon lényeges, mert a mai napig többen vannak azok, akik nem ide születtek, és közülük sokan most is Budapesten dolgoznak. Magam is 1992-ben vásároltam itt telket, és utána indítottam az életemet a településen – magyarázza Dióssi Csaba, aki megjegyzi: szerencsére jellemzően vállalkozó szellemű, ambiciózus emberek költöztek a városba, akik új színt hoztak a település életébe.

Teljes összefogás

S amíg az önkormányzatok részesedtek a személyi jövedelemadóból, addig a beköltözött, magasan kvalifikált lakosságnak is köszönhetően a város hasznot húzott a lélekszám-gyarapodásból. Az viszont nehézséget okozott, hogy ezeknek az embereknek nem volt elég erős a dunakeszi identitásuk, a település akkoriban alvóvárosként működött. A városvezetés 2010-ben fontos célként tűzte ki, hogy a közösségi életet felpezsdítse, de szükség volt az infrastrukturális lemaradás felszámolására is. Dióssi Csaba jól emlékszik erre az időszakra, polgármestersége elején hetente többször is kértek tőle bölcsődei vagy óvodai protekciót. Az elért eredményekre a legnagyobb bizonyíték, hogy négy éve nem érkezett ilyen hívás. – Sikeres munkát viszont csak úgy tudtunk végezni, hogy a hivatalban remek csapat jött össze, és az akkori képviselők is partnerek voltak a fejlesztésekben.

Még 2010 őszén alá is írt a testület minden tagja egy együttműködési megállapodást, hogy a város érdekében hajlandó közösen dolgozni, és Dunakesziért félreteszi az egyéb politikai célokat.

– Az első ciklusban a döntéseket 98 százalékban együtt hoztuk meg. Ez mind a mai napig jellemző a testületre, ennek is köszönhető, hogy a lakosság támogatásával mostanra elvégeztük a legalapvetőbb fejlesztéseket.

Ehhez a munkához 2014-ig országgyűlési képviselőként magam is hozzájárultam; azóta utódomra, Tuzson Bencére mindenben számíthatunk, az ő szerepvállalása nagy lökést adott a munkánknak – fogalmaz a polgármester.

A 2010-ben elkezdett közösségépítés egyik legfontosabb letéteményese a programiroda, amely a városi programok megszervezésében jeleskedik már több mint tíz éve. Ezt azért érzik fontosnak, mert úgy tartják: a különböző programok, rendezvények gondoskodhatnak arról, hogy újabb és újabb kapcsolatok alakuljanak ki a dunakesziek között, a meglevő barátságok pedig megerősödjenek. Ezt a visszajelzések is igazolták. Olyan programok indultak többek között, mint a müncheni Oktoberfest mintájára létrehozott Dunakeszi Feszt, a Jam Jazz fesztivál vagy a V4 Air Show. Azt is tapasztalta a városvezetés, hogy a közösségépítéshez csak a kezdő lökést kellett megadni, utána már a civilek is bekacsolódtak a munkába.

Utak, iskolák, sporttelepek

Ami a gyorsan megnövekedett lakosság igényeinek kiszolgálását illeti, 2010 óta két bölcsőde, négy óvoda épült a településen; már az első ciklusban leaszfaltozták az összes utat, valamint bővült, illetve megújult sok intézmény, uszodája és vízisport-telepe is lett a városnak. Emellett épült egy új, modern általános iskola és egy kivételével az összes oktatási intézmény megújult. A célok elérésére a testületben meglevő konszenzus adott lehetőséget, ami megalapozta a városvezetés hitelességét is.

Elkezdték a kerékpárút-hálózat fejlesztését, és közben tervezik, hogy két új gimnáziumot építenek a városban. Ehhez megvannak a kiviteli tervek, az építési engedélyek, ezért kiírják a közbeszerzési eljárást a megvalósításra. Ha meglesznek a nyertesek, akkor a kormány dönt a kezdés időpontjáról.

A városban mindig fontos volt a közlekedés fejlesztése, de a meglevő épületek miatt a kialakult szerkezetet csak javítani lehet, átrajzolni nem. – Az elmúlt tíz évben Dunakeszin megváltozott a sporthoz való hozzáállás is. Nagyon sok létesítményt építettünk, tavaly egy új sportcsarnokot adtak át, most épül a második. Sőt az új általános iskola is kapott egy modern létesítményt, és egy intézmény felújításánál is épült sportcsarnok.

Fontos megjegyezni, hogy a két új gimnáziummal együtt épül egy uszoda, illetve két sportcsarnok. Komoly fejlődésen ment át a két sporttelepünk is, mindezeknek köszönhetően sokkal többen sportolnak, mint korábban. A sportélet összehangolása érdekében létrehoztunk egy városi sportegyesületet.

