Felelőtlen kampányígéretek és szélsőséges politikai célok jellemzik a baloldalt

Miközben a baloldali politikusok egymással marakodnak és alkotmánypuccsra készülnek, amivel káoszba taszítanák az országot, addig a jobboldal gyarapodást, távlatos jövőképet, egy stabil és működőképes országot tud felmutatni – olvasható a XXI. Század Intézet legfrissebb elemzésében. Mint írják, a 2022-es országgyűlési választás tétje az lesz, hogy a választópolgárok többsége kitart-e az elmúlt tíz évben fokozatos növekedést és biztonságot hozó jobboldali kormány mellett, vagy inkább a bizonytalanságot választja azzal, hogy a hatpárti baloldali szivárványkoalícióra voksol.

Fotó: BachPekaryMate

A gazdasági adatok önmagukért beszélnek: jelentősen csökkent a szegénység, az elmúlt egy évtizedben közel egymillióval több munkahely jött létre Magyarországon, a koronavírus-járvány jelentette válságból az elsők között lábalt ki Magyarország, ez pedig a lakosság számára a hétköznapok szintjén is érezhetővé válik – mutat rá elemzésében a XXI. Század Intézet. A baloldal ezzel szemben a 2008-as válság során kudarcot vallott: az ország már legyengült állapotban sodródott bele, majd utána évekbe és súlyos megszorításokba került a kilábalás.

Alkotmánypuccs és marakodás

A baloldali pártok „rendszerváltásnak” titulált alkotmánypuccs lehetőségében, nem pedig kormányváltásban gondolkodnak – szögezi le az elemzés. Önkényes igazságérzetüket előbbre valónak ítélik meg a fennálló alkotmányos kereteknél, ezért szükségesnek tartják a jogállam kiiktatását a saját „igazságuk” megvalósítása érdekében. 

Ez a politikai logika a bolsevik mozgalom, illetve a kommunista pártok sajátja volt, amelyek nemzetközileg kipróbált erőszakos módszereket alkalmaztak Magyarországon is. 

A baloldali miniszterelnök-jelöltek abban is egyetértenek, hogy az elmúlt három ciklusban elfogadott kétharmados törvényeket – egy esetleges szűk ellenzéki győzelem esetén – egyszerű parlamenti többséggel is megváltoztatják vagy visszavonják. Végül a nyilvánosság előtt megerősítették, hogy az alaptörvényt illegitimnek tartják. Győzelmük esetén a leendő koalíciós kormány első feladata lenne az alkotmányos rend felfüggesztése, majd egy új alkotmány előkészítése és „kreatív módszerekkel” való elfogadása, amihez szintén nem tartják szükségesnek a parlamenti kétharmad támogatását. 

A XXI. Század Intézet elemzése felhívja a figyelmet arra, hogy a baloldali összefogás felelőtlen kampányígéreteivel és szélsőséges politikai céljaival veszélyezteti a társadalmi békét. 

A baloldali pártok közötti marakodás azt is jól mutatja, hogy nem hozna stabil és kiszámítható jövőt egy esetleges hatpárti koalíciós kormányzás. Ezek a politikusok már az előválasztás második fordulója előtt is a marakodással vannak elfoglalva, ráadásul saját megállapodásaikat is egyik pillanatról a másikra megszegik. Mindez azt mutatja, hogy itt nem egy kormányzóképes koalícióról van szó, hiszen már ellenzékben sem tartják be az egymásnak tett ígéreteiket: láthatóan komoly politikai ellentét feszül köztük. 

Jobboldali kínálat: gyarapodás és kiszámíthatóság 

Az elmúlt bő egy évtizedben Magyarország rég nem látott gazdasági és politikai stabilitásra tett szert, amelynek a pozitív hatásai minden társadalmi csoport számára érezhetővé váltak. A koronavírus-járványból hazánk a gyors és határozott intézkedéseknek köszönhetően az elsők között lábalt ki, azóta mind a mai napig nem kellett korlátozó intézkedéseket bevezetni, míg Európa több országában még nyáron is szigorú rendszabályok voltak érvényben – emlékeztet az elemzés. A stabil kormányzati politika kiegyensúlyozott gazdaság- és társadalompolitikát hozott magával, aminek az eredményeit a tényadatok igazolják. 

A legfontosabb mutató a munkanélküliek és a foglalkoztatottak száma, ami jól jelzi, milyen állapotban van a gazdaság. Az elmúlt tíz évben közel egymillióval többen dolgoznak Magyarországon, a munkanélküliség pedig a válság ellenére is rendkívül alacsony. 

Szintén a magyar gazdaságpolitika nagy eredménye, hogy a 2021-es éves átlagos gazdasági növekedés akár a hét százalékot is meghaladhatja, amire még sosem volt példa – hívja fel a figyelmet a XXI. Század Intézet. 

Nem volt ilyen sikeres a balliberális kormány a 2008-as válság kezelésében. 2009-ben például közel hétszázalékos visszaesés jellemezte Magyarországot, külső segítségre szorult az ország, hogy ne omoljon össze teljesen a gazdaság. Ezzel szemben most többletforrást kap szinte minden társadalmi csoport. 

A nyugdíjasok a gazdaság nem várt növekedésének köszönhetően nagyjából százezer forintot kapnak kézhez, míg jövő év elején várhatóan visszaépíti a kormány a teljes 13. havi nyugdíjat, amit még a balliberális kormányok vettek el tőlük. 

Ugyancsak jelentős – összesen hatszázmilliárd forintos tétel – az az szja-visszatérítés, amit minden szülő megkap. A 25 év alattiak szja-mentessége pedig a pályakezdő fiatalokat segíti, akiknél több tízezer forinttal marad több az intézkedésnek köszönhetően. Ugyancsak komoly lépés, hogy több szektorban is húszszázalékos béremelés következik. Ezeknek a folyamatoknak a társadalomra nézve is pozitív hatásuk van: a szegények aránya jelentősen csökkent, így Európa sereghajtói közül az élmezőnybe került Magyarország a szegénység elleni küzdelemben.

A választás tétje

A társadalmi gyarapodás mellett az Orbán-kormány koherens, érthető és távlatos országvíziót is fel tud mutatni: a baloldali politikusokkal ellentétben képes értelmezni a globális folyamatokat, és megtalálja ezekben Magyarország helyét és feladatát. Ilyen típusú mondanivalót nem hallani a baloldali politikusoktól, csupán ad hoc, demagóg ígéreteket fogalmaztak meg a miniszterelnök-jelölti vitának nevezett kampányeseményeken is. A 2022-es parlamenti választás egyik fő kérdése tehát az lesz, hogy a választópolgárok többsége kitart-e az elmúlt tíz évben gyarapodást és stabilitást hozó jobboldali kormány mellett, vagy inkább a bizonytalant választja a hatpárti baloldali szivárványkoalícióval, amely a politikai instabilitás mellett a gazdaság visszaesését és a társadalmi kiszámíthatatlanságot is magával hozna.