A Monori Járásbíróság ítéletet hozott abban a még 2015-ben elkezdődött perben, amelyben százhúszan ültek a vádlottak padján, mert az ügyészség szerint együttműködve (vizsgánként 150 ezer és 800 ezer forint közötti összegért) adták el a nyelvvizsgamegoldásokat ügyfeleiknek.
A vesztegetéssel foglalkozó bűnszervezet révén több ezren jutottak jogtalanul nyelvvizsga-bizonyítványhoz.
A Budapest Környéki Törvényszék közlése szerint a bíróság 62 tárgyalási napot követően szeptember 6-án hirdette ki az ítéletét. Csak az első húsz vádlott vonatkozásában összesen 6800 rendbeli bűncselekmény elkövetését állapították meg.
A nyelvvizsgabiznisz azért is mehetett olajozottan, mert a felsőoktatásról szóló törvények alapján az egyetemi és főiskolai oklevelek megszerzésének az a feltétele, hogy a hallgató letegyen egy idegen nyelvű középfokú komplex vizsgát. Akik ezt meg akarták úszni, nagyobb összegek kifizetésére is hajlandók voltak.
A bűnszervezet tevékenységének kedvezett az is, hogy sokan későbbi anyagi előnyökért vásároltak tőlük nyelvvizsgát. Egyebek mellett a honvédségről, a közszolgálati tisztviselőkről, a NAV-ról, az igazságügyi alkalmazottak és a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati jogviszonyáról szóló jogszabályok alapján az angol, a német vagy a francia nyelvből sikeresen vizsgázók ugyanis pótlékra jogosultak attól függetlenül, hogy használják-e azt az idegen nyelvet, amelyről bizonyítványuk van.
A Pestvidéki Nyomozó Ügyészség vádirata szerint a bűnszervezet csaknem tíz éven keresztül működött, a felszámolása 2013 márciusában kezdődött meg.
A szervezet tagjai személyesen, újságokban és szórólapokon is toborozták azokat az embereket, akik nem tényleges nyelvtudással, hanem pénzért akartak német vagy angol nyelvből középfokú vagy felsőfokú nyelvvizsgát szerezni. A jelentkezőktől a szervezők a vizsga szintjéhez igazodó, illetve a vizsgázó anyagi helyzetéhez szabott árat kértek.
Volt, akinek százezer forintért, másnak kilencszázezer forintért adták el a bizonyítványt.
A bűnszervezet a Budapesten, Vácon és Vecsésen működő nyelvvizsgahelyek dolgozóinak megvesztegetése révén a vizsgák előtt megszerezte az írásbeli és a laborfeladatokat, majd ezekből a vizsgázóknak személyre szabott megoldásokat készítettek.
A vizsgázók a megoldásokat e-mailben vagy a vizsga hajnalán személyesen kapták meg. A vizsgáztatók ezután a szóbeli vizsgán előre egyeztetett kérdéseket tettek fel.
Havonta átlagosan harminc embert juttatott a bűnszervezet így nyelvvizsgához.
A hatóságok egyébként
1009 gyanúsítottal szemben fejezték be a nyomozást, közöttük 110 rendőr, 27 pénzügyőr, 28 büntetés-végrehajtási dolgozó és 48 tűzoltó is volt, de érintettek ügyvédek, egyetemi oktatók, végrehajtók és élsportolók is.
Végül negyven ember ellen emelt vádat a Pestvidéki Nyomozó Ügyészség önálló intézkedésre jogosult személy által folytatólagosan, üzletszerűen, bűnszervezetben elkövetett vesztegetés elfogadásának bűntette és más bűncselekmények miatt. Több mint kilencszáz esetben vádelhalasztást, huszonöt emberrel szemben megrovást alkalmaztak. Mivel később a vádelhalasztás ellen panasszal élőkkel szemben is vádat emeltek, a vádlottak száma a per kezdetére negyvenről százhúszra nőtt.
A bíróság az első rendű vádlottat, Sz. Istvánnét vesztegetés elfogadásának bűntettében mondta ki bűnösnek, ezért őt – halmazati büntetésül, három év próbaidőre felfüggesztve – két év börtönbüntetésre, pénzbüntetésre ítélte, illetve örökre eltiltotta a nyelvvizsgáztatástól. Mindemellett a bíróság 27,58 millió forintnyi vagyonelkobzást rendelt el.
További 19 vádlott esetében a bíróság az alábbi bűncselekményeket állapította meg: többrendbeli vesztegetés elfogadása, vesztegetés, befolyással üzérkedés, társtettesként elkövetett közokirat-hamisítás. Mindezekért a terhelteket egy év hat hónap és két év időtartamig terjedő, felfüggesztett börtönbüntetésre, valamint pénzbüntetésre és a bűncselekmény útján szerzett vagyon elkobzására ítélte. Az ítélet nem jogerős.
