Bizonyítottan a Mecsekben, a Villányi-hegységben, a Dunántúli- és az Északi-középhegységben, a Gödöllői-dombságban, a Dráva mentén és néhány alföldi ártéri erdőben él, nemrég pedig felbukkant a Budai-hegységben is.
– Ezért feltételezhetjük, hogy él a Pilisben is, és ezért kezdődött most ez a program, amelyben a Pilisi Parkerdő Zrt., mint erdőgazdálkodó, a Duna-Ipoly Nemzeti Park, mint természetvédelmi kezelő, és a Budakeszi Vadaspark együtt próbálja feltérképezni a Belső-Pilis erdőit – mondta el Szabó Péter.
Védi az erdőt
Szilveszter vadasparkbeli élőhelyén tesztelték azoknak a kameráknak az egyikét, amelyek kikerülnek a Pilisbe. A bemutatott felvételeken jól látszik, hogy az állat észre veszi az eszközt, de közel merészkedik hozzá, nem zavarja. E kamerák segítségével rengeteg új adat szerezhető be a területről és a nagy valószínűséggel ott előforduló vadmacskákról.
– A hosszú távú cél a fajmegőrzés – mondta el Hegyi Zoltán, a Duna-Ipoly Nemzeti Park természetvédelmi őre. – Ahhoz azonban, hogy az állományt ott a Pilisben gyarapítani tudjuk, először használható adatokra van szükségünk.
Csépányi Péter, a Pilisi Parkerdő Zrt. vezérigazgató-helyettese hozzátette, az erdőgazdálkodó sokat tehet a program sikeréért.
– Lehetőségünk van arra, hogy természetközeli állományszerkezetű erdőterületeket alakítsunk ki. Vagyis ha pontos adataink vannak arról, hogy milyen közegben érzi jól magát a vadmacska, az ilyen közeg terjesztésén és fenntartásán tudunk dolgozni – mondta hozzátéve: ne felejtsük el, hogy a vadmacska azzal, hogy a magvakat fogyasztó rágcsálókat eszi, az erdő tisztán tartásához és megújításához is hozzájárul, ez nagyon fontos.
Szabó Péter véleménye szerint a kutatói és fajmentői munka eredményei az oktatásba is bekerülnek, így e terület számára is fontosak.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!