Karácsony Gergely főpolgármester, az MSZP–LMP–PM miniszterelnök-jelöltje a múlt hét csütörtökön az Inforádiónak adott interjújában egyebek mellett arról is beszélt, hogy amennyiben kormányzati mandátumot kap, emelni kíván a jelenlegi társasági adón, és meg akarja adóztatni a nagy cégeket. Kilátásba helyezte, hogy elképzelhető egy kétkulcsos társaságiadó-rendszer bevezetése. Ezt azzal indokolta, hogy a versenyképességet nem lehet „irreálisan alacsony adókra” alapozni – derül ki a Vg.hu cikkéből.
A nyilatkozat kapcsán a VG megkereste a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségét (VOSZ), hogy mi az álláspontjuk az elhangzottakról, és hogy a vállalkozói oldal szerint a társasági adó megemelésének milyen hatása lehet a cégek tevékenységére, a magyar gazdaság teljesítményére és versenyképességre. Perlusz László főtitkár válaszában kiemelte, hogy „szigorúan gazdaságpolitikai szempontokat figyelembe véve és távol tartva magát a politikai vonatkozásoktól” kíván állást foglalni.
Értékelése szerint a magyar versenyképesség még elmarad az európai átlagtól és a közép-kelet-európai versenytárs országoktól is (Szlovákiától, Csehországtól, Lengyelországtól), ezért a felzárkózást és a gyors gazdasági növekedést folytatni kell. Ehhez továbbra is olyan adórendszerre van szükség, amely ösztönzi a beruházásokat, a technológiai fejlesztéseket, a foglalkoztatást és az adózói kör további szélesítését. Mint mondta:
A felzárkózást – amely évek óta folyik és a vállalkozások versenyképességének fejlődésén alapul – a gazdaságpolitika támogatja. A jelenlegi adórendszer fő irányvonala a vállalkozások terheinek csökkentését tartalmazza, ezzel segíti az európai átlagnál nagyobb gazdasági növekedést.
Ebben meghatározó szerepet játszik a 2017-ben indult hatéves bérmegállapodás, amely az élőmunkaterhek folyamatos csökkentésére épül, és a foglalkoztatás és az adózói kör bővüléséhez is vezetett. A 2017-es bérrobbanást – a minimálbér 15, a garantált bérminimum 25 százalékkal nőtt és azóta az átlagbér is két számjegyű éves növekményeket könyvelhet el – a kormányzat azzal is támogatta, hogy egységes, kilencszázalékos társasági adót vezetett be a korábbi sávos megoldás és magasabb adókulcsok helyett. Ez a konzekvens vállalkozói adócsökkentési stratégia hozzájárult ahhoz, hogy a magyar gazdaság az elmúlt években az európai átlagnál gyorsabban növekedett, hiszen bővült a foglalkoztatás, jelentős beruházások valósultak meg és működő tőke áramlott az országba.
Mint írják, Perlusz László rámutatott, hogy egy magasabb adószint viszont fékezné a beruházásokat és az amortizáció pótlását, hiszen rontja a megtérülést és költségnövekményt okoz. A fejlett-technológia-transzfer beáramlása is lassul, a működő tőke egy része más célpiacokra irányul.
„A magas adóteher – láthattunk sok példát – adóelkerülésre, kreatív adózási technikák keresésére ösztönöz, ahelyett, hogy a digitalizációra, modernizációra, fenntarthatóságra és környezetvédelemre áldoznának erőforrásokat a vállalkozások.”
A vállalkozói adóteher növekedésénél összességében tehát lassul a felzárkózás, vagy meg is akad. Úgy fogalmazott, hogy a vállalkozások nagyobb megsarcolásából hosszabb távon sem kilábalás, sem fejlődés, sem nagyobb jómód nem keletkezik, hiszen a cégeknek még mindig nincs meg a kellő pénzügyi ereje (tőkeerő, tartalékok) a fejlesztésekhez és bővüléshez, amely a gazdasági növekedés záloga. Megjegyezte: zsugorodó vállalkozások és szűkülő adózói kör esetén az állami bevételek is csökkennek.
