A baloldali előválasztás során számtalan olyan körülmény volt, amely megítélésem szerint megkérdőjelezi annak jogi és morális tisztaságát, már amennyire magát az előválasztást hivatalosnak lehet nevezni, mivel kizárólag a baloldal belső harcait leplezni próbáló castingnak tekinthető, ami hivatalos jogi kötőerővel nem bír
– fogalmazott lapunknak Szolomayer Balázs, az Alapjogokért Központ vezető elemzője, akit a baloldali előválasztáson tapasztalt számtalan jogi és morális problémáról kérdeztünk. A szakember szerint téves az az elképzelés, miszerint az április országgyűlési választásokon egy az egy elleni küzdelem lesz a választókörzetekben, ugyanis a hat párt koalícióján kívül más formációk is jelen lehetnek a szavazólapokon, mint például a Mi Hazánk, vagy a Magyar Kétfarkú Kutya Párt, mely szervezetek nem képviseltették magukat a megmérettetésen.
– A baloldali pártok jelöltjei között több olyan képviselő akadt, akik a saját maguk által elfogadott szabályrendszert is megszegték. A DK egyik jelöltje sajtóinformációk szerint offshore-gyanúba keveredett, míg egy jobbikos aspiránsáról olyan fotók kerültek elő, melyeken az látható, hogy egy zsidó emlékhelyen félreérthetetlen náci karlendítést mutat be – sorolta az elemző, hangsúlyozva: ennek ellenére mind a Gyurcsány-párt, mind a Jobbik kiállt mindkét botrányba keveredett politikusa mellett, ami csalhatatlan jele annak, hogy ezek a pártok saját morális nyilatkozatukra is fittyet hánytak.
– A jobbikos eset továbbá arra is rámutat, hogy a párt múltja még mindig jelentősen terhelt, új elem azonban, hogy a Demokratikus Koalíció miniszterelnök-jelöltjének immáron semmilyen problémát nem okoz egy náci mellett kiállni és a választók figyelmébe ajánlani
– fogalmazott Szolomayer Balázs, aki szerint mindez azt bizonyítja, hogy a baloldal hatalomért és a pénzért immáron minden morális gátat hajlandó áthágni.
Az előválasztás egyik komoly hiányossága volt, hogy a szavazatok leadásakor nem volt lehetőség titkos szavazásra, a sátrakban az aktivisták pontosan látták és tudták, ki melyik jelöltre szavaz. Minderre az elemző úgy reagált: „mi sem bizonyítja jobban, hogy egy baloldali színjátékkal állunk szemben, mint az, hogy a baloldal pártjai a demokratikus választás szinte egyetlen elemét sem voltak képesek biztosítani”.
– A szavazás nem volt titkos. A sátrakon több helyen is a helyi jelölt méteres logója volt látható, ami megkérdőjelezi a pártatlanságot. A szervezők képtelenek voltak úrrá lenni az online szavazás okozta visszásságokon. Az online rendszer napokra való leállása több pártnak is hátrányt jelenthetett. A kevés szavazóhelyiség pedig felveti annak a problémáját is, hogy a kisebb városokban és falvakban élők nem tudták leadni voksaikat, vagyis a jelöltekről a nagyvárosi baloldaliak dönthettek kizárólag
– sorolta a hiányosságokat a szakember, hozzátéve: a szavazatok számlálása is megannyi kérdést vethet fel, nem véletlen, hogy egyes jelöltek csalást emlegetnek.
Arra a sajtóhírre, miszerint az egyik fővárosi szavazatszámláló helyet ki kellett pakolni csütörtök délután, mivel a bérleti idő lejárt, és az összes szavazólapot össze kellett szedni, és átvinni máshova, Szolomayer Balázs azt mondta: „a hivatalos választáson is előfordul, hogy a szavazatokat szállítani kell számlálás előtt, de ez jól szabályozott tevékenység, megfelelő garanciák biztosítják, hogy az urna tartalmához ne lehessen hozzáférni”.
– Az előválasztáson azonban nem tudjuk, hogy ezekre az aktusokra odafigyeltek-e, betartották-e őket. Ennél fogva abban sem lehetünk biztosak, hogy e folyamat során nem történt csalás valamely szereplő részéről
– hangsúlyozta.
