– A tálibok megszerezték a hatalmat, de nem tudtak vele mit kezdeni, ugyanis nem tudták, mi az a kormányzás – jegyezte meg a professzor, hozzátéve: a kínai vállalatok megpróbálták titokban támogatni a pakisztáni tálibokat az amerikaiakkal szemben. – Fő ellenségük a Kelet-Afganisztánban élő hazarák voltak, megerőszakolták a hazara nőket, és különös kegyetlenséggel végezték ki a hazarákat. Amikor a hír Kabulba is eljutott, többé már nem volt széles támogatottságuk a táliboknak, és az északi törzsek felkeltek ellenük – fűzte hozzá Jeffrey Kaplan.
Marsai Viktor, a Migrációkutató Intézet kutatási igazgatója Afrikáról, mint a globális dzsihádok megerősödésének helyszínéről tartotta meg beszédét. Elmondta: miközben a dzsihadista tevékenység hét afrikai országot érintett még 2011-ben, 2020-ra ez a szám tizenkilencre duzzadt.
Néhány afrikai országban sikerült a dzsihadista állapotokat megszoknia a társadalomnak, de Burkina Fasóban vagy Mozambikban csupán évekkel ezelőtt jelent meg a dzsihadizmus, így először a terrorrendszer kezdetleges volt
– mutatott rá az igazgató. Hozzátette: lokálisan, törzsi szinten működő dzsihádrendszer alakult meg Szomáliában, amely sokkal profibb és modernebb volt akár egészségügyi vagy infrastrukturális értelemben, mint maga az ország kormányzása.
– Emiatt több ország társadalma támogatta kezdetben ezeket a dzsihádkezdeményezéseket – jelezte Marsai Viktor, megjegyezve: óriási energiát fektetnek a kommunikációba, a koronavírus megjelenésének hírét például arra használták fel, hogy hergeljék a közvéleményt a külföldiek, főleg Európából érkezők ellen.
Borítókép: MTI/EPA
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!