A beszélgetés során emlékeztettek: a kisebbségi magyarság kulturális izolációban élt az első világháború utáni Csehszlovákiában: tilos volt Magyarországról magyar nyelvű sajtót és könyveket bevinni az országba. Esterházy János volt az egyetlen olyan felvidéki magyar politikus, akinek a csehszlovák állam legmagasabb szintjével aktív kapcsolata volt.
A grófot és társait erős szálak fűzték a budapesti politikához is: rendszeresen bejártak a pozsonyi magyar nagykövetségre, és beszámoltak a tapasztalataikról.

Magyarországtól maga is annak a törekvésnek a támogatását várta, hogy a különböző nemzetiségi közösségeknek megadják a kulturális önállóságot. A keresztény hitben látta az ellentétek áthidalásának lehetőségét.
Nem meglepő tehát, hogy személyével kapcsolatban felmerült: magyar ügynök volt Csehszlovákiában. A történetkutatók azonban rámutattak: a korabeli Közép-Európában a csehszlovák titkosszolgálat volt a legjobban működő szervezet, így amennyiben Esterházy gróf valóban hírszerzője lett volna Magyarországnak, Edvard Benessel nem alakulhatott volna ki szövetséges viszonya.
A második világháború közeledtével a történészek kiemelték: Hitler közép-európai forgatókönyve ütközött Esterházy elképzelésével, végül azonban ennek alapján lett önálló állam Szlovákia. Esterházy magára maradt számos ügyben, így a zsidókérdésben is.
Amikor 1938-ban Dél-Szlovákia és Esterházy választókerülete is visszakerült Magyarországhoz, felajánlották neki, hogy legyen országgyűlési képviselő Budapesten, azonban ő Szlovákiában maradt.
Hitt a szlovák–magyar együttműködésben, mivel mindkét nép katolikus keresztény hátterű, mindkét állam kisállam és a történelem során mindkét nemzet sokat harcolt a fennmaradásáért.
Amikor 1939. szeptember 1-jén Szlovákia Németország oldalán megtámadta Lengyelországot, a gróf a Lengyelországból menekülő civileknek, zsidóknak és katonáknak a meglévő pártszervezetein keresztül segített Magyarországra szökni, a holokauszt idején pedig a Felvidékről menekülő zsidóknak segített kimenekülni. Keresztényi cselekedetei és életpályája egyaránt hozzájárult ahhoz, hogy javasolták a gróf boldoggá avatását.




















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!