Tíz másodpercenként egykamionnyi műanyag szemét kerül a tengerekbe és óceánokba, az ENSZ becslése szerint ez 2050-re oda vezethet – a túlhalászással kiegészülve –, hogy több műanyag szemét lesz ezekben a vizekben, mint hal
– mondta Áder János köztársasági elnök szerdán a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.
Az államfő a Budapesten november 29. és december 5. között sorra kerülő Planet 2021 fenntarthatósági expó alkalmából tartott interjúsorozatát folytatva ezúttal a tengerek, óceánok védelmének fontosságát hangsúlyozta. Kiemelte, a Föld népességének harmada a tengerekből és óceánokból nyeri ki a fehérjeszükségletét, a sós vizek halbősége ezért döntő fontosságú az egyre nagyobb népesség élelmezése szempontjából.
– A tengerek és óceánok védelme emellett azért is kulcsfontosságú, mert az ott élő fitoplanktonok több szén-dioxidot kötnek meg, mint a bolygó valamennyi erdeje együttvéve
– mondta Áder János. Hangsúlyozta, az emberiség ugyanakkor műanyaghulladékokkal, valamint kőolajjal és különböző vegyi anyagokkal is szennyezi a tengereket.
A köztársasági elnök kifejtette, a tengerekbe jutó műanyaghulladékok nemcsak esztétikai okokból, hanem azért is problémát jelentenek, mert
az UV-sugárzás hatására úgy darabolódnak fel, hogy bekerülnek a tengeri táplálékláncba és így előbb-utóbb megjelenhetnek az emberek szervezetében is.
– A tengerek szennyezésének csökkentése mellett sokat kell változtatni a tengeri halászaton is, amely mögött ugyanakkor nagyon komoly lobbi áll, és globálisan mintegy húszmilliárd dollár állami támogatást kap – mondta az államfő.
Áder János aláhúzta,
mindenképpen meg kell szüntetni a túlhalászást, meg kell változtatni az óriási károkat okozó halászati módszereket, továbbá – a szárazföldek mintájára – növelni kell az óceánok, tengerek természetvédelmi területeit.
Utóbbi még nem éri el a tíz százalékot sem, a cél pedig az, hogy a védett területek aránya harminc százalékra emelkedjen – tette hozzá.
Az államfő felhívta a figyelmet arra is, hogy a tengeri halak fogyasztása kiváltható lenne a Magyarországon tenyésztett édesvízi halakkal. – Elő kell venni a régi recepteket, a néhány száz évvel ezelőtti recepteket, amikor tényleg bőven voltak halak a vizeinkben – mondta.
Áder János szólt arról is, hogy
Magyarország elsősorban folyói tisztán tartásával, valamint jó minőségű halak termelésével tudja segíteni a tengerek, óceánok védelmét szolgáló nemzetközi összefogást.
– Magyarországnak emellett támogatnia kell a tengeri védett területek kialakítását, a védett halfajok számának növelését, valamint a vonóhálós halászat betiltását – mondta.
