A nagy baloldali kínai svindli

A Gyurcsány-kormány több minisztériuma is érintett lehetett az elmaradt nagy baloldali keleti nyitásban.

A 2010 előtti időszakot főleg a formális politikai döntések, a Kínában tett teátrális látogatások jellemezték, a tényleges eredményeket felmutató beruházási politika, a magyarországi kínai tőkebefektetések tényleges megvalósulása – és a támogatások folyósítása – azonban már 2010 után válhatott gyakorlattá hazánkban. Az Orbán-kormányok a keleti nyitás bátor politikájával vállalták a meghozott gazdasági döntések politikai hozadékát is, a beruházások segítésével, az üzemeltetés és a működtetés támogatásával, valamint a beruházói kötelezettségek éveken át történő ellenőrzésével. Bár a 2010 előtti és utáni, kínai beruházásokat érintő kormányzati politikák hangsúlyai, elképzelései között mutatkoztak hasonlóságok is – a kínai beruházások irányának megszabásában komoly szerepet szántak a magyar államnak –, a polgári-konzervatív kormányok merték vállalni a bátor, ambiciózus külpolitikai irányváltást is az elképzelések megvalósításához. Ennek sikeréhez azonban meg kellett teremteni a gazdasági környezetet, a helyes költségvetési politikát és helyre kellett állítani a nemzeti jegybank és a kormány között szükséges együttműködés egészséges egyensúlyát.

Érdekesség azonban, hogy egy nagy baloldali keleti nyitás képe rajzolódik ki az egyik nagy könyvvizsgáló cég szakmai anyagában.

Már a 2010 előtti beruházási tervekben is kedvezményezett régióként szerepelt például Észak-Magyarország és Észak-Alföld, amelyeket különösen érzékenyen érintettek a vissza-visszatérő válságok, gondoljunk csak Borsod-Abaúj-Zemplén vagy Heves megyére. Azonban a baloldal által folyamatosan kritizált kül- és külgazdasági politika meghozni látszik gyümölcsét, például Borsod-Abaúj-Zemplén megye ipari teljesítménye az elmúlt évtizedben meredeken, csaknem a háromnegyedével (72 százalékkal) nőtt, és a munkanélküliség ez idő alatt harmadára csökkent. Ma Borsod-Abaúj-Zemplén megyében van a hetedik legtöbb külföldi befektetett tőke a magyar megyék sorában.

2020 végére Magyarországon a kínai beruházások összértéke meghaladta az ötmilliárd dollárt, és a kínai vállalatok ekkor már több mint 15 ezer magyar munkavállalót foglalkoztattak.

Az egyes nemzetközi felmérésekben a hitelekből finanszírozott infrastrukturális projektek nem tartoznak a közvetlen külföldi befektetések (FDI) kategóriájába, hiszen például hazánk fogadó országként is végrehajthat beruházást Kínából érkező hitelből. A mostani legjelentősebb projekt kínai–magyar viszonylatban a Budapest–Belgrád vasútvonal felújítása, amelyen keresztül a görögországi Pireusz kikötőjét megvásárló Kína szállíthatna árut Európába. A vasúti projektet Kína, Magyarország és Szerbia miniszterelnöke jelentette be Kína és a közép- és kelet-európai országok vezetőinek bukaresti találkozóján, még 2013 novemberében, az itthoni beruházást a harmadik Orbán-kormány határozta el 2014-ben, a magyarországi szakasz felújítására a nyertes konzorciumot pedig 2019-ben hirdették ki – írja az oldal.

A teljes cikk ITT érhető el.

Borítókép: unsplash