Szarvasra érkezve feltűnő a belváros rendezettsége és tisztasága. A zsúfolt budapesti utak, az ideges sofőrök és a benzingőz helyett kisvárosi autóforgalom és annál is több biciklis közlekedik az utcákon. A parkok gondozottak, a látkép olyan, amilyennek ideális esetben egy európai kisvárosnak lennie kell. Itt találkozunk Dankó Bélával, Békés megye 2. számú választókerületének országgyűlési képviselőjével, aki máris kitért arra, hogy a megye és a körzet lakóinak életében mekkora jelentősége van a településeiket érintő autóút-fejlesztésnek.
Útfejlesztés a gazdaságért
– Nagyon örülünk az M44-es autóút megépítésének. Ez Magyarországon az eddigi legnagyobb útépítés, amely egyben megvalósult. Eddig közel nyolcvan kilométert adtunk át, ősszel pedig további tíz kilométert vehetnek át az autósok – fogalmazott a fideszes politikus, majd úgy folytatta: fontos a gyorsforgalmi út megléte, mert anélkül ma már lehetetlen gazdaságot fejleszteni.
A képviselő elmondta, hogy a városi és települések közötti bicikliutakat is fejlesztették Békésszentandrástól egészen Kondorosig. – A munkába járást és a turizmust egyaránt szolgálja a bicikliutak építése. A régi szakaszok felújítása és az újak megépítése egymilliárd forintból valósult meg – mutatott rá, majd hozzátette: a 44-es út mentén egész Békés megyében megépült a kerékpárút, ami lehetővé teszi, hogy a mezőgazdasági területeket, az üzemeket is könnyedén megközelítsék a dolgozók.
A képviselő arra is kitért, hogy a kormány családtámogatási rendszerének kedvező hatása van a házasságkötésekre: a választókerületben két és félszeresére nőtt a házasságkötések száma 2010-hez képest, amely az országos átlagot is meghaladja. – Egyelőre a diplomás fiatalok megtartásában érzékelhető a hátrányunk, mivel Békés megye legfőbb gazdasági profilja a mezőgazdaság – mutatott rá. Dankó Béla azt is kiemelte: a körzetében jellemző, hogy az oktatásban a mezőgazdasági szakképzés dominál, ugyanakkor azok a fiatalok, akik egyetemen folytatják a tanulmányaikat, inkább a fővárosba vagy más nagyvárosokba mennek, a diploma megszerzését követően pedig jellemzően ott maradnak.
A körzet mezőgazdasági profiljához kapcsolódóan Dankó Béla elmondta, hogy itt található Közép-Európa legnagyobb vetőmagüzeme, valamint a pulykahústermékek előállításában európai szinten is az egyik legnagyobb gyártó. – Jellemzően munkaerőhiány van a térségben, vagyis aki szeretne dolgozni, az bármikor talál magának munkát. A közmunkaprogramból is javarészt kiléptek az emberek a munkaerőpiacra, és a Covid idején sem küldtek el senkit a munkáltatók, mert később nem tudták volna pótolni őket – fejtette ki.
Esélyteremtő sporttámogatások
Békés megyei látogatásunk következő állomása Gyomaendrőd volt, ahol a Területi operatív program (TOP) 220 millió forintos forrásából épült új bölcsődét tekintettük meg. Idegenvezetőnk Toldi Balázs független polgármester volt, aki elmondta, hogy uniós forrásból felújították a település óvodáját, és tervben van az általános iskola energetikai korszerűsítése is.
Toldi Balázs kifejtette: nagyjából évi 410 millió forint adóbevétele van az önkormányzatnak, azonban csak a TOP-ból több mint másfél milliárd forintot nyert Gyomaendrőd 2018 óta, további uniós fejlesztési forrásokból pedig két és fél, hárommilliárd forintot nyertek. – Ha az általános iskola energetikai korszerűsítése is megvalósul, akkor az összes oktatási intézményünk felújítása megtörtént.
