Vége a nyári szünetnek: újra a magyar jogállamiság volt a téma az EP-ben

Az Európai Bizottság és a baloldali túlsúllyal működő Európai Parlament (EP) is szeretné, ha a magyar és a lengyel hetes cikk szerinti eljárások az ősszel folytatódnának – hangzott el egy szerdai EP-ülésen. Akadtak olyan képviselők is, akik arra kérték az Európai Bizottságot, hogy a testület a magyar helyreállítási tervet „százszor alaposabban” elemezze, mint a többi EU-országét.

EU-COMMISSION/REYNDERS Fotó: Yves Herman Forrás: Reuters

Az Európai Bizottság az Európai Tanács napirendjén szeretné tartani a magyar és a lengyel hetes cikkely szerinti eljárásokat, mert meglátásuk szerint egyik esetben sem javul a helyzet – többek között erről beszélt Didier Reynders, az Európai Bizottság igazságügyi biztosa szerda délelőtt az Európai Parlament állampolgári jogi (LIBE) szakbizottságában, ahol a 2021-es jogállamisági jelentések, valamint a hetes cikkely szerinti, úgynevezett jogállamisági eljárások kerültek terítékre. A liberális belga biztos Magyarország esetében elsősorban a nyár elején elfogadott gyermekvédelmi törvénnyel érvelt a helyzet „romlása” mellett, mint emlékeztetett rá, Brüsszel kötelezettségszegési eljárást is indított a szerinte diszkriminatív szabályozás miatt. 

Várjuk Magyarország válaszát, annak fényében fogunk lépni

– mondta az eljárással kapcsolatosan, emlékeztetve: Budapestnek összesen két hónapja van reagálni az EB július közepén megküldött felszólító levelére. Felvezetőjében a biztos lényegesen hosszabban beszélt Lengyelországról, mint Magyarországról, s több alkalommal is sérelmezte, hogy Varsóban nemrég megkérdőjelezték az uniós jog elsőbbségét.

 A lengyel jogvita mellett a LIBE szakbizottságban a nemzeti helyreállítási tervek értékelése és az uniós forrásokat jogállamisági feltételekhez kötő, úgynevezett kondicionalitásrendelet is téma volt. Akadtak olyan balliberális képviselők, akik követelték, hogy az Európai Bizottság addig ne adjon zöld jelzést a járvány utáni helyreállítási pénzek folyósításának, amíg az emlegetett jogállamisági aggályok fennállnak. 

Én csak azt remélem, hogy a bizottság a magyar tervet százszor alaposabban vizsgálja, mint a többi országét

– ezt a zöldpárti Gwendoline Delbos-Corfield mondta az ülésen, aki e hónapban egy jogállamisági misszió keretében hazánkba is látogat. A Momentum európai parlamenti frakciójához tartozó német liberálisok egyik politikusa, Moritz Körner szintén amellett érvelt, hogy az EB akkor lenne hiteles, ha elgáncsolná a magyar és a lengyel tervet. 

Gwendoline Delbos-Corfield aggódik a magyar demokráciáért Fotó: Michel Christen/Európai Parlment

Lapunk is írt róla, hogy az EB és a kormány nyári megállapodása értelmében szeptember 30-ig tárgyalnak a magyar tervről. Annak elfogadását a gyermekvédelmi törvény miatti viták hátráltatják. Lengyelország szintén nem kapta még meg a bizottság zöld jelzését. – Elemezzük a helyreállítási terveket, ahogy még más országok esetében is – válaszolta a képviselőknek Reynders biztos, akit az EP-ben a jogállamisági mechanizmus „késleltetése” miatt sokadszorra is kérdőre vontak. Ismert, az uniós parlament nemrég azt is kilátásba helyezte, hogy bíróságra viszi az Európai Bizottságot, amiért a jogállamiság címszó alatt nem lép fel a „fekete bárány” tagállamok ellen. Reynders az intézményi vita margóján idézte Ursula von der Leyen válaszát a testületnek, s jelezte: az EB igenis folyamatosan elemzi a jogállamiság helyzetét a tagállamokban, a rendelet pedig idén január elseje óta működik. 

Kérdéses, hogy az EB válasza meggyőzte-e a baloldali többséggel működő EP-t. 

Sophie in't Veld liberális holland EP-képviselő a minap a biztosi testület lemondatásával is fenyegetett a jogállamisági vita margóján. Szerdán az EP-ben pedig arra kérte kollégáit, hogy helyezzenek nyomást a tanácsra és a bizottságra is. Árulkodó mindenesetre, hogy a szlovén EU-elnökség képviselői a jogállamisági témájú EP-meghallgatáson részt sem vettek. 

Katarina Barley: "Az is antidemokratikus lesz, ha Orbán veszít"

Katarina Barley, az Európai Parlament baloldali alelnöke az EP szerdai ülésén azt bizonygatta, hogy már az is antidemokratikus lesz, ha Orbán Viktor elveszíti a jövő évi választásokat. Barley korábban Magyarország pénzügyi kiéheztetését javasolta - írja cikkében a Mediaworks Hírcentruma. Az Európai Parlament Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságának (LIBE) szerdai, jogállamisági ügyekről szóló meghallgatásán Katarina Barley, az Európai Parlament egyik alelnöke arról beszélt, hogy „ha olyan kormányok lennének hatalmon, amelyek jóhiszeműen cselekednek, az Európai Bizottság eszközei is működnének. Előre lehetne lépni a demokrácia, a jogállamiság területén. […] Magyarországon és Lengyelországban viszont rosszhiszeműen cselekvő kormányokat látunk. Az Európai Unió pedig már hosszú-hosszú évek óta foglalkozik e problémával, ami napról napra egyre rosszabb”.