Szűz Mária mennybevételét ünnepli vasárnap a katolikus egyház

Augusztus 15-én ünnepli a katolikus egyház Szűz Mária mennybevételét, amelynek 1950-es dogmaként való kihirdetésével XII. Piusz pápa az emberi élet és test méltóságára és értékére, valamint az üdvösség reális lehetőségére kívánta felhívni a figyelmet. Az ünnepnek – amelynek hagyományos magyar neve Nagyboldogasszony – számunkra különleges vonatkozása, hogy élete végén Szent István király ezen a napon ajánlotta föl hazánkat Szűz Máriának. Így lett Magyarország Regnum Marianum, Mária országa.

Csekő Imre
2021. 08. 14. 7:22
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Augusztus 15-én ünnepli Szűz Mária mennybevétele – hagyományos magyar nevén Nagyboldogasszony – ünnepét a katolikus egyház.

 

Mind ez idáig Szűz Mária mennybevételének dogmája az utolsó ünnepélyesen kihirdetett kötelező erejű katolikus hittétel, amit XII. Pius pápa Munificentissimus Deus – A legbőkezűbb Isten – kezdetű apostoli konstitúciójával mondott ki 1950. november 1-jén. A tanmeghatározó bulla szövege szerint „A szeplőtelen, mindenkor szűz Istenanya Mária, miután befejezte földi életének pályafutását, testestül-lelkestül fölvétetett a mennyei dicsőségbe”.

Ez a megfogalmazás szándékosan nyitva hagyja azt a katolikus hagyományban tisztázatlan kérdést, hogy a szűzanya meghalt-e vagy „elragadtatott”, miként az ószövetségi hagyományban arra Hénok esetében szerepel példa. Erre utal az ünnep hagyományos latin elnevezése – dormitio – is, ami elszenderülést jelent.

Az ünnep tanítása arra vonatkozik, hogy Mária földi élete végén abba az állapotba jutott, ahová a katolikus hit szerint a többi üdvözültek csak az általános feltámadás után, a végső napon fognak kerülni.

A hittétel szándékosan nem mennybemenetelről beszél, mint Krisztus esetében, hanem mennybevételről, amely megfogalmazás világossá teszi, Mária nem önerőből ment a mennybe, hanem Krisztus kegyelme tette lehetővé anyjának megdicsőülését.
 

A szeplőtelen fogantatás dogmájának 1854-es kimondása óta egyre erősebb igény mutatkozott, hogy a szentszék hirdesse ki Mária mennybevételének dogmáját is. XII. Piusz pápa ezért körkérdéssel fordult az ügyben a világ püspökeihez, akik túlnyomó többségben a dogma kimondása mellett foglaltak állást.
 

A mennybevétel dogmája kihirdetésének fontos apropója volt, hogy a II. világháború borzalmai után az egyház szerette volna az emberi élet és test méltóságára, értékére és sérthetetlenségére felhívni a figyelmet. Szűz Mária mennybevételének tanításával a katolikus egyház az üdvösség reális lehetőségére is igyekszik felhívni a figyelmet, arra, hogy mindenkinek van lehetősége Krisztus kegyelméből a mennybe jutni. Erre utal az ünnep liturgiájában szereplő prefáció szövege is amely a szűzanyáról fogalmazva úgy szól: „Ő lett az Egyház megdicsőülésének kezdete és példaképe, zarándok népednek pedig vigasztalása és reménye.” Mária mennybevétele régóta a katolikus hagyomány része volt. Az ünnepléséről már a VII. századtól tanúskodnak írásos emlékek, és 847-ben IV. Leó pápa tette hivatalos ünneppé. 


Magyarországon Szent István király óta emlékeznek meg Nagyboldogasszony napjáról. Az államalapító király minden évben augusztus 15-ére hívta össze Fehérvárra a királyi tanácsot, hogy törvénykezést tartson. Élete vége felé pedig, már betegen ezen a napon ajánlotta fel az országot Szűz Máriának, és 1038-ban ezen a napon halt meg. A felajánlás nyomán érvényesült a magyar közjogban a Regnum Marianum-eszme, amely szerint Magyarország Mária országa, így a magyar államiság a kezdetektől összefonódik a Mária-kultusszal. Így tehát Nagyboldogasszony ünnepe egyben Magyarország patrónájának napja is.
 

Nagyboldogasszony napja kötelező ünnep a katolikus egyházban, vagyis a hívőknek ezen a napon kötelező szentmisén részt venniük. Magyarországon több székesegyház, köztük az esztergomi bazilika és számos templom tartja ezen a napon a búcsúját, vagyis ünnepli a  védőszentjét. Az ünnep számos országban munkaszüneti nap, 1945 előtt Magyarországon is az volt. 

Borítóképen a mennybevételt megörökítő XV. századi római freskó. Fotó: Europress/AFP

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.