Szűz Mária mennybevételét ünnepli vasárnap a katolikus egyház

Augusztus 15-én ünnepli a katolikus egyház Szűz Mária mennybevételét, amelynek 1950-es dogmaként való kihirdetésével XII. Piusz pápa az emberi élet és test méltóságára és értékére, valamint az üdvösség reális lehetőségére kívánta felhívni a figyelmet. Az ünnepnek – amelynek hagyományos magyar neve Nagyboldogasszony – számunkra különleges vonatkozása, hogy élete végén Szent István király ezen a napon ajánlotta föl hazánkat Szűz Máriának. Így lett Magyarország Regnum Marianum, Mária országa.

Magyarországon Szent István király óta emlékeznek meg Nagyboldogasszony napjáról. Az államalapító király minden évben augusztus 15-ére hívta össze Fehérvárra a királyi tanácsot, hogy törvénykezést tartson. Élete vége felé pedig, már betegen ezen a napon ajánlotta fel az országot Szűz Máriának, és 1038-ban ezen a napon halt meg. A felajánlás nyomán érvényesült a magyar közjogban a Regnum Marianum-eszme, amely szerint Magyarország Mária országa, így a magyar államiság a kezdetektől összefonódik a Mária-kultusszal. Így tehát Nagyboldogasszony ünnepe egyben Magyarország patrónájának napja is.
 

Nagyboldogasszony napja kötelező ünnep a katolikus egyházban, vagyis a hívőknek ezen a napon kötelező szentmisén részt venniük. Magyarországon több székesegyház, köztük az esztergomi bazilika és számos templom tartja ezen a napon a búcsúját, vagyis ünnepli a  védőszentjét. Az ünnep számos országban munkaszüneti nap, 1945 előtt Magyarországon is az volt. 

Borítóképen a mennybevételt megörökítő XV. századi római freskó. Fotó: Europress/AFP