A polgármester kiemelte, hogy a helyi sportélet is sokat fejlődött. – Tizenhárom sportegyesület működik Gyomaendrődön, a Magyar Labdarúgó-szövetség támogatásával pedig műfüves pályát is építettünk – hangsúlyozta, majd kifejtette: látványsportban felnőtt és U19-es labdarúgócsapatuk van, valamint van egy női kézilabdacsapatuk is. De van dzsúdó-, asztalitenisz-, ökölvívó-, birkózó-, tornász- és néptáncegyesület is. A finanszírozással kapcsolatban Toldi Balázs megjegyezte, hogy a társasági adóból (tao) származó támogatások révén csak idén húszmillió forint volt a gyermekcsapat támogatása, amelyből kisbuszt vásároltak. – A kisbusszal visszük versenyekre a gyerekeket, amibe ugyanúgy beleértendők a tanulmányi versenyek is.
A polgármester arra is rámutatott, hogy a taotámogatások révén a helyi egyesületek biztosítják a gyerekek felszerelését, ami a szegényebb családból származó gyermekeknek pluszsegítséget jelent. – Vannak olyan gyerekek, akiknek ha széldzsekit veszek, akkor azt hordja ősztől télig, amikor téli kabátot kap az egyesülettől, akkor azt viseli téltől tavaszig – hangsúlyozta, majd azt is hozzátette: jelenleg legalább húsz olyan gyerek van az egyesületben, akik a hátrányos helyzetük miatt nem juthatnának el táborokba és közösségi programokra. – Ezeknek az egyesületeknek szemléletformáló hatásuk is van, ami segíti a gyermekek beilleszkedését – húzta alá.
Ehhez csatlakozva Dankó Béla országgyűlési képviselő arra is rámutatott, hogy a taotámogatásoknak több pozitív hatása is van. – A legkisebb településeken is megújultak a százéves öltözők, a libalegelőkből focipályák jöttek létre, ahol normális körülmények között sportolhat a legfiatalabbtól a legidősebb korosztályig mindenki. Ráadásul ezek a pályák kulturális események megrendezésére is alkalmasak – mutatott rá, majd aláhúzta: ez a támogatási forma tehermentesíti az önkormányzatokat.
– A legtöbb sportszövetség csökkentette a díjait. Például az MLSZ a működési költségek kilencven százalékát átvállalja az önkormányzatoktól, amelyeket taoforrásból finanszíroz, így az önkormányzatok más fontos dolgokra fordíthatják a náluk maradt pénzeket – részletezte. A képviselő kiemelte: nem elhanyagolható, hogy a taoprogram tette lehetővé az utánpótlás újraindítását, és megduplázta az igazolt versenyzők számát az összes sportágban. – Csak a labdarúgásban százezerrel több gyermek sportol, mint a program kezdete előtt – tette hozzá.
Kiemelt fontosságú a turizmus
A bölcsőde megtekintése után a gyomaendrődi fürdőhöz látogattunk, ahol szóba került, hogy a Covid láthatóan megváltoztatta az emberek üdülési szokásait, és a nagy szállodák helyett egyre többen választják a kisebb apartmanházakat – A Körös-parton olyan jól felszerelt és felújított nyaralók vannak, amelyek tökéletesen kiszolgálják egy-egy család igényeit. Tavasztól őszig folyamatos a forgalom, de nagyon megugrott a kereslet például a szilveszteri időpontok iránt is – fogalmazott Dankó Béla.
A turizmus fejlesztéséről szólva hangsúlyozta: Gyomaendrődön, Szarvason és Békésen több mint ötmilliárd forintból korszerűsíthetik a települések fürdőit. – Jelenleg még a tervezési szakasz zajlik, azonban nagyon valószínű, hogy mindhárom település megkapja a beruházási támogatást, amely Békésen 2,4 milliárd, Gyomaendrődön 1,16 milliárd, Szarvason pedig 1,5 milliárd forintot jelent majd – ismertette az adatokat.
