Miskolci vajda: „Ahol dolgoznak, ott kevesebb az esély a bűnözés kialakulására”

Sokat változott a cigány közösséget vezető vajdaság rendszere a több száz évvel ezelőttihez képest, ráadásul sok a vita a feladatokkal, a hatáskörökkel kapcsolatban, de úgy tűnik, a közösség ragaszkodik ehhez a szervezeti formához. Lakatos Gusztáv, az új miskolci és borsodi vajda beiktatási ünnepségén jártunk.

Fotó: Kurucz Árpád

Barátsággal és szeretettel fogad díszesen berendezett martin-kertvárosi házában Lakatos Gusztáv és családja. Miskolc új vajdája a medencés udvarra néző nappaliban ül fehér öltönyben és nyakkendőben, fehér cipőben, fején fehér kalappal. Kezében ott a cigány vezetők hagyományos hatalmi jelképe, a horgas végű vajdabot, amely – Lakatos Gusztáv elmondása szerint – szimbolikájában a Palesztina földjén vándorló Krisztus botját idézi. A pásztorbot a kutyát nem használó pásztorkultúrákban a juhász fontos eszköze: terel, utat mutat és távol tartja a ragadozókat. A katolikus gyakorlatban liturgikus eszköz, és valóban Jézusra, a Jó Pásztorra utal. 

Mit jelent az, hogy vajda?

A vajda a cigányság történetében egy nagy tekintélyű, választott embert jelentett, akinek egyik fő feladata volt, hogy a közösségen belüli vitás kérdésekben igazságot szolgáltasson, ugyanakkor a legfontosabb személy volt a cigányság és a nem cigányok közötti kapcsolattartásban, a felmerülő problémák kezelésében. 

Az a kérdés, hogy ez az intézmény az eredeti formájában létezik-e, illetve létezhet-e, megosztja az érintetteket. Abban egyetértenek a vélekedők, hogy Mária Terézia és II. József idején, amikor százával születtek a cigányság életét szabályozó törvények (például nem tarthattak lovat, nem kaptak útlevelet, tilos volt a vándorlás karavánokban, a gyerekeket elvették a szülőktől, és a polgári neveltetés reményében más családokhoz adták), a vajda tisztsége is üldözötté vált, hivatalosan meg is szűnt. Hidvégi B. Attila, a RomNet című, a cigányság kultúrájával és közéleti eseményeivel foglalkozó, ma is működő internetes kiadvány főszerkesztője 2014 nyarán nyílt levelet intézett a médiában dolgozó főszerkesztőkhöz, hogy ne használják a vajda kifejezést, hiszen választott vajdák már nincsenek, és az ilyen címen fellépő – szerinte – önjelölt személyeket ne szólaltassák meg a cigányság nevében.

Ez is egy vélemény. Tény azonban, hogy a szocializmus időszakában is közbeszéd tárgya volt a vajdaság rendszere, vagyis létezett, továbbá hogy a vajdaként fellépők a mai napig rendelkeznek annyi tekintéllyel, hogy támogatókat szerezzenek maguknak. 

Fotó: Kurucz Árpád

Hagyomány és gyakorlat

Bárkit kérdezünk a vajdaságról – beleértve Lakatos Gusztávot is –, mindenki azt mondja: a vajdaság örökölt tisztség, amelyet csak oláh cigány ember tölthet be. Ennek ellentmond, hogy például Lakatos Gusztáv sem örökölte a címet, hanem kinevezték, mégpedig az a Kállai Csaba országos vajda, aki ezt szintén nem örökölhette, hiszen Magyarországnak állítólag 150 éve nem volt országos vajdája. A kinevezést a cigány közösség tekintélyes tagjai támogatták 2006-ban. Itt tehát a hagyomány és az élő gyakorlat ellentétben áll egymással, maga a rendszer azonban működik.

Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy Lakatos Gusztáv úgy lett felesketve Miskolc és Borsod vajdájává, hogy Lakatos Attila (csak névrokon!), akit eddig borsodi vajdaként ismertünk, nem mondott le, és jó egészségnek örvend. – Én vagyok Miskolc és Borsod vajdája, ahogy eddig. 

Ezt a tisztséget olyan ember töltheti be, aki tesz is a cigányságért, ezt én eddig is bizonyítottam azzal, hogy munkát adok fiataloknak, ételt viszünk a cigánytelepekre, hatni akarunk a családokra, hogy a gyerekek rendesen járjanak iskolába, lakásokat, házakat újítunk fel, és a magunk eszközeivel próbálunk tenni azért, hogy a drog ne terjedjen a fiatalok körében

 – szögezte le Lakatos Attila lapunknak.

A munka az alap

Hasonló ambíciókkal vág neki Lakatos Gusztáv, az újonnan megválasztott vajda is. – Nem azért lettem vajda, mert pénzt remélek a tisztségtől. Nézzen körül, nem vagyok rászorulva – mondta lapunknak. – Hatvannégy éves vagyok, alulról jövök, és sokat tapasztaltam. Abban biztos vagyok, hogy azokban a családokban, ahol munkával keresik a kenyeret, kevesebb esély van a bűnözés, az alkoholizmus, a drogozás kialakulására – mondta, majd a szakmaszerzés fontosságát hangsúlyozta.

Lakatos Gusztáv kőművesként kezdte a felnőtt életét, és szerelmes a szakmájába. Azt mondja, soha nem is akart más lenni, mint kőműves. Ma már építési vállalkozó, de a szakma szeretete valóban átsüt személyiségén, még az ünnepi ebéd előtt vetített imázsfilmbe is be kellett kerülnie egy felvételnek, amelyen a helyes falazást magyarázza. Érthető hát, ha az első tanítandó szakmának a kőművesmesterséget tartja.

– Ez sok cigány fiatalnak adhat jobb munkát – magyarázta lapunknak. – Ma is sokan dolgoznak az építőiparban, de képzetlenek. Ezzel sokkal könnyebben boldogulhatnának.

Az új vajda felelevenítené a cigány fémművességet, illetve a kosárfonást is, ami ugyancsak bevételt jelenthet.

– Ahhoz, hogy ezeket tanítani tudjuk, kell egy iskola. Ilyet szeretnék építeni a cigánytelepek közelében, így nem kellene messzire utazni – osztotta meg velünk terveit Lakatos Gusztáv, aki útfelújításokról és modernebb lakások építéséről is álmodik. – Fontos lenne, ha pályázati pénzekhez is hozzá tudnánk jutni, nagyobb volumenben gondolkodhatnánk.

Az új vajda fontosnak tartja a koronavírus elleni oltakozást is.

– Kényszeríteni, természetesen, senkit nem szeretnénk, de nagyon ajánljuk, hogy a járvány terjedésének fékezése érdekében mindenki vegye fel az oltásokat 

– mondta, hozzátéve: ha a kormány úgy dönt, hogy oltópontokat létesít a cigánytelepeken, ahhoz minden segítséget meg fognak adni.