Az Európai Bizottság az Európai Tanács napirendjén szeretné tartani a magyar és a lengyel hetes cikkely szerinti eljárásokat, mert meglátásuk szerint egyik esetben sem javul a helyzet – többek között erről beszélt Didier Reynders, az Európai Bizottság igazságügyi biztosa szerda délelőtt az Európai Parlament állampolgári jogi (LIBE) szakbizottságában, ahol a 2021-es jogállamisági jelentések, valamint a hetes cikkely szerinti, úgynevezett jogállamisági eljárások kerültek terítékre. A liberális belga biztos Magyarország esetében elsősorban a nyár elején elfogadott gyermekvédelmi törvénnyel érvelt a helyzet „romlása” mellett, mint emlékeztetett rá, Brüsszel kötelezettségszegési eljárást is indított a szerinte diszkriminatív szabályozás miatt.
Várjuk Magyarország válaszát, annak fényében fogunk lépni
– mondta az eljárással kapcsolatosan, emlékeztetve: Budapestnek összesen két hónapja van reagálni az EB július közepén megküldött felszólító levelére. Felvezetőjében a biztos lényegesen hosszabban beszélt Lengyelországról, mint Magyarországról, s több alkalommal is sérelmezte, hogy Varsóban nemrég megkérdőjelezték az uniós jog elsőbbségét.
A lengyel jogvita mellett a LIBE szakbizottságban a nemzeti helyreállítási tervek értékelése és az uniós forrásokat jogállamisági feltételekhez kötő, úgynevezett kondicionalitásrendelet is téma volt. Akadtak olyan balliberális képviselők, akik követelték, hogy az Európai Bizottság addig ne adjon zöld jelzést a járvány utáni helyreállítási pénzek folyósításának, amíg az emlegetett jogállamisági aggályok fennállnak.
Én csak azt remélem, hogy a bizottság a magyar tervet százszor alaposabban vizsgálja, mint a többi országét
– ezt a zöldpárti Gwendoline Delbos-Corfield mondta az ülésen, aki e hónapban egy jogállamisági misszió keretében hazánkba is látogat. A Momentum európai parlamenti frakciójához tartozó német liberálisok egyik politikusa, Moritz Körner szintén amellett érvelt, hogy az EB akkor lenne hiteles, ha elgáncsolná a magyar és a lengyel tervet.
Lapunk is írt róla, hogy az EB és a kormány nyári megállapodása értelmében szeptember 30-ig tárgyalnak a magyar tervről. Annak elfogadását a gyermekvédelmi törvény miatti viták hátráltatják. Lengyelország szintén nem kapta még meg a bizottság zöld jelzését. – Elemezzük a helyreállítási terveket, ahogy még más országok esetében is – válaszolta a képviselőknek Reynders biztos, akit az EP-ben a jogállamisági mechanizmus „késleltetése” miatt sokadszorra is kérdőre vontak. Ismert, az uniós parlament nemrég azt is kilátásba helyezte, hogy bíróságra viszi az Európai Bizottságot, amiért a jogállamiság címszó alatt nem lép fel a „fekete bárány” tagállamok ellen. Reynders az intézményi vita margóján idézte Ursula von der Leyen válaszát a testületnek, s jelezte: az EB igenis folyamatosan elemzi a jogállamiság helyzetét a tagállamokban, a rendelet pedig idén január elseje óta működik.
Kérdéses, hogy az EB válasza meggyőzte-e a baloldali többséggel működő EP-t.