Ebben csaknem háromezer igazolt versenyző van, de több mint 4500-an sportolnak az egyesületben, összesen 24 sportágban és 18 szakosztályban. Erre nagyon büszkék vagyunk, egyre több komoly eredményt tudunk felmutatni, és a sportolás a közösségépítést is szolgálja – fejti ki Dióssi Csaba. Bár a polgármester abban reménykedik, hogy a sportolás hatására egyre egészségesebbek lesznek a dunakesziek, azért az egészségügyi intézményeket is fejlesztették a városban. Az összes házi- és gyermekorvosi rendelőt, valamint a szakorvosi rendelőintézetet is felújították. Kicseréltek a fogászati kezelőszékeket, emellett létrehoztak egy új egészségközpontot is, a régieket pedig fejlesztették. Bevezettek egy új betegirányító rendszert, hogy minimálisra csökkentsék a várólisták hosszát. Igyekeznek minden támogatási lehetőséget kihasználni, de az egyre erősödő helyi gazdaság is hozzájárul a fejlődéshez.

A legélhetőbb járás

A dunakesziek megbecsülik az elvégzett munkát. Egy 2019-es felmérés szerint az emberek döntő többsége jóra vagy jelesre értékelte a városvezetését tevékenységét, és a lakosság véleménye 2021 tavaszára tovább javult. – Ez is azt mutatja, hogy erős közösség alakult ki Dunakeszin, amely a pandémia alatt is jól vizsgázott, a lakosság összetartott. Az első hullámnál létrehoztunk egy adatbázist, amelybe azok jelentkezhettek, akiknek segítségre volt szükségük, illetve azok, akik támogatni tudták a rászorulókat. A segítők többen voltak, mint a bajbajutottak, nem értünk az erőforrások végére. Ami a cégeinket illeti, mivel nálunk a turizmus nem erős, a visszaesés sem volt akkora, így a vállalkozói szektor könnyebben vészelte át a pandémiát – emeli ki.

Az elért eredményekre és a csaknem 45 ezres lélekszámra alapozva szeretnének megyei jogú város lenni, de a jogszabályok ezt nem teszik lehetővé. Pedig a státus újabb kapukat, távlatokat nyithatna meg Dunakeszi előtt, ezért abban bíznak, hogy idővel megváltozik a jogszabályi háttér, ennek érdekében lobbiznak. Ezt a munkát segítheti, hogy egy 2019-es felmérés szerint a Dunakeszi járás a legélhetőbb az országban. Ezt igyekeznek még inkább tartalommal megtölteni a lakossággal összefogva, szerethető otthona akarnak lenni a városban lakóknak.

Zölddel körülvéve

A rekkenő hőség miatt kora délután csak kevesen tartózkodnak az utcákon, ám egy fiatalember a kánikula ellenére a Dózsa György téren sétál, és közben a virágokat fotózza a mobiltelefonjával. Kérdésre elmondja, hogy Budapesten született, de már jó ideje Dunakeszin él, ami mára a szívéhez nőtt. Örömmel tölti el, hogy a településen sok a zöldterület, és pozitívumként emeli ki, hogy a város vonattal, busszal és autóval is könnyen megközelíthető.

Az előnyök között sorolja fel azt is, hogy bár sokan Budapesten dolgoznak, helyben is bőven akad munkalehetőség. Szavai szerint ugyanakkor jó éttermekre, kávézókra nagy szükség lenne a településen, és megfelelő szórakozási lehetőség is leginkább csak a fővárosban van.

Úgy véli, szükség lenne egy újabb piacra is. Hangsúlyozza ugyanakkor, hogy az önkormányzat közösségteremtő törekvése működik, legalábbis ő ezt tapasztalja a környezetében.

Hamar kiderül, hogy nemcsak ő, hanem egy nyugdíjas asszony is dacol a meleggel, aki éppen hazafelé tart. Mosolyogva jegyzi meg, hogy ő tősgyökeres helyi lakos, és még akkor született, amikor Dunakeszi falu volt. Ott, ahol az otthona van, 1967 óta lakik, de előtte is a közelben élt a családjával.

minden megvan itt, ami kell

– Van összehasonlítási alapom, így elmondhatom, hogy Dunakeszi az elmúlt évtizedek alatt rengeteget változott. A csendes kis faluból zajosabb város lett, de a település még így is jellemzően családi házas portákból áll, ellentétben Budapesttel, ahol nagyon sokan betondzsungelben kénytelenek élni. Nálunk sok zöldterület van, bár lehetne még több – mutat rá az asszony. Nehezményezi azonban, hogy amíg régen helyben a településképbe illő házak épültek, ma sokszor eltérő stílusú ingatlanokat húznak fel. Az asszony hiányol egy színvonalas színházat és egy mozit; utóbbi régen, gyermekkorában volt a faluban.

Otthonra lelt Dunakeszin egy kétgyermekes, Budapestről kiköltözött család is. A még most is a fővárosban dolgozó apa is úgy tapasztalja, hogy az elmúlt években jelentősen megújult az infrastruktúra. Maga is remeknek tartja a tömeg- és a helyközi közlekedést is, az agglomerációs települések közül Dunakesziről lehet a leggyorsabban bejutni a fővárosba, ez a vonatra és az autóra kiváltképp igaz. További pozitívumként említi, hogy helyben mindent megtalálnak, amire szükségük van, és szerinte a szórakozási lehetőségek is megvannak a városban. A művelődési házban remek előadásokat és foglalkozásokat szerveznek, az pedig különösen jólesik nekik, hogy a város figyelmes, jeles ünnepekkor nem maradnak el a köszöntések. S hogy mire lenne még szükség? Szerinte semmire, minden megvan itt, ami kell.