– Bethlen István azok közé a politikusok közé tartozik, akiknek komoly szerep jut 1919-20-ban, a Tanácsköztársaság összeomlását és bukását követően, hiszen tagja lett a párizsi békedelegációnak, ahol többedmagával megpróbálta a magyar érdekeket érvényesíttetni – kezdte meg előadását Szakály Sándor, a Veritas Történetkutató Intézet és Levéltár igazgatója a Bethlen István kormányalakításának századik évfordulójára szervezett történészi konferencián. A történész elmondta: azért csak próbálta, mert 1919 tavaszára a nagyhatalmak már eldöntötték, hogyan néz majd ki Európa térképe, miként változnak a határok és milyen új államok jönnek létre.
A döntés felülírásához tárgyalásokra lett volna szükség, de Szakály Sándor felfogása szerint a magyar békedelegáció nem tárgyalhatott, csupán a feltételek fogadhatta el.
– Erről maga a küldöttség vezetője, Apponyi Albert is így vélekedett – erősítette meg megállapítását az igazgató. Ismertette: átmeneti állapot volt 1919 augusztusától 1921-ig, hiszen ez idő alatt gyakran váltották egymást a kormányok, sokszor csak egy-egy feladatra – ilyen volt Simonyi-Semadam Sándor, Huszár Károly vagy éppen Teleki Pál kormánya.
Már Teleki kormányalakítása idején felvetődött Bethlen neve, mint ideális kormányfő-jelölt annak ellenére, hogy Bethlen István 1920-ban nem került be képviselőként a nemzetgyűlésbe.
– Ezt a gondolatot sem Horthy Miklós kormányzó, sem Bethlen István nem utasította el
– jelezte a történész.
Érdekességnek nevezte, hogy Horthy célját, amely szerint a kormányzói jogköre kiterjedjen a Ház feloszlatására is, Bethlen is támogatta. Azonban a különböző politikai pártok nem voltak érdekeltek abban, hogy Bethlent megválasszák miniszterelnöknek, mivel a székbe saját képviselőiket kívánták ültetni. A politikusnak hiába ajánlották fel a miniszterelnöki megbízatást, 1920. július 14-én ezt visszautasította, így Teleki Pál alakította meg első kormányát. Szakály Sándor arra is kitért, hogy Bethlen István hatását és karizmáját jól jelzi, hogy
tiszteletet vívott ki az antant, elsősorban a britek előtt.
A történész azt mondta, Bethlen hódmezővásárhelyi képviselőként fogalmazta meg a Nemzetgyűlésben politikájának céljait, és a mindenkori kormány feladatát a trianoni békediktátum okozta válság megoldására.
Politikájának egyik pilléreként a munkástársadalommal való megegyezést, és az államforma kérdését, azaz a nemzeti királyság tisztázását jelölte meg, a király személyét illetően nem zárta ki a Habsburgokat sem.
A Veritas vezetője elmondta: amikor Teleki lemondott, Bethlen nem kívánt miniszterelnök lenni. – Ennek az az oka – a korabeli sajtóhírek és karikatúrák szerint –, hogy a nehezebb ügyeket Telekire bízta volna, ugyanis ingatag külpolitikai helyzetben volt Magyarország, a környező országok közül sem Csehszlovákia, sem Románia, sem a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság nem szimpatizált hazánkkal, de Ausztriával is voltak konfliktusai Magyarországnak – fejtette ki Szakály Sándor, majd hozzátette: Bethlen István 1921 áprilisában ismét megkapta a felkérést a miniszterelnöki tisztségre, ekkor már el is fogadta azt,
kormányalakításakor pedig nem a politikai pártok felkérései alapján, hanem szabadon választotta ki kormányának tagjait.
– Ezen kívül az erdélyi politikusnak sikerült megoldania, hogy legyen egy egységes párt, amely a dualizmus időszakához hasonlóan biztos parlamenti többséggel rendelkezett, és amely elfogadtatta Magyarországot a külvilággal. Úgy fogalmazta meg a magyar külpolitikát – nem lemondva a revízióról –, hogy nem teremtettünk azonnal ellenségeket magunknak – jelezte a történész, aki rámutatott arra, hogy ez a revízió békés úton történő végrehajtását jelentette. Szakály Sándor idézte Bethlen egyik politikai cikkét, amelyben azt írta: a „konszolidálódó” Szovjetunió nem minden esetben hátrányos Magyarország számára. – Ez konfliktusokat is szül, bár Bethlen itt nem a bolsevista eszmék magasztalására gondolt, hanem arra, hogy a szovjetek is konfliktusban állnak Romániával – jegyezte meg a kutató.
Bethlen kormányra kerülésekor egy nagy problémával, IV. Károlynak, az Osztrák–Magyar Monarchia utolsó uralkodójának ismételt visszatérési kísérletével kellett szembenéznie, így az új kormánynak nem volt más választása, minthogy
hatályon kívül helyezze a Habsburg-ház öröklési rendjét szabályozó Pragmatica Sanctiót. Ezenkívül Bethlen olyan területi sikereket is elért, mint Pécs és környékének visszaszerzése, vagy Sopron és környékének megtartása népszavazás útján.
A teljes konferenciát itt követheti élőben:
