– A hitelvelvétel a következő generáció eladósításáról szól, hiszen 2028-ban indul, és az adósságokat 2058-ig kell törleszteni. Feltéve, ha a következő 30 évben nem veszünk fel további hiteleket – mondta Kovács Attila Budapesten, az Alapjogokért Központ keddi sajtótájékoztatóján.
A központ uniós projektvezetője úgy véli, hogy mivel a tagállami vezetők tavaly nyáron ellenálltak a többéves pénzügyi keretre való örökkötvény-kibocsátás ötletének, ezért az Európai Bizottságnak kellett találnia egy olyan utat, amivel hitelfüggőségbe szorítja a tagállamokat.
Kovács Attila elmondta, a helyreállítási alap kilépett a normál keretrendszerből és a politikai zsarolás eszköze lett. Szerinte mindez nem független a jövő tavaszi hazai országgyűlési választásoktól: az Európai Bizottság politikai-pénzügyi zsarolási eszközként tekint a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközre a magyar kormánnyal szemben.
– A hazánknak járó források felhasználását célzó, Magyarország által benyújtott helyreállítási tervet, annak vissza nem térítendő forrásaira vonatkozó igényét az Európai Bizottság ideológiai okok, döntően a gyermekvédelmi törvény hazai elfogadása miatt egyelőre nem fogadja el – magyarázta.
Hasonlóan vélekedett Kovács István stratégiai igazgató is, aki arról beszélt, hogy a hazai baloldal azt próbálja bizonygatni, hogy Brüsszel amolyan ajándékot, hatalmas adományt juttatna Magyarországnak abban az esetben, hogyha a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz teljes összegét felvennénk. Az igazság persze nem ez – szögezte le.
Amikor mi nem kérünk ebből a hitelből, akkor az az olvasat, hogy azért, mert nem akarjuk betartani az EU-normákat, és inkább drága devizahitelt veszünk fel. Ez az állítás több sebből vérzik. Ezek a közös európai értékek mindenkinek fontosak, de definiálni nagyon nehéz őket, viszont politikai bunkósbotként funkcionálnak, amikor érdekérvényesítésre kerül sor. Itt bukik meg a baloldali narratíva.
Kovács István elmondta, hogy a 2008-as pénzügyi és gazdasági világválság uniós kezelése miatt a régi nagy tagállamok végletesen eladósodtak. A koronavírus-járványra utalva közölte, hogy az EU ismét válsággal szembesült, amire válaszként az intézményrendszer hatalmas hitelbe veri magát és a tagállamokat. A szakember elmondta, Magyarország a nemzetközi piacokon sikeres, tud kötvényt kibocsátani, amelynek a kamata nagyjából egy százalék körül van. Mint mondta: azért adják ilyen olcsón a hitelezők a kölcsönt, mert biztosak benne, hogy Magyarország vissza fogja fizetni. – Jelen pillanatban olcsóbban tudunk a nemzetközi piacon hitelt felvenni, mint amennyibe az EU hitele kerülne – zárta gondolatait az intézet stratégiai igazgatója.
