Az Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottság a jogállamisági rendelet végrehajtásának ügyében különbözött össze újfent az Európai Parlamenttel (EP): egy most nyilvánosságra hozott levélben a bizottság világosan a balliberális többségű EP tudtára adja, hogy jogi szempontból nem állja meg a helyét a parlament kérelme, miszerint „a legnyilvánvalóbb esetekben” (értsd: Magyarország és Lengyelország) azonnal élesítsék az uniós források elzárását is maga után vonó rendeletet. Korábban a Magyar Nemzet is írt róla, hogy az uniós parlament június elején egy határozatban épp Budapest és Varsó kapcsán követelte a pénzcsapok elzárását a jogállamiság állítólagos sérelme miatt. Június végén David Sassoli EP-elnök egy Von der Leyennek címzett levélben perrel fenyegette meg az EB-t, mondván: a szerződések 265. cikke alapján a bizottság elmulasztja teljesíteni a kötelességeit, amikor nem lép fel a jogállamiság érdekében, emiatt pedig bíróságra vihető.
Az EB-nek két hónapja volt rá, hogy válaszoljon az EP aggályaira, a határidő a hét elején járt le.
Az uniós parlament balliberális képviselői pedig a Twitteren, felháborodottságuknak hangot adva hozták nyilvánosságra a bizottsági válaszlevelet. Ebben ugyanis Von der Leyenék világosan kijelentik: az EP kérelme jogi szempontból nem elég világos és precíz, így a bizottság nem tud állást foglalni a kérelemről, miszerint lépnie kellene „a legnyilvánvalóbb esetekben”. A szerződések felett őrködő testület azt is leszögezi, hogy a jogállamisági rendelet alkalmazásának objektívnek, igazságosnak és pártatlannak kell lennie. Mint írják, a jogszabály alkalmazását nem szüneteltetik, az EB annak január elsejével történt hatályba lépése óta igenis alkalmazza azt. A jogi érvelést a magyar kormány brüsszeli kritikusa, a Momemtum európai szövetségese, Sophie in’t Veld nyílt provokációnak nevezte. – Ezzel nem az EP-t, hanem az európai polgárokat sérti meg a bizottság – húzta alá.
A kérdés az Európai Bizottság keddi sajtótájékoztatóján is előkerült, ahol a testület illetékes szóvivője is visszautasította az EP vádjait. Mint azt Brüsszelben közölték, az EB folyamatosan előkészíti a potenciálisan szankcionálható eseteket, időközben pedig a rendelet alkalmazását segítő iránymutatások kidolgozását is megkezdte.
Abból a szempontból is érthetetlen az EP „késlekedésről” szóló érve, hogy az uniós bizottság tájékoztatása szerint jelenleg épp a parlamenttel folyik a konzultáció a szóban forgó iránymutatásokról.
Az EB ezek elkészültét kora őszre ígéri. Egyébként Johannes Hahn költségvetési biztos még júniusban legalább kilencre (!) becsülte a jogállamisági rendelet által „sújtható” tagállamok számát.
Ismert az is, hogy tavaly decemberben az állam-és kormányfőket tömörítő Európai Tanács annak a lehetőségét is megteremtette, hogy a kritikus országok az Európai Unió Bíróságára vigyék a jogállamisági rendeletet: ezt Magyarország és Lengyelország idén márciusban tette meg, azzal érvelve, hogy a kondicionalitásszabály nem fér össze az uniós szerződésekkel. Az ügyben október 11–12-én lesz az ütközet, amikor is a luxembourgi testület tárgyalja a keresetet. A magyar–lengyel kezdeményezésű, jelenleg is zajló jogvitáról az Európai Parlament mindenesetre következetesen azt mondja, hogy annak nincs halasztó hatálya.
Borítókép: Von der Leyen elnökségét megszavazza az EP Strasbourgban 2019 nyarán Fotó: Vincent Kessler