Alkotmánybíróság: A védettségi igazolvány nem jelent hátrányos megkülönböztetést

Az Alkotmánybíróság kedden közzétett határozatában egyhangúlag elutasította azokat az alkotmányjogi panaszokat, amelyek a védettségi igazolványt szabályozó kormányrendeletet támadták. Az alkotmánybírák szerint a vizsgált rendelkezések nem ütköznek a hátrányos megkülönböztetés tilalmába.

Magyar Nemzet
2021. 10. 19. 13:55
A képen, amely illusztráció névre kiállított, személyes azonosító adatokat és az oltás idejét tartalmazó védettségi igazolvány Fotó: Róka László Forrás: MTVA/Bizományosi: Róka László
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az Alaptörvény alapján a veszélyhelyzet idején egyes alapvető jogok gyakorlása felfüggeszthető, vagy az alaptörvényben megállapított mértéken túl korlátozható  – állapította meg az Alkotmánybíróság öttagú tanácsa kedden kiadott határozatában. A testület ez alapján elfogadta a jogkorlátozás legitim céljaként a koronavírus-járvány leküzdését, ezen belül az egészségügyi, társadalmi és gazdasági hatásainak a csökkentését, a károk enyhítését. 

A jogalkotó pedig eleget tett az Alaptörvényből fakadó azon kötelezettségének is, hogy a veszélyhelyzet alapjául szolgáló járványhelyzet változásai fényében rendszeresen felülvizsgálja a korlátozó intézkedések fenntartásának szükségességét. Az Alkotmánybíróság a diszkriminációra vonatozó vizsgálata során megállapította, hogy

azok, akik védettségi igazolvánnyal rendelkeznek, mert felvették az oltást vagy átestek a fertőzésen, nem alkotnak homogén csoportot azokkal, akiknél ez a feltétel nem áll fenn.

Ezért az Alkotmánybíróság szerint a vizsgált rendelkezések nem ütköznek a hátrányos megkülönböztetés tilalmába. A kiterjesztett vizsgálat keretében az Alkotmánybíróság az adott időpontban „meghatározó tudományos világkép” figyelembevételével járt el, aminek forrásaként például a WHO vonatkozó dokumentumaira támaszkodott. Ugyanakkor – emlékeztet a határozat – az alkotmánybírósági eljárás során

nem kérdőjelezhető meg, hogy a védőoltások (köztük az életkorhoz kötött védőoltások) az emberi szervezet fertőző betegségekkel szembeni ellenálló képességének fokozását és a fertőző megbetegedések elterjedésének megelőzését szolgálják.

A határozat azt is megállapította, hogy mivel az oltás felvételét a kormányrendelet nem tette kötelezővé, és ilyet az indítványozók sem állítottak, nincs érdemi összefüggés a támadott szabályozás és az emberi méltósághoz való jog, azon belül az önrendelkezési jog között sem. Az Alkotmánybíróság tanácsa a fentiek alapján az indítványokat elutasította. 

Az elmúlt hónapokban csaknem ezer alkotmányjogi panasz érkezett az Alkotmánybírósághoz, amiben az indítványozók a veszélyhelyzet idején alkalmazandó védelmi intézkedések második üteméről szóló 484/2020. (XI. 10.) korm.-rendelet védettségi igazolvánnyal összefüggő egyes rendelkezéseinek megsemmisítését kérték. A taláros testület ezekre a panaszokra most egyben reagált. 

Borítókép: Róka László

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.