A Gripenek továbbfejlesztése lesz a következő lépés, különös tekintettel arra, hogy tervezhető élettartamuk kevesebb mint a fele telt el eddig – mondta Maróth Gáspár a Növekedés.hu-nak adott interjúban.
A védelmi fejlesztésekért felelős kormánybiztos a Magyar Honvédség vadászbombázó repülőinek jövőjéről azt is megjegyezte: a harci repülőgépek kínálatában jelenleg olyan a helyzet, hogy teljesen új, hosszú ideig rendszerben tartandó fegyverrendszer beszerzéséről nem lehet kellően informált, épp ezért felelős döntést hozni.
A Negyedikről az ötödikre
– Kapnak egy upgrade-et, amely lehetővé teszi, hogy olyan fegyvereket és szenzorokat integráljunk rájuk, amelyek sokkal magasabb szintre pozicionálják a repülőgépek harcképességét – vázolta a svéd Saab gyártotta, JAS–39 C/D gépek jövőjét. A kormánybiztos szerint a tervezett korszerűsítéssel egy-két kiber- és lopakodóképességet leszámítva csaknem az úgynevezett ötödik generációs harci repülőgépek szintjére fejlesztik a honvédség gépeit.
– Egy új, ötödik generációs vadászgépet megvásárolni jelenleg azért is felesleges, mert hadműveleti szempontból nincs rá szükségünk – tette hozzá Maróth Gáspár.
A 2006-ban leszállított, jelenleg 14 gépes magyar flotta lízingszerződése 2026-ban lejár, utána a repülőgépek a Magyar Honvédség tulajdonába kerülnek, és a gyártó által elérhetővé tett brosúrák szerint a 2040-es évekig gond nélkül üzemeltethetők a megfelelő javításokkal és további korszerűsítésekkel.
A magyar géppark továbbfejlesztéséhez szükséges alapokat a fegyverrendszer lelkét jelentő MS20 szoftvercsomag telepítése teszi lehetővé; az ezzel kapcsolatos szerződés már 2017-ben megszületett a magyar és svéd fél között, amit azóta végre is hajtottak.
Az MS20 szoftver felelős többek között a repülőgép irányításáért, a navigációért, fegyverzetének a működéséért, az elektronikus érzékelők és ellentevékenység-berendezések vezérléséért, ezek összehangolásáért, a karbantartáshoz szükséges ellenőrzésért.
Új képességek
A szaksajtóban közöltek alapján a magyar gépekre telepített új programokkal lehetővé vált többfajta sisakcélzó integrálása, illetve a jelenleg használtnál korszerűbb amerikai, illetve az európai MBDA által gyártott légiharc-rakéták rendszeresítése is. Meg kell jegyezni, hogy a közelmúltban kötött szerződést hazánk nagy hatótávolságú amerikai AMRAAM AIM–120 C–7 lokátoros önirányítású rakéták beszerzésére, illetve az augusztus végi kecskeméti nemzetközi repülőnapon az egyik kiállított, magyar felségjelű Gripenen az európai cég fegyvereinek a makettjei voltak felfüggesztve. A szárazföldi fegyverek választéka is bővült az új szoftverekkel.
A kis méretű és tömegű GBU–39-es műholdas irányítású siklóbombák alkalmazásával a Gripen két-három póttartály, Litening célzókonténer és két darab önvédelmi légiharc-rakéta mellett nyolc, szárnypóttartályok nélkül pedig 16 darab bombát képes hordozni. A fegyverek beszerzésével 8–16 földi célra lehetne egyetlen repülőgéppel csapást mérni. A JAS–39 C/D az SDB bombákra szerelt Diamond Back szárnykészlettel akár 70 km távolságból, a földi légvédelem hatótávolságán túlról is támadhat földi célpontokat.
A Gripenek NATO-szabványú Link–16-os adattovábbító rendszere is korszerűbb lett, ami a szövetségesekkel való teljes körű együttműködést emeli magasabb színvonalra. A jelenleg használt Litening IIIE-n túl további célzó, felderítőkonténereket is lehet integrálni a gépekre. Az előretolt földi irányítók, célmegjelölő katonák részére külön rádiócsatornát sikerült biztosítani, ami harcászati előnyt jelent, álló- és mozgóképet is tudnak a küldeni a célpontról a pilótának.
A továbbfejlesztett CBRN-rendszer lehetővé teszi kémiai, biológiai, radiológiai vagy nukleáris támadás esetén is a JAS–39 C/D repülőgépek alkalmazását és karbantartását.
A magyar gépeken már integrált PS05A Mk4 lokátor a régebbi Mk3-hoz képest 150 százalékkal nagyobb felderítési távolságot, jobb zavarvédettséget és az alacsony észlelhetőségű repülőgépek távolabbról történő felderítését biztosítja.
A jelenleg használt C/D változatok kiváló integrált elektronikai harcrendszerrel (EW és ECM) vannak felszerelve, a magyar Gripenek voltak például a legjobb EW és ECM felszereléssel rendelkező légi rendészeti repülőgépek a balti missziók keretében.
A SAAB korábbi bejelentése alapján a Gripen C/D változatok 2025 környékén a jelenleg is fejlesztés alatt álló, legmodernebb ilyen elektronikai rendszert is megkaphatják, ami a hőkeresős és lokátoros irányítású rakéták elhárítására alkalmas. A 360 fokos teljes vertikumban rakétaveszélyre figyelmeztető rendszer is beépíthető lesz a C/D változatokba.
Előbbre tartunk
A fejlesztésekkel még hosszú ideig térségünk egyik legpotensebb gépe lehet a JAS–39 Gripen C/D.
A hazánkkal szomszédos országokban jelenleg nagyrészt a magyar gépeknél korszerűtlenebb Mig–21-es és Mig–29-es gépek állnak hadrendben, illetve használt vagy új gyártású F–16-osokra tervezik lecserélni őket.
Három kivétel van: Ukrajna még csak most kezd gondolkodni szovjet gyártású gépeinek a hosszabb távú cseréjéről, Horvátország használt, francia Rafale vadászbombázókat vásárolhat, illetve Ausztriában időről időre szóba kerül a korlátozott képességű, csak légi rendészetre alkalmas Eurofighterek sorsa.
