Esterházy János élete és mártírhalála címen tartott beszélgetést a Rubicon Intézet az MCC Feszten

Esterházy János gróf tizennyolc évesen élte meg a történeti magyar állam felbomlását, és ötvenhét évesen lelte halálát egy morvaországi börtönben, életfogytiglani büntetését töltve. Egész életében a felvidéki magyarság érdekeit képviselte, illetve hitt a nemzetiségek kulturális önállóságában és a kereszténységnek mint a nemzeti kisebbségeken átívelő közös értékrendnek az egyesítő szerepében. A második világháború idején a háború borzalmai elől menekülőket segítette, jelentős részt vállalt a holokauszt elől menekülő zsidóság segítésében is. Példaértékű élete miatt javasolták a boldoggá avatását.

20210805 esztergom matheas corvinus mcc egyetemi fesztival gulyas gergely shiffer andras havran zoltan magyar nemzet Fotó: Havran Zoltán

A beszélgetés során emlékeztettek: a kisebbségi magyarság kulturális izolációban élt az első világháború utáni Csehszlovákiában: tilos volt Magyarországról magyar nyelvű sajtót és könyveket bevinni az országba. Esterházy János volt az egyetlen olyan felvidéki magyar politikus, akinek a csehszlovák állam legmagasabb szintjével aktív kapcsolata volt.

A grófot és társait erős szálak fűzték a budapesti politikához is: rendszeresen bejártak a pozsonyi magyar nagykövetségre, és beszámoltak a tapasztalataikról. 

Az MCC Feszten számos szakmai előadás várta az érdeklődőket

Magyarországtól maga is annak a törekvésnek a támogatását várta, hogy a különböző nemzetiségi közösségeknek megadják a kulturális önállóságot. A keresztény hitben látta az ellentétek áthidalásának lehetőségét.

Nem meglepő tehát, hogy személyével kapcsolatban felmerült: magyar ügynök volt Csehszlovákiában. A történetkutatók azonban rámutattak: a korabeli Közép-Európában a csehszlovák titkosszolgálat volt a legjobban működő szervezet,  így amennyiben Esterházy gróf valóban hírszerzője lett volna Magyarországnak, Edvard Benessel nem alakulhatott volna ki szövetséges viszonya.

A második világháború közeledtével a történészek kiemelték: Hitler közép-európai forgatókönyve ütközött Esterházy elképzelésével, végül azonban ennek alapján lett önálló állam Szlovákia. Esterházy magára maradt számos ügyben, így a zsidókérdésben is. 

Amikor 1938-ban Dél-Szlovákia és Esterházy választókerülete is visszakerült Magyarországhoz, felajánlották neki, hogy legyen országgyűlési képviselő Budapesten, azonban ő Szlovákiában maradt. 

Hitt a szlovák–magyar együttműködésben, mivel mindkét nép katolikus keresztény hátterű, mindkét állam kisállam és a történelem során mindkét nemzet sokat harcolt a fennmaradásáért. 

Amikor 1939. szeptember 1-jén Szlovákia Németország oldalán megtámadta Lengyelországot, a gróf a Lengyelországból menekülő civileknek, zsidóknak és katonáknak a meglévő pártszervezetein keresztül segített Magyarországra szökni, a holokauszt idején pedig a Felvidékről menekülő zsidóknak segített kimenekülni. Keresztényi cselekedetei és életpályája egyaránt hozzájárult ahhoz, hogy javasolták a gróf boldoggá avatását.