Nem vagyok bűnös, mondta az MSZP-s volt honatya

Tagadta bűnösségét a terézvárosi ingatlanpanama miatti büntetőper tegnapi előkészítő ülésén Kékesi Tibor, az MSZP volt országgyűlési képviselője, aki a vádbeli időszakban Terézváros önkormányzati testületében szocialista képviselő volt. Őt és társait mintegy egymilliárd forintnyi kár okozásával vádolják.

Budapest, 2018. április 21. Burány Sándor (b) és Kékesi Tibor érkezik az MSZP választmányi ülésére a Kispesti Munkásotthon Művelődési Házba (KMO) 2018. április 21-én. MTI Fotó: Kovács Tamás Fotó: Kovács Tamás

Újabb perben számoltatják el a legnagyobb önkormányzati ingatlanbotrány, a terézvárosi ingatlanpanama résztvevőit. Kedden perelőkészítő ülés kezdődött a Fővárosi Törvényszéken,

ahol Kékesi Tibor és 15 társa mintegy egymilliárd forintnyi vagyoni hátrány okozása vádjával szembesült.

Az I. rendű vádlott Kékesi a Magyar Szocialista Párt (MSZP) országgyűlési képviselője is volt, az érintett időszakban azonban kerületi önkormányzati képviselőként vett részt a terézvárosi értékes ingatlanok vád szerinti elkótyavetyélésében.

A keddi napon nyilatkozó hét vádlott nem tartotta magát bűnösnek, köztük Kékesi sem, és nem mondtak le a tárgyaláshoz való jogukról. A bíró csütörtökre napolta el az előkészítő ülést.

A Fővárosi Főügyészség 2020. február 17-én tizenhat személy ellen nyújtott be vádiratot, a vádlottak között az ingatlanügyleteket támogató korábbi önkormányzati képviselők – szocialisták, szabad demokraták vegyesen – és az azokat nem ellenző jegyzők is találhatók.

A vádemelést a Kúria 2019. évi határozata szerinti jogi álláspont alapozta meg. A Kúria – az Andrássy út 3. és 47. szám alatti ingatlanok elidegenítése miatti bűnügyben – kimondta, hogy a hűtlen kezelés bűntettének tettesei azok az önkormányzati képviselők, akik a polgármestert az önkormányzati ingatlan versenyeztetési eljárás nélküli forgalmi értéken aluli értékesítésére és adásvételi szerződés megkötésére hatalmazzák fel, amelynek következtében az önkormányzat vagyonában kár keletkezik. Ez a döntés lehetővé tette a nyomozást korábban megszüntető határozatok részbeni felülvizsgálatát.

A vádirati tényállás lényege szerint a vádlottak a kötelező versenyeztetésre vonatkozó törvényi rendelkezést megsértve, 2003–2005 között több terézvárosi ingatlant valós forgalmi értéken alul értékesítettek.

Az okozott vagyoni hátrány – vádlottanként differenciáltan – 953 és 220 millió forint között állapítható meg. A Fővárosi Főügyészség vádiratában indítványozta, hogy a bíróság egyesítse a jelen üggyel a Jókai utca 10. szám alatti ingatlan elidegenítésének megkísérlése miatt a Pesti Központi Kerületi Bíróságon indult bűnügyet.

Mindezek alapján az ügyészség az 1., 2., 3., 4., 5., 6., 7., valamint a 11. 12. és 13. rendű vádlottakat különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettével, míg a 8., 9., 10. rendű vádlottakat különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettével vádol, amelyet a 14. és 15. rendű vádlottak bűnsegédként követtek el. A vádhatóság különböző, mértékarányos szabadságvesztés kiszabására tett indítványt a vádlottak döntő többsége esetében.

Az előkészítő ülésen a bűnösségüket tagadó vádlottak ügyében bizonyítási eljárás kezdődik majd egy később kitűzendő időpontban. Várhatóan ehhez az ügyhöz egyesítik majd Fürst György, az MSZP egykori, vagyongazdálkodásért felelős alpolgármestere összevont ügyeit is.

Fürstöt az Andrássy út 3. és 47. szám alatti ingatlanok eladása kapcsán 2018-ban társtettesként elkövetett hűtlen kezelés bűntettében mondták ki bűnösnek, amiért két év végrehajtásában öt év próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték. Mindezt úgy tette, hogy a versenyeztetésre vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket és az önkormányzat vagyongazdálkodási rendeletét is megsértette. A jogerős ítélet megszületése után a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség perújítási indítványt terjesztett elő Fürst György terhére, többek között arra is hivatkozva, hogy a Fővárosi Főügyészségen az indítvány benyújtásának időpontjában is folyik egy büntetőeljárás Fürsttel szemben. A perújítási indítvány lényege szerint az indítványban rögzített újabb cselekmények (további ingatlaneladások) nem képezték az alapeljárás tárgyát, így bizonyítottság esetén különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének a megállapítására lehetnek alkalmasak.