Hatalmas érdeklődés övezte a The prospects of modern terrorism – from global to local, azaz A modern terrorizmus árnyékában – globális veszélytől a közvetlen kitettségig című, a Mathias Corvinus Collegium által szervezett konferenciát, melyen nemzetközi előadók szólaltak fel a budapesti Scruton közösségi házban.
Diego Muro, a St. Andrews Egyetem adjunktusa a modern terrorizmus okairól, motivációjáról tartott előadást. A szakértő egy, az egyetem által elkészített kutatást mutatott be, amelyben hét ország – köztük Olaszország, Franciaország, Spanyolország, valamint Marokkó és Tunézia – állampolgárait véleményét kérdezték meg a terrorizmus okairól, összesen 8400 fő részvételével.
– Az európai mediterrán országokban élő megkérdezettek szerint a demokrácia hiánya okozza a radikalizációt, és ezen keresztül a terrorizmust, de szerintük nem a szegénységben keresendő a terrorizmus fő oka; míg az észak-afrikai országok állampolgárai a szegénységben látták ezt a fő okot – fejtette ki az adjunktus, aki úgy látja: nincs egységes megoldás a terrorizmus megszüntetésére, csillapítására.
– Nem feltétlenül az ideológia vagy a szociális helyzet hajthatja a terrorizmust, hanem a vallás perverz értelmezése – fogalmazott Diego Muro. Arról is beszélt, hogy az észak-afrikai országokban negyvenkét, Dél-Európában viszont csak húsz százaléka gondolja azt, hogy a terroristák mentálisan betegek. – Ez azért is érdekes, mivel az értelmiséghez tartozók, például mérnökök vagy orvosok aránytalanul többen csatlakoznak a dzsihadistákhoz – ismertette.
Arra is rámutatott, hogy a válaszadók többsége szerint nem újraintegrálhatók a külföldi harcosok, viszont a neonácikról éppen az ellenkezőjét gondolják. – Az európai mediterrán országokban sokkal inkább a vallást és a szegénységet gondolják a terrorizmus fő indokként, és szerintük a demokrácia hiánya is elősegítheti a terrorizmust, de nem ezt tartják a közvetlen okként – mondta Diego Muro.
Jeffrey Kaplan, a Danube Institute kiemelt vendégkutatója és az Óbudai Egyetem vendégprofesszora a dzsihadizmus egyik jelentős erőiről, a tálibokról tartott előadást.
– A tálibok eredetileg Afganisztánban éltek, akik a posztszovjet térség erőszakosságának termékei – fogalmazott a professzor, aki jelezte: ők alkották meg a modern terrorizmus alapját.
– A tálibok egy progresszív mozgalomnak minősülnek, sőt eleinte a nők védelmezőinek tekintették őket. Szájról szájra terjedt az a mítosz, hogy amikor a nők bárkit megvádoltak szexuális zaklatással, azt tárgyalás nélkül közvetlenül felakasztották – közölte.
Arról is beszélt, hogy 1993-ban jött létre a tálibok csoportja, szerepük lokálisból globálisra növekedett, akiknek vezetője Omar molla volt. – Hűségesküt tett a hírhedt szaúd-arábiai militáns iszlamista, Oszama bin Laden mollának. Ezt a tényt erősíti az is, hogy amikor a 2001. szeptember 11-i New York-i terrortámadás történt, az amerikaiak kérték Oszama bin Laden kiadatását, azonban a tálibok ezt megtagadták – ismertette Jeffrey Kaplan.
Jelezte: ezt követően 2002-től megváltozott az afgán nők helyzete: nem dolgozhattak tovább a kórházakban, jelentősen leromlott az egészségügyi állapotuk, nem tanulhattak tovább, nem taníthattak és a vezetéstől is eltiltották őket.
