Benkő Tibor: Minden nemzetnek gondoskodnia kell saját biztonságáról

Minden nemzet köteles gondoskodni saját országa, saját népe biztonságáról – emelte ki a honvédelmi miniszter csütörtökön Budapesten, a Magyar Atlanti Tanács (MAT) rendezvényén.

Budapest, 2021. augusztus 26. Benkõ Tibor honvédelmi miniszter az afganisztáni kimenekítéssel kapcsolatban tartott rendkívüli sajtótájékoztatón a Honvédelmi Minisztériumban 2021. augusztus 26-án. MTI/Balogh Zoltán Fotó: Balogh Zoltán

Benkő Tibor emlékeztetett: Magyarország 1999-ben csatlakozott a NATO-hoz, a legnagyobb és legerősebb politikai és katonai szövetséghez, és azóta többen hivatkoztak arra a washingtoni szerződés 5. cikke alapján , hogy a NATO majd megvéd minket. Ezzel kapcsolatban felhívta a figyelmet arra, hogy a NATO képessége a szövetséges államok képességéből tevődik össze. A NATO alapszerződése, a washingtoni szerződés 3. cikke is rögzíti: 

minden ország köteles olyan önerőt, képességet építeni és fenntartani, amellyel garantálni tudja saját védelmét és a szövetségét.

A miniszter előadásában ismertette, hogy az elmúlt több mint herminc évben miként alakult a honvédelem kérdése, a Magyar Néphadsereg, a Magyar Honvédség helyzete. Mint mondta: 1989-ben 130-135 ezer katona szolgált a néphadseregben, majd rövid idő alatt 23 950-re csökkent a katonák száma. Az évek során a honvédségnél volt több szervezeti átalakítás, volt átfogó védelmi felülvizsgálat, s ezek mindig kisebb, kevesebb Magyar Honvédséget eredményeztek – mondta Benkő Tibor.

Ábrákkal illusztrálva beszélt arról, miként alakult a katonai szervezetek száma, miként csökkent a haditechnikai eszközöké. Utóbbi következtében értékelése szerint csökkent az ország védelmi képessége.

Felhívta a figyelmet a biztonsági környezet változására is. Példaként említette többi között a 2014-ben Magyarország szomszédságában, Ukrajnában történteket. Megjelent egy új hadviselési forma, a kiberhadviselés, és ezzel együtt a kiberfenyegetettség – mondta, kiemelve, hogy a kibertérben – melyet a NATO is műveleti területté nyilvánított – hagyományos fegyverek nélkül is meg lehet bénítani egy ország gazdaságát, államigazgatását.

Kitért arra, hogy láthatóan új világrend alakul, amely instabilitással is jár. A Közel-Keleten és Észak-Afrikában több instabil állam van, és az ott élő emberek keresik a kiutat. Az illegális migráció, a terrorizmus erősödése és a környezeti változások is kihívásokat jelentenek. Az országoknak el kell gondolkodniuk azon, hogyan tudják ezt kezelni – mondta Benkő Tibor.

Emlékeztetett arra is, hogy a NATO két veszélyeztetettségi iránnyal számol: a keletivel és a délivel.

Ennek metszéspontja Közép-Európában van – mondta a miniszter, hangsúlyozva, Magyarország mindkettőben érintett. Ezért is határozta meg célként 2016-ban a kormány, hogy Magyarországnak legyen erős, ütőképes, korszerű haditechnikai eszközökkel felszerelt honvédsége, melyben a hazájuk iránt elkötelezett, lojális, kiválóan felkészített katonák szolgálnak – közölte Benkő Tibor, hozzátéve: 

ezt segíti a honvédelmi és a haderőfejlesztési program.

A miniszter részletesen bemutatta a program két elemét. A honvédelmi programban szerepel például a katonai életpályamodell és a társadalmi kapcsolatok erősítése is, kezdve a legfiatalabb korosztállyal. Utóbbit segítik a honvédelmi táborok, a középiskolai honvédelmi nevelés. Céljuk, hogy minél több ember, minél több fiatal érezze: a hon védelmének kérdése valóban nemzeti ügy – jelentette ki a miniszter.

Benkő Tibor az önkéntes tartalékos rendszerről elmondta: az önkéntes tartalékosok között egyre nagyobb a fiatalok, illetve a diplomások aránya. 

A most szeptemberben induló önkéntes katonai szolgálatra pedig mintegy egy hónap alatt 737-en jelentkeztek a négyszáz helyre, közülük 497 emberrel kötöttek szerződést. Erre is hivatkozva a miniszter hangsúlyozta, nem igaz, hogy a fiatalokat nem lehet a haza iránti elhivatottságra nevelni.

A haderőfejlesztési programot ismertetve elmondta: a fejlesztést a légierőnél kezdték, mert ott voltak a legnagyobb gondok. Alapvetően mindent le akarnak cserélni – közölte a miniszter, megjegyezve: 

ezeket a cseréket 2009-ben kellett volna kezdeni.

A szárazföldi képességfejlesztésekről azt mondta: minden megvan, ami egy műveleti feladat végrehajtásához szükséges, bejelentette továbbá, hogy a közelmúltban Szentkirályszabadján átadott központi logisztikai bázis mellett még egy létrehozását tervezik.

Azt is hangsúlyozta, hogy a hibrid hadviselés, a kiberveszély sok új eszközt, felkészítést is igényel. 

Ezért hozták létre a kiberakadémiát, a területen folyamatos a kutatás-fejlesztés – mondta.

Benkő Tibor szólt arról is, hogy a technikai eszközök beszerzése mellett a hazai hadiipart is újraindítják. Kezdetben cseh licenc alapján folyt a kézifegyvergyártás, de már magyar fejlesztés is van – ismertette.

A miniszter elmondta: a Magyarországon létrehozott többnemzeti hadosztály vezetési elemhez Szlovákia és Horvátország már csatlakozott, és Szlovénia is jelezte ezt a szándékát. A regionális különleges műveleti parancsnoksághoz pedig a nem NATO-tag Ausztria is csatlakozott.

 Más országok is érzik, hogy ennek a régiónak a biztonságát kézbe kell venni

– jelentette ki a miniszter.

A Magyar Atlanti Tanács rendezvényén Csóti György, a tanács elnöke köszöntötte a résztvevőket, mint mondta, az elmúlt két év legrangosabb MAT-rendezvényén.

A honvédelmi miniszter a mintegy egyórás előadása után még több mint egy órán át több – egyebek mellett a haderőfejlesztésre, a kibervédelemre, a drónok szerepére és az afganisztáni kivonulásra vonatkozó – kérdésre is válaszolt.

Borítókép: MTI/Balogh Zoltán