Létrejött az ötoldalú Mura–Dráva–Duna Bioszféra-rezervátum, miután az UNESCO MAB (Man and Biosphere, azaz ember és bioszféra) kormányközi tanácsa, a nemzetközi koordinációs bizottság jóváhagyta a nevezést – a közelmúltban erről adott tájékoztatást közleményben az Agrárminisztérium. Ezzel megalakult a világ első, öt ország – Magyarország, Ausztria, Horvátország, Szerbia és Szlovénia – közreműködésével megvalósult egységes bioszféra-rezervátuma, amely Európa egyik legnagyobb természeti területének számít.
Az Agrárminisztérium emlékeztetett arra, hogy a Mura–Dráva–Duna Bioszféra-rezervátum megalakulását több mint tízéves előkészítő munka előzte meg. Az öt ország környezetvédelmi minisztere 2011 márciusában, az Európai Unió magyar elnöksége alatt közös nyilatkozatban kötelezte el magát az ötoldalú bioszféra-rezervátum létrehozása mellett.
Első lépésként 2012-ben létrejött Magyarország és Horvátország részvételével a Mura–Dráva–Duna Határon Átnyúló Bioszféra-rezervátum, amely hazánkban a hatodik lett, de az első olyan, amely határon is átnyúlik. A következő években a további három országban is megalakultak a nemzeti természeti területek, majd 2020 őszén Magyarország, Ausztria, Horvátország, Szerbia és Szlovénia közösen nevezett az ötoldalú Mura–Dráva–Duna Bioszféra-rezervátum címre. Hazánk a kezdetekhez képest százezer hektárral több, majdnem 330 ezer hektárnyi területtel vesz részt az együttműködésben. A bővítési folyamatot több mint ötven önkormányzat támogatta, elsősorban Zala megyében.
Csaknem egymillió hektár
– A korábbi horvát–magyar Mura–Dráva–Duna Határon Átnyúló Bioszféra-rezervátum területe sem volt kicsinek tekinthető, mivel több mint 630 ezer hektárt tett ki, azonban a most megalakult természeti terület már meghaladja a 943 ezer hektárt. Magyarországon a Duna–Dráva Nemzeti Park Igazgatóság és a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság védett természeti területeinek és Natura 2000 területeinek egy része tartozik hozzá. A bioszféra-rezervátum létrehozásának célja a természetes élőhelyek és ökoszisztémák közös megőrzése, helyreállítása, a biológiai sokszínűség megóvása, valamint széleskörű ökoszisztéma-szolgáltatások kialakítása. Az együttműködés a kutatás, monitorozás, információcsere mellett fontos szerepet szán az ember és a természet közti kapcsolat újraélesztésének és széleskörű népszerűsítésének – mutatott rá az agrártárca.
A bioszféra-rezervátum számos különleges halfajnak és több mint háromszáz madárfajnak ad otthont. Az öt országon átnyúló árterületek megvédik a falvakat az áradástól, biztosítják az ivóvíz-ellátást, az egyedülálló táj pedig segíti a fenntartható turizmus fejlődését. Az öt ország együttműködésében nagy hangsúlyt kap a jövőben az ökoszisztéma-szolgáltatások közös fejlesztése is. Az Agrárminisztérium a közleményben kiemelte: jelenleg 714 bioszféra-rezervátum található a világ 129 országában. A határon átnyúlók száma 21, amelyek közül négy működik háromoldalú együttműködésben.

Fotó: Havran Zoltán
Az év látogatóközpontja
– A 2021-es év nem csak az ötoldalú bioszféra-rezervátumunkról nevezetes. Az UNESCO éppen 50 évvel ezelőtt alapította az Ember és bioszféra programot. Egy olyan kormányközi tudományos programról van szó, amely az emberek és környezetük közötti kapcsolat javítását tűzte ki célul az ökoszisztémák védelme érdekében – hangsúlyozták. Az évforduló alkalmából számos rendezvényt tartottak és tartanak nemzetközi és hazai szinten. Szeptember 17-én Mohácson, egy szakmai konferencián mutatták be az ötoldalú Mura–Dráva–Duna Bioszféra-rezervátumot, míg ugyanezen a napon a martonvásári Agroverzum Tudományos Élményközpontban a többi magyarországi bioszféra-rezervátum is bemutatkozott a területeket kezelő nemzeti park igazgatóságok jóvoltából, többek között ökoturisztikai bemutatóval és interaktív játékokkal várták az érdeklődőket.