A Balkánon a biztonsági helyzet jelenleg stabil, de törékeny. A NATO folyamatosan figyelemmel követi a fejleményeket és készen áll arra, hogy beavatkozzon, helyreállítsa a rendet Koszovóban
– nyilatkozta Kajári Ferenc a KFOR parancsnoki átadás-átvételt követően Pristinában, a NATO-csapatoknak otthont adó bázison. A vezérőrnagy hangsúlyozta, elsődleges feladata most az, hogy minél jobb kapcsolatot alakítson ki minden féllel, és erre alapozva, ha később probléma adódik, közben tudjon járni minden érintettnél. – Ez a legfontosabb feladata a KFOR-nak – szögezte le, majd hozzátette: nagyon fontos az is, hogy fenntartsák elismertségüket Koszovóban.
A vezérőrnagy a KFOR állományát adó huszonhét ország (19 NATO-tag és 8 partnerország) katonáinak a parancsnoka lesz. A KFOR-nál a parancsnok politikai tanácsadóját és a jogi tanácsadó részleg vezetőjét is Magyarország fogja adni, emellett több más tiszt, főtiszt is kulcsbeosztásokat fog betölteni a KFOR törzsében.
Az állomány jelenleg mintegy háromezer-ötszáz emberből áll, ennyien vannak a műveleti területen. A hadszíntéren lévők számát tekintve Magyarország adja a harmadik legnagyobb kontingenst.
A KFOR a NATO leghosszabb ideje – immár 22 éve –, 1999 óta tartó művelete. Kajári vezérőrnagy szerint a KFOR legfontosabb feladata a békés és biztonságos környezet fenntartása, valamint a mozgásszabadság biztosítása Koszovó valamennyi polgárának.
Kajári Ferencnek nagyon jó a kapcsolata a korábbi parancsnokokkal; 2013 óta a KFOR parancsnoki posztját olasz tábornokok töltötték be, akik nagyon jó munkát végeztek. A jelenlegi parancsnokkal, Franco Federici tábornokkal is konzultált több alkalommal. Az új parancsnokok az állomány felkészítésekor tájékoztatást kaptak egyebek mellett a Balkán biztonságpolitikai helyzetéről, emellett például tárgyalástechnikával, vallástörténettel, médiakezeléssel kapcsolatos előadásokon vettek részt, valamint bővítették közegészségügyi és járványügyi ismereteiket.
A kiváló tárgyalástechnikára napi szinten szükség van, a szerb és albán nemzetiség között állandó a feszültség, legutóbb szerdán csapott össze a koszovói rendőrség Mitrovicában (Kosovska Mitrovica) azokkal a helyi szerbekkel, akik egy csempészetellenes akciósorozat ellen tüntettek Észak-Koszovó több településén.
A koszovói rendőrség egy razziája során ugyanis több élelmiszerüzletet és gyógyszertárat is átvizsgáltak csempészárut keresve. A rendőrségi akcióra a helyi szerbek tettlegességgel reagáltak, kövekkel dobálták meg a rendőröket, és járművekkel torlaszolták el az utakat. A helyszínre érkezett a koszovói rendőrség különleges alakulata (Rosu), amely könnygázgránátokkal igyekezett oszlatni a tömeget, később pedig lövéseket is leadtak, a helyszíni jelentések szerint egy férfi súlyosan meg is sebesült.
Az összecsapások hírére Alekszandar Vucsics szerb elnök lemondta szerdai programjait, és délután Koszovóban találkozott a helyi szerbek vezetőivel. Ana Brnabics miniszterelnök pedig a nemzetközi közösséget kérte arra, hogy lépjen közbe, és fogja vissza a túlkapásokra vetemedett Albin Kurti koszovói miniszterelnököt.
Szeptember végén is hasonlóan feszült volt a helyzet a két fél között az úgynevezett rendszámtábla-háború miatt. A koszovói szerbek majdnem két hétig akadályozták a határátkelést Szerbia és Koszovó között, mert
igazságtalannak tartották, hogy a szerb rendszámtáblával rendelkező autósoknak az országba lépéskor ideiglenes koszovói táblára kellett váltaniuk.
A koszovói fél azzal indokolta a rendelkezést, hogy a brüsszeli közvetítéssel zajló szerb–koszovói megállapodás egyik pontja a rendszámtáblák elismerésének kölcsönössége volt, és mivel Szerbia évek óta ideiglenes szerb tábla használatára kötelezi a koszovói rendszámtáblával az országba lépőket, Koszovónak nem maradt más választása, mint hasonló intézkedéseket foganatosítani.
(Borítókép: Kurucz Árpád)
