Hatalmas érdeklődés övezte a The prospects of modern terrorism – from global to local, azaz A modern terrorizmus árnyékában – globális veszélytől a közvetlen kitettségig című, a Mathias Corvinus Collegium által szervezett konferenciát, melyen nemzetközi előadók szólaltak fel a budapesti Scruton közösségi házban.
Diego Muro, a St. Andrews Egyetem adjunktusa a modern terrorizmus okairól, motivációjáról tartott előadást. A szakértő egy, az egyetem által elkészített kutatást mutatott be, amelyben hét ország – köztük Olaszország, Franciaország, Spanyolország, valamint Marokkó és Tunézia – állampolgárait véleményét kérdezték meg a terrorizmus okairól, összesen 8400 fő részvételével.
– Az európai mediterrán országokban élő megkérdezettek szerint a demokrácia hiánya okozza a radikalizációt, és ezen keresztül a terrorizmust, de szerintük nem a szegénységben keresendő a terrorizmus fő oka; míg az észak-afrikai országok állampolgárai a szegénységben látták ezt a fő okot – fejtette ki az adjunktus, aki úgy látja: nincs egységes megoldás a terrorizmus megszüntetésére, csillapítására.
– Nem feltétlenül az ideológia vagy a szociális helyzet hajthatja a terrorizmust, hanem a vallás perverz értelmezése – fogalmazott Diego Muro. Arról is beszélt, hogy az észak-afrikai országokban negyvenkét, Dél-Európában viszont csak húsz százaléka gondolja azt, hogy a terroristák mentálisan betegek. – Ez azért is érdekes, mivel az értelmiséghez tartozók, például mérnökök vagy orvosok aránytalanul többen csatlakoznak a dzsihadistákhoz – ismertette.
Arra is rámutatott, hogy a válaszadók többsége szerint nem újraintegrálhatók a külföldi harcosok, viszont a neonácikról éppen az ellenkezőjét gondolják. – Az európai mediterrán országokban sokkal inkább a vallást és a szegénységet gondolják a terrorizmus fő indokként, és szerintük a demokrácia hiánya is elősegítheti a terrorizmust, de nem ezt tartják a közvetlen okként – mondta Diego Muro.
Jeffrey Kaplan, a Danube Institute kiemelt vendégkutatója és az Óbudai Egyetem vendégprofesszora a dzsihadizmus egyik jelentős erőiről, a tálibokról tartott előadást.
– A tálibok eredetileg Afganisztánban éltek, akik a posztszovjet térség erőszakosságának termékei – fogalmazott a professzor, aki jelezte: ők alkották meg a modern terrorizmus alapját.
– A tálibok egy progresszív mozgalomnak minősülnek, sőt eleinte a nők védelmezőinek tekintették őket. Szájról szájra terjedt az a mítosz, hogy amikor a nők bárkit megvádoltak szexuális zaklatással, azt tárgyalás nélkül közvetlenül felakasztották – közölte.
Arról is beszélt, hogy 1993-ban jött létre a tálibok csoportja, szerepük lokálisból globálisra növekedett, akiknek vezetője Omar molla volt. – Hűségesküt tett a hírhedt szaúd-arábiai militáns iszlamista, Oszama bin Laden mollának. Ezt a tényt erősíti az is, hogy amikor a 2001. szeptember 11-i New York-i terrortámadás történt, az amerikaiak kérték Oszama bin Laden kiadatását, azonban a tálibok ezt megtagadták – ismertette Jeffrey Kaplan.
Jelezte: ezt követően 2002-től megváltozott az afgán nők helyzete: nem dolgozhattak tovább a kórházakban, jelentősen leromlott az egészségügyi állapotuk, nem tanulhattak tovább, nem taníthattak és a vezetéstől is eltiltották őket.
– A tálibok megszerezték a hatalmat, de nem tudtak vele mit kezdeni, ugyanis nem tudták, mi az a kormányzás – jegyezte meg a professzor, hozzátéve: a kínai vállalatok megpróbálták titokban támogatni a pakisztáni tálibokat az amerikaiakkal szemben. – Fő ellenségük a Kelet-Afganisztánban élő hazarák voltak, megerőszakolták a hazara nőket, és különös kegyetlenséggel végezték ki a hazarákat. Amikor a hír Kabulba is eljutott, többé már nem volt széles támogatottságuk a táliboknak, és az északi törzsek felkeltek ellenük – fűzte hozzá Jeffrey Kaplan.
Marsai Viktor, a Migrációkutató Intézet kutatási igazgatója Afrikáról, mint a globális dzsihádok megerősödésének helyszínéről tartotta meg beszédét. Elmondta: miközben a dzsihadista tevékenység hét afrikai országot érintett még 2011-ben, 2020-ra ez a szám tizenkilencre duzzadt.
Néhány afrikai országban sikerült a dzsihadista állapotokat megszoknia a társadalomnak, de Burkina Fasóban vagy Mozambikban csupán évekkel ezelőtt jelent meg a dzsihadizmus, így először a terrorrendszer kezdetleges volt
– mutatott rá az igazgató. Hozzátette: lokálisan, törzsi szinten működő dzsihádrendszer alakult meg Szomáliában, amely sokkal profibb és modernebb volt akár egészségügyi vagy infrastrukturális értelemben, mint maga az ország kormányzása.
– Emiatt több ország társadalma támogatta kezdetben ezeket a dzsihádkezdeményezéseket – jelezte Marsai Viktor, megjegyezve: óriási energiát fektetnek a kommunikációba, a koronavírus megjelenésének hírét például arra használták fel, hogy hergeljék a közvéleményt a külföldiek, főleg Európából érkezők ellen.
Borítókép: MTI/EPA