Gyomaendrőd polgármestere a fürdő fejlesztési terveiről elmondta, hogy ötvennégy férőhellyel bővülne a szállóhelyek száma, továbbá látványmedence, termálvizes fürdő, valamint egy csúszdaparkkal ellátott új medence megépítése is tervben van. – Elsősorban a belföldi turizmusban szeretnénk előkelőbb helyre kerülni, de a testvérvárosi kapcsolatokkal fejleszthető a külföldi vonal is – jegyezte meg.
Munkahelyek megőrzése
Látogatásunk következő állomása Mezőberény, ahol egy gépalkatrész-gyártó üzemben 1,4 millió eurós, több mint négyszázmillió forintos beruházás valósult meg. Mint megtudtuk: az alkatrészek festési folyamatának automatizációjával közép-európai viszonylatban egyedülálló technológia kezdheti meg a működését idén ősszel. A telephely igazgatója látogatásunk során elmondta: hozzávetőlegesen 240 embernek adnak munkát, és a Covid alatt sem küldtek el senkit. – Az automatizációnak köszönhetően nőtt a gyártókapacitás, így a megmaradt alkalmazotti létszámmal több megrendelést tudunk vállalni, növelhetjük a bevételünket – fogalmazott. Kiemelte: több mint tíz éve folyamatosan fejlődik a gyár és a gyártási részfolyamatok is, ami miatt a munkaerő létszáma mellett egyre fontosabbá válik az emberek szakképzettsége is.
Az autóúton haladva a naptól elszáradt, megégett kukoricatáblák és napraforgóföldek sárgállanak. – Elkerülhetetlen az öntözési rendszerek modernizációja. Az idei nyár is bizonyítja, hogy már nem bízhatjuk a termést a természetes csapadékmennyiségre – mondta a képviselő. Kiemelte: idén júniusban fejeződött be a körösladányi duzzasztó rekonstrukciója, a kormány pedig idén létrehozta az öntözésfejlesztési stratégiát, ami nemcsak Békés megyében, hanem egész Magyarországon kulcsfontosságú lépés az agrárium fejlődése szempontjából.
Bérlakásfejlesztések
Mint megtudtuk: a környező önkormányzatok igyekeznek megtartani a fiatalokat. Békésen az elmúlt években megvalósult bérlakásépítési program egyik új lakójával találkoztunk. A harmincas éveiben járó édesanya idén februárban költözhetett be az újonnan épített kétszobás kertes házba. Mint elmondta: korábban panellakásban laktak a kisfiával, aki most hároméves, és hatalmas minőségbeli különbséget jelent, hogy a gyermekkorát kertes házban töltheti majd. Az anyuka elmondta, hogy közfoglalkoztatottként dolgozik a helyi önkormányzatnál, a korábbi és jelenlegi bérleményét is szociális alapon kapta, és nagyon elégedett az új lakóhelyükkel.
A település egyébiránt több fejlesztési területre is sikeresen pályázott az elmúlt időben: a csapadékvíz elvezetésének kialakítására 571 millió forintot, a rendelőintézet felújítására háromszázmillió forintot, továbbá út- és járdaburkolat felújítására közel 47 millió, valamint 44 és fél millió forintos támogatást nyertek.
Bérlakásfejlesztés terén hasonló beruházás valósult meg Szarvason is Szarvas hazavár! – Esélyteremtő program fiataloknak! néven. A kétszázmillió forintos uniós forrásból tizennyolc önkormányzati tulajdonú lakást újítottak fel és alakítottak át, hogy tizennyolc fiatal önálló életkezdéséhez járuljanak hozzá, de a programnak olyan további elemei is voltak, mint a pályaorientációs tanácsadás és a személyes fejlesztés.