Éppen ezért a VOSZ főtitkára szerint az adórendszerben továbbra is a vállalkozói terhek és az élőmunka költségeinek csökkentése kell hogy elsődleges maradjon, hogy a vállalkozásoknak legyen lehetőségük fejleszteni, bővülni, korszerűbbé válni, mert rajtuk áll a gazdaság és az egész társadalom gyarapodása.
„Virágzó vállalkozások erős és gyarapodó gazdaságot és a bérszínvonal növekedésével magasabb életszínvonalat hoznak magukkal, és a széles adózói kör összességében nagyobb állami adó- és járulékbevételeket tesz lehetővé.” Ugyanakkor arra is kiért, hogy ha a gazdaság és szereplői megerősödnek és Magyarország eléri az európai versenyképességet, akkor lehet majd tere az adórendszer felülvizsgálatának és lehetőség nyílhat az egyes adónemek közötti átrendezésre, a hangsúlyok megváltoztatására.
A VG többtucatnyi magyar, illetve magyarországi multinacionális nagyvállalatot is megkérdezett a társasági adó emeléséről. A kapott válaszokat az alábbiak szerint foglalta össze a portál munkatársa:
A cégek jellemzően nem kívántak reagálni Karácsony Gergely bejelentésére arra hivatkozva, hogy az „kampányígéret” és „politikai nyilatkozat”.
Az egyik legértékesebb magyar cég, a gyártás területén érdekelt MPF Holding általánosságban azt írta, hogy „természetesen egy esetleges adóemelésnek sem a cégcsoport, sem bármely más vállalkozás nem örülne”. A százmilliárd forint körüli becsült értékkel bíró, szintén a gyártás területén tevékeny Jász-Plasztik Kft. már részletes kommentárt fűzött az elképzeléshez.
Kasza Lajos ügyvezető azt írta a lapnak, hogy
a Karácsony Gergely főpolgármester által felvázoltakat az előző kormányzati gyakorlat során tapasztaltuk, kimondottan hátrányos helyzetbe hozta régiónkat és cégünket.
Mint fogalmazott, köztudott, hogy bármely adóemelés a versenyképességet rontja, a beruházási kedvet csökkenti.
Véleményem szerint ezúttal sem alakulna ez másképp.
Kifejtette, hogy az Orbán-kormány által biztosított támogatásokat és adókedvezményeket a Jász-Plasztik egyrészt a géppark, a berendezésállomány fejlesztésébe invesztálta, hogy – főként a külföldi konkurenciával szemben – fenn tudja tartani a versenyképességét.
Másrészt a kabinet adócsökkentési intézkedései nélkül a jászberényi cég társadalmi célú beruházásainak, valamint támogatásainak jó része nem valósulhatott volna meg.
Kasza Lajos elmondta, hogy az elmúlt tíz évben jelentős hangsúlyt kapott a vállalatnál a társadalmi szerepvállalás. Óvodát hoztak létre, dolgozói lakásokat alakítottak ki, pénzügyileg is segítik az egyházakat és több civil szervezetet. Ezenfelül létrehozták a JP Arénát, amely sport- és szabadidős tevékenységeknek ad otthont, valamint melegkonyhát is üzemeltetnek. Azt tervezik, hogy 2022 januárjában megkezdik a JP Lakópark építését.
Az adóemelési szándékot semmiképpen nem tartjuk jó iránynak, és nemcsak a magyar vállalatok szempontjából. Számos olyan esetet ismerünk, amikor multinacionális vállalatok (Samsung, Philips, Electrolux, Jabil, Volkswagen, amelyekkel mi is dolgozunk) más országba helyezték át beszállítói bázisukat, mivel a beszállítóik a megnövekedett adóterhek miatt nem tudták tartani a korábbi versenyképes áraikat. Szélsőséges esetben saját gyáraiknak az áthelyezésére is kényszerülhetnek
– összegzett a Jász-Plasztik ügyvezetője.
Az eredeti cikk elérhető a Világgazdaság oldalán.
(A borítóképen Karácsony Gergely és Gyurcsány Ferenc látható. Fotó: MTI/Balogh Zoltán)
