Az Európai Bizottság erőszakot tesz az uniós jogon

Csak részeiben vagy egészében felel meg a jogállamiság kritériumainak a magyar rendszer? Valakik vagy valami ellen született a gyermekvédelmi törvény? És merre tovább, Európai Unió? Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Schiffer András volt országgyűlési képviselő, az LMP korábbi társelnöke vitázott az MCC Feszten. Bár a polémia a gyermekvédelmi törvénnyel kapcsolatban bontakozott ki, hamar eljutottunk az Európai Unió rendszerszintű problémáiig, sőt addig a háttérkonszenzusig, ami ellehetetleníti a déli és keleti tagállamok felzárkózását. „Kedélyes egyet nem értés” Esztergomban – írja a Mandiner.

– mutatott rá Schiffer András, aki kitért arra is: legalább ennyire baj, hogy az ENSZ-ben is változó befolyásolási viszonyok fedezhetők fel.

A jelenséget Gulyás Gergely „lopakodó hatáskörbővítésként” jellemezte, ugyanakkor emlékeztetett: annak megítélése, mi nemzeti és mi uniós hatáskör, a tagállami alkotmánybíróságok döntése lehet.

A finanszírozási polémiákkal kapcsolatosan Schiffer András úgy érvelt: „Ne felejtsük el, hogy akkor, amikor a norvégok vagy a brüsszeli központ pénzekkel tartozik, az nem könyöradomány! Mi ezekért valamit adtunk az elmúlt harminc évben.” Hangsúlyozta: a fejlesztési források járnak, függetlenül attól, milyen színezetű kormánya van egy országnak, ugyanakkor szükségesnek nevezte, hogy az uniós adófizetői pénzek felhasználását a szükséges mértékben ellenőrizni lehessen.

A „kedélyes egyet nem értés” jegyében Gulyás Gergely legitim, korrekt és alkotmányos eljárásnak nevezte azt, amikor a magyar eljárás arra irányul, hogy az alkotmányt a szükséges mértékben és pontokon módosítja. Ellenpéldaként említette Németországot, ahol, bár az alkotmány kimondja, hogy házasság egy nő és egy férfi között köttetik, erre fittyet hányva elfogadják az azonos neműek házasodásáról szóló törvényt.

Jogállamisági vita újratöltve

Schiffer szerint elemeiben ugyan rendben van a rendszer, egybefüggő módon azonban a jogállamiság csorbát szenved Magyarországon. Olyan szabályok kerültek sarkalatos törvényekbe, amelyek eminens módon a mindenkori kormányzati többség mozgáskörét szűkítik – kritizált az ügyvédként működő korábbi politikus, aki élesen bírálta a Fidesz–KDNP hatalomfelfogását.

Ha valaki jogállamisági problémákat keres, azt Közép-Európa helyett Brüsszelbe kell irányítani, oda, ahol valóban komoly jogállamisági problémák merülnek fel – válaszolt Gulyás.

Fotó: Havran Zoltán

A beszélgetés záró szakaszában az Európai Unió jövőjével kapcsolatosan Gulyás Gergely rámutatott: a jelenlegi geopolitikai rendszerben nincs alternatívája annak, hogy az európai nemzetek között összehangolt és intézményes együttműködés valósuljon meg. Hasonlóképpen szükségesnek nevezte a szabad piacot is. Jelezte ugyanakkor: amit az Európai Bizottság megenged magának, az teret ad az unió szétverésének, politikai megrendelésekre hoznak jelentős döntéseket egyes tagállamokkal szemben.

A nyugati médiapluralizmus megszűnt, ami szintén aggodalomra ad okot, hasonlóképpen az, amikor politikai érdekektől vezérelve a bizottság páros lábbal tapossa az uniós jogot.

Schiffer András rámutatott: globális problémákkal állunk szemben, a helyzetet pedig nehezíti, hogy méretünknél fogva nem vagyunk globális szereplők, sőt ehhez még a V4-együttműködés is kicsi. Az igazi kihívás azonban, hogy a világ abba az irányba halad, amiben az óriásvállalatok lenyúlják a politikai nyilvánosságot és a politikai döntéshozatalt. Példaként a platformszolgáltatókat említette. „Vajon 20 év múlva mi fogunk elmenni választani, vagy algoritmusok mondják meg, ki kormányozzon egy területet?” – tette fel a kérdést.

Szükség van erős nemzetállamokra és erős lokalitásokra. Olyan Európára van szükség, ami nem a tőkét, hanem az embereket, a természetet és a helyi érdeket védi

– hangoztatta. Schiffer András hozzátette: az utolsó pillanatban vagyunk, hogy erős szabályokkal visszaszorítsuk a lobbiérdekeket.

Az eredeti cikk IDE kattintva érhető el.