„A Magyar Honvédség történelmet írt”

Ha nincs meg a haza iránti hűség, az elkötelezettség, a lojalitás, az áldozatvállalás, akkor ilyen könnyű földbe tiporni azt, amire mi törekedtünk – a Honvédelmi Minisztérium rendkívüli sajtótájékoztatót tartott csütörtökön az afganisztáni kimenekítésekről.

– Amikor idén áprilisban Joe Biden bejelentette, hogy megkezdi az amerikai katonák kivonását, és legkésőbb szeptember 11-ig befejezi, akkor kezdődtek el az áldatlan állapotok – kezdte a sajtótájékoztatót Benkő Tibor, Magyarország honvédelmi minisztere. A magyar kormány ekkor úgy döntött, hogy segíteni fog azoknak az afgán katonáknak és családoknak, akik támogatták a munkájukat – tette hozzá. A miniszter ismertette a kormány első számú célkitűzését, amely szerint egyetlen magyar állampolgárt sem hagyhattak Afganisztánban. Hozzáfűzte: a feladatot augusztus 17-én kapta meg a tárca, és már aznap meghatározták az iránymutatásokat a parancsnokság részére a hadműveletet megtervezésére.

– Az első feladat egy különleges műveleti missziókra kiképzett, felkészített katonákból álló katonai csoport létrehozása és útba igazításuk megszervezése volt 

– ismertette. A tárcavezető hangsúlyozta, hogy a kimenekítéseket saját képességeinkre támaszkodva kellett végrehajtani, a harctéri művelet lebonyolításához szükséges technikai eszközökkel és személyi állományokkal. Ehhez Airbus A319-es típusú csapatszállító gépeket vettek igénybe, amelyekről sokszor lehetett hallani, hogy kormánygépek.

Hát kérem szépen, ezek a kormánygépek menekítették ki az embereket azokból az áldatlan állapotokból

– rögzítette. A második feladat a repüléshez szükséges diplomáciai engedélyek megszerzése, a harmadik pedig egy olyan, Afganisztán melletti ország felkutatása volt, amely vállalta, hogy befogadja az ideiglenesen kimenekített katonákat, civileket. Üzbegisztánnal megállapodást kötöttek: a kimenekítetteket a lehető legrövidebb időn belül Magyarországra kell szállítani.

Benkő Tibor elmondta: nagyon fontos volt a folyamatos kapcsolattartás a kimenekítésre várókkal. A végső feladat szerint akiket nem tudtak elérni, azoknak iránymutatásokat kellett adniuk, hogy majd ki tudjanak menekülni az országból. A honvédség parancsnoksága erre a célra kimenekítőtervet készített. A honvédelmi miniszter ezt követően ismertette a küldetés eredményeit: 18-ára már készen álltak a repülőgépek és a katonai erő is. A diplomáciai engedélyek megérkezése nehézkesen haladt, de 19-én meg tudták kezdeni a hadműveletet, amely alatt a katonáink kimenekítettek 540 főt. Köztük magyar, amerikai, osztrák és afgán állampolgárokat. 

A magyar állampolgárok – akik felvették velük a kapcsolatot –  száz százalékát hazahozták. Azon afgánok közül, akik segítették a Magyar Honvédség munkáját az elmúlt 18 évben, és felvették velük a kapcsolatot, mindenkit hazahoztak. Ez 57 családot és 180 gyermeket jelent – ismertette. Hozzátette, hogy a kint töltött hét nap alatt a katonáink 14-szer tették meg az utat Afganisztán és Üzbegisztán között.

Gratulálok katonáinknak a sikeres, szervezett, fegyelmezett munkához! Lehet látni az imént bemutatott videón, hogy milyen körülmények, fegyverropogás közepén tették ezt meg

– húzta alá Benkő Tibor.

„Ki merem mondani, hogy a magyar katonák, a Magyar Honvédség történelmet írt” – kezdte beszámolóját Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy. Hozzátette: a katonák körülbelül húsz óra alatt felkészültek. Elmondta: a repülőgépek karbantartását Üzbegisztánban kellett megszervezni, hiszen erre a kabuli reptér már nem volt alkalmas. Ismertette, hogy Kabulban a leszállást követően harminc percig maradhatott a gép a betonon, amely alatt különböző biztonsági feladatokat is el kellett végezni. 

Annyit tudok elárulni, hogy volt másik nemzet, amelynek a repülési fedélzetén a menekített már bombát szerelt a vécébe. Nálunk ilyen nem fordult elő

Egy körben emiatt hatvan-hetven embert tudtunk csak egyszerre kimenekíteni – részletezte. A különleges műveleti egység egy része folyamatosan Kabulban tartózkodott. 

A művelet végén a szövetségeseink jöttek oda, és kérdezték: magyarok, hogy csináltátok?

Ha megnézzük a számokat, hogy más nemzeteknek hány embert sikerült kimenteni, figyelembe véve az országok lélekszámát, akkor Magyarország dobogós helyet foglal el – részletezte. Hozzátette: a magyar katonák bizonyítottak, ám mindez nem jöhetett volna létre, ha a magyar haderőfejlesztés nem ilyen sikeres.

Azért tudtam nyugodt szívvel útnak indítani ezt az osztagot, mert megvolt az a fegyverzet, felszerelés, szállítóeszköz, ami kell ahhoz, hogy a katonáimat nyugodt lelkiismerettel küldjem egy olyan területre, amelyen korábban nem hajtottunk végre feladatot, csak gyakoroltunk itthon

– tette hozzá Ruszin-Szendi Romulusz.

A sajtótájékoztató végén Benkő Tibor elmondta: a művelet során személyi sérülés nem történt, fegyveres összetűzés a magyar katonák és a talibán között nem volt. Ismertették, hogy hozzávetőleg száz magyar katona vett részt a műveletben. A Magyar Honvédség előzőleg felkészült Afganisztán elhagyására, és nem hagytak hátra eszközöket, teljes egészében kivonultak. Az évek alatt hét katonát veszítettek el. – Őket hagytuk ott – mondta. – Sok-sok tapasztalatot hoztunk magunkkal Afganisztánból –  közölte a miniszter.

Sok-sok évet voltunk Afganisztánban. Tanítottuk az afgán katonákat. Felszereltük őket eszközökkel, felszerelésekkel. De ha nincs meg a haza iránti hűség, az elkötelezettség, a lojalitás, az áldozatvállalás, akkor ilyen könnyű földbe tiporni azt, amire mi törekedtünk

– emlékeztetett Benkő Tibor.