Szerdán több mint másfél millió diáknak kezdődött meg jelenléti oktatással a tanév. Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere augusztus 25-én írt levelet az iskolák igazgatóinak a szeptembertől követendő járványellenes intézkedésekről, amelyből kiderül, hogy a korábbiakhoz képest több enyhítés is történt. Totyik Tamást, a Pedagógus Szakszervezet alelnökét és Horváth Pétert, a Nemzeti Pedagóguskar elnökét kérdeztük az iskolakezdésről.
Fontos a felzárkóztatás
Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke lapunknak nyilatkozva elmondta, bíznak abban, hogy nem lesz szükség a jövőben a digitális oktatásra való ismételt átállásra, ugyanakkor kétségeit fejezte ki, hogy vajon az oktatási intézményekben van-e mindenhol elegendő takarító. Mivel az asztalokat és székeket minden óra után, a mosdókat pedig minden szünet után takarítani kellene, Totyik Tamás szerint
érdemes lenne megfontolni a közfoglalkoztatottak bevonását annak érdekében, hogy a járvány által indokolt és az Emmi által előírt higiéniai feltételek teljesülhessenek.
Totyik Tamás lapunknak arra is utalt: szükség lett volna rá, hogy az oktatási intézmények felmérjék a diákok digitális oktatásból adódó esetleges lemaradását, illetve annak mértékét. Hozzátette: ez különösen fontos lenne a hátrányos helyzetű térségekben, amelyekben nincs megfelelő internetelérés, hiszen valószínűsíthető, hogy az ott élők a digitális oktatásban sok társukhoz képest nem tudtak megfelelően teljesíteni. A szakszervezet alelnöke szerint aggasztó a tanárhiány mértéke is. Szerinte ha a pedagógusok bére és megbecsültsége nem változik, a jövőben több mint 22 ezer pedagógus fog eltűnni az oktatási rendszerből.
Sikeres volt a felkészülés
Horváth Péter, a Nemzeti Pedagóguskar elnöke a tanárok számáról szólva lapunknak kifejtette: vannak Magyarországon olyan régiók, ahol lényegesen nehezebb a helyzet, mint egy-egy nagyvárosban, és az is biztos, hogy vannak olyan tanári szakok, amelyekben a hiány már a kritikus szintet közelíti. Mindenkinek az érdeke, hogy az intézményekben legyen elég szaktanár, pedagógus, óvodapedagógus, ehhez valóban a nagyobb megbecsülésükre van szükség. Az elnök szerint
a hétfői előkészületek után a diákok oltása rendben és fegyelmezetten zajlott, az egészségügyi és adminisztratív dolgozók kiválóan látták el a feladatukat.
Szerinte minden intézménynek megvolt a lehetősége arra, hogy felkészüljön a tanévre, hiszen a fertőtlenítő- és tisztítószerek rendelkezésre álltak, valamint a kötelező nyári takarítást is rendben elvégezték. A Nemzeti Pedagóguskar elnöke jó esélyt lát arra, hogy a jövőben ne kelljen olyan központi intézkedést hozni, amely az összes iskolára vagy évfolyamra kiterjedne. Horváth Péter szerint a digitális oktatás után néhány közösségben szükség lehet felzárkóztató- vagy ismétlőórákra, az őket tanító és ismerő pedagógusok el fogják tudni dönteni, hogy mit kell tenni ahhoz, hogy a diákok biztos tudásra tegyenek szert. – Egyértelmű, hogy a pandémia hatását azok élték meg rosszabbul, akiket jobban érint a lemorzsolódás veszélye, de talán
a legnagyobb veszteség a diákok számára, hogy elmaradtak a közösségi élmények
– közölte Horváth Péter.
Borítókép: Idén csaknem 720 ezer általános iskolás kezdte meg a tanulást az intézményekben. Fotó: Havran Zoltán
