A magyar írásbeliség első emlékét, a Halotti beszédet is tartalmazó Pray-kódex díszmásolatát Áder János köztársasági elnök adta át az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra Magyarországra látogató Ferenc pápának.
A díszmásolat a szakemberek négy hónapos megfeszített munkája eredményeként jött létre – hangsúlyozta Rózsa Dávid, az OSZK főigazgatója a keddi ünnepségen.
Felhívta a figyelmet arra, hogy a díszmásolat megalkotásának folyamatát az OSZK Történeti Fénykép- és Videótárának munkatársai kamerával kísérték végig. Ezekből a filmfelvételekből és a szakértőkkel készített interjúkból a kódexet és a Halotti beszédet részletesen bemutató, egyórás dokumentumfilm is készül.
Fekete Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára beszédében köszönetet mondott a könyvtár munkatársainak „aprólékos és gondos teljesítményükért”.
Mint kiemelte, 31 ember munkájának köszönhetően ez a gyönyörű kódex elkészülte után elindult a világba a maga útjára, és „viszi a hírünket őszentsége könyvtárába”, ahol innentől kezdve mindenki megismerheti egyebek mellett a magyar írásbeliség első emlékét is.
A felbecsülhetetlen értékű kézirategyüttest 1813-ban adományozta az OSZK-nak a pozsonyi káptalan. Nevét Pray György (1723–1801) jezsuita történészről kapta, aki először írt róla 1770-ben.
A latin nyelvű liturgikus kódexben a magyarországi használatra szerkesztett sacramentarium – azaz a miséző pap könyörgéseit tartalmazó szerkönyv – után egyes misén kívüli szertartások (esketés, a templom alapkövének letétele, temetés) szövegei következnek. A Halotti beszéd és könyörgés a legkorábbi összefüggő magyar nyelvű szövegemlékünk a temetési szertatás végén, annak függelékében olvasható egy valamivel bővebb, latin nyelvű temetési beszéd kíséretében a kódex 136. levelén.
A kódex – több más, szertartástani és egyházjogi szöveg (például a Könyves Kálmán-kori esztergomi zsinati határozatok) mellett – egyetlen fennmaradt középkori évkönyvünket, az Annales Posoniensest is tartalmazza, amely a 997 és 1203 közötti magyar történelemre vonatkozó, sok esetben csak innen ismeretes tudósítások forrása. Az államalapítás korának becses adatai közé tartozik többek között Géza fejedelem halálának, István király megkoronázásának és Gellért püspökké szentelésének évszáma.
Borítókép: Wikipédia
