Szokás azt gondolni, hogy az állatvédelem pusztán a modern idők kívánalma, és csupán a jelenkor emberének azon szándékát tükrözi, hogy az állatokkal szemben elkövetett bűnei miatt a rossz lelkiismeretét enyhítse. Valójában már az ókorban, a demokratikus Athénból származó görög szövegek is foglalkoztak vele, miként az antik Rómában is a törvényhozás igazságos bánásmódot követelt meg az állatokkal szemben. A magyar kormány hathatós támogatásával egy új dokumentum született, amelynek korszerű szellemiségénél csak a hiánypótló jellege fontosabb. Míg a múltban a római jog egy „dolognak” tekintette az állatokat, szemben ezzel a mostani szándéknyilatkozatot kézjegyükkel ellátók aláhúzták: az állatok érezni, szenvedni és örülni képes élőlények, valamint úgy kell tekinteni minden egyes állatra, hogy az egyszeri és megismételhetetlen.
Sótonyi Péter, az Állatorvos-tudományi Egyetem rektora – mint a ceremóniának helyet adó vendéglátó – a bevezetőjében elmondta: ebben az évben történelmi pillanat volt, amikor január elsejével elindult az Állatvédelmi Központ, amely egy jogi, módszertani, elemző és kutató intézmény. Az állatvédelem ugyanis – a közvélekedéssel szemben – nem érzelmi alapon fogalmazódik meg, hanem nagyon komoly tudomány. A kódexet a szakmai szervezetek, minden egyes érintett teljes egyetértésével írták alá – hangsúlyozta a rektor. – A legkülönbözőbb kormányzati szervek, a civil szféra képviselői, a tudományos élet kutatói, de az önkéntes állatvédők is egyhangúlag támogatták a kódexben lefektetett alapelveket. Megindult hazánkban valami, ami az állatokra helyezi a hangsúlyt, valamennyi állatnak a védelmére – emelte ki Sótonyi Péter.
A kormány a kapocs a szakmai és a civil szervezetek között
– Kiemelt feladatként tekintünk az állatvédelemre, a kormányzatnak ugyanis az ügye, a szerepvállalása, hogy öt éven belül Európa élmezőnyébe tartozzunk az állatvédelem területén is – nyilatkozta Ovádi Péter, a Nemzeti állatvédelmi program megújításáért és végrehajtásáért felelős miniszteri biztos, aki kitért arra, hogy egy 13 pontos kérdőíven mintegy 262 ezren mondták el a véleményüket a témával kapcsolatban, és ehhez az erős legitimációhoz igazodva készült el az új dokumentum. A magyar kormány eltökélt szándéka volt, hogy hidat képezzen az állatvédő civil és szakmai szervezetek között. A közös munka révén pedig a kormányzat asztalára olyan építő jellegű javaslatok kerülnek, amelyekkel lépésről lépésre előrébb lehet haladni – fejtette ki a miniszteri biztos.
