Öt ország együttműködésében védik a természeti kincseket

A természetes élőhelyek és ökoszisztémák közös megőrzésére, helyreállítására, a biológiai sokszínűség megóvására Magyarország, Ausztria, Horvátország, Szerbia és Szlovénia részvételével bioszféra-rezervátumot hoztak létre. Ennek egyik magyarországi helyszíne a Dráva-sík, amelynek értékeit az Ős-Dráva Látogatóközpontra építve mutatják be. Helyben abban bíznak, hogy az értékek védelme mellett az együttműködés a turisták figyelmét is a természeti kincsekre irányítja.

Mátraszentimre, 2018. május 9. A Csörgõ-völgy erdõrezervátum Mátraszentimre közelében 2018. május 8-án. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság területén lévõ védett erdõterületen minden emberi tevékenységet végérvényesen beszüntettek annak érdekében, hogy az erdõ természetes folyamatai zavartalanul és hosszú távon érvényre juthassanak, és azok megismerhetõvé, tanulmányozhatóvá váljanak. MTI Fotó: Komka Péter Fotó: Komka Péter

A Duna–Dráva Nemzeti Park Igazgatósághoz tartozó Ős-Dráva Látogatóközpont és a környező területek az ötoldalú bioszféra-rezervátum hazai ékkövei. A 2015 májusában átadott és azóta is folyamatosan bővülő létesítmény a majorsággal együtt a Dráva folyó térségében, a horvát–magyar határnál, a Baranya megyei Cún és Szaporca településektől délre terül el. A modern épületegyüttes alig néhány percre található Szaporcától, a központi épület a fák rejtekében jól megbújik, de falusias stílusával egyébként is beleilleszkedik a tájba. S hogy a létesítmény mennyire magas színvonalon működik, arra ékes bizonyíték, hogy már rögtön az első évben elnyerte az év látogatóközpontja címet.

Változatos programok

– Az Ős-Dráva Látogatóközpont azért jött létre, mert kiemelten fontos a területek védelme, de legalább ugyanennyire lényeges a bemutatás és a tájékoztatás is. El kell mondani a térségbe érkező vendégeknek, turistáknak, hogy miért alkották meg a bioszféra-rezervátumot és mi ennek a célja. Meg kell ismertetni az emberekkel, hogy miként tudják megtekinteni a természeti területet, és hogyan tudnak kapcsolódni a kezdeményezéshez – fogalmazott a Magyar Nemzetnek Wágner László természetvédelmi őr.

Az egyedülálló értékeket az Ős-Dráva Látogatóközpontban, illetve a környező területeken mutatják be a vendégeknek. A látogatóközpont három nagy téma köré épült fel, ahol az érdeklődők megtekinthetik a Dráva-sík természeti és néprajzi értékeit és a hagyományos gazdálkodást. Erről szól a három tanösvény, amelyek mindegyike a központból indul. Az egyik a tizenegy állomásból álló, 700-800 méter hosszú, a hagyományos gazdálkodást bemutató tanösvény, amely a fűszerkertből a majorig vezeti el a résztvevőket. A két és fél kilométer hosszú Ős-Dráva tanösvényen a térség valamikori és jelenlegi vízrajzi helyzetét, és az ehhez kapcsolódó gazdálkodást lehet megtekinteni. A harmadik a Dráva természeti értékeit, élővilágát mutatja be, a 12 kilométeres útvonalon madármegfigyelők, fotóslesek, pihenő- és tűzrakóhelyek kaptak helyet. Két helyen pallós vezet, az egyik a nádas szélén húzódik, a másik pedig a Dráva egy mellékága fölé nyúlik be, az utóbbit időnként el is önti a víz. A térségben élénk a kerékpárosturizmus, illetve az érdeklődők egyhetes vagy akár egynapos kenutúrákon is részt vehetnek, jellemzően a nemzeti park irányítása mellett.

Hasznos tudás

A látogatóközpont főépületében megtalálható, négy részre osztott kiállítás is hasonló tematikára épül. Az első részben a víz formálta tájat, a másodikban a mocsárvilágot mutatják meg. A harmadikban a rétek, legelők hangulatát idézik meg a látogatóknak, míg az utolsó blokkban a környező erdőkbe kalauzolnak el. Wágner László beszélt arról, hogy folyószabályozás előtt hatvan százalék körül volt a térség erdősültsége, Kiss Géza református lelkész szavait idézve azt mondta, hogy akkoriban „az itteni erdőknek a Jóisten volt az erdészük”. Az erdőgazdálkodás csak az 1800-as években kezdődött el, amikor a letermelt faanyagot el is lehetett szállítani. – Most 25 százalék körül alakul az erdősültség, de nagyon sok a fiatal telepítés. A 2000-es évek elején is volt, és most is van egy nagy erdőtelepítési hullám. A baj az, hogy nemcsak rossz minőségű szántóföldekre telepítenek erdőt, hanem meglevő gyepekre is, ám sajnos ezzel a terület élővilága átalakul, fajok tűnnek el a térségből – tette hozzá.

Az Ős-Dráva Látogatóközpont kedvelt kiránduló- és pihenőhely, ahová magánszemélyek, családok és iskolás csoportok érkeznek, nekik igyekeznek változatos programokkal kedveskedni. A tanösvényes kirándulások és kenutúrák mellett interaktív foglalkozásokat tartanak, bemutatják a fűszerkertet, a növények használatát, és bevezetnek a hagyományos gyümölcstermesztés rejtelmeibe is. Elmondják azt is, hogyan lehet hasznosítani a vad gyümölcsöket, illetve a tájhasználatváltás témában tudnak előadásokat tartani. A Duna–Dráva Nemzeti Park pécsi központjában, a Pintér-kertben, illetve az ottani arborétumban is sokféle foglalkozásokat tartanak, amibe már óvodás kortól nagyon sok gyermek és fiatal bekapcsolódik.

Érintetlen területek

– Abban bízunk, hogy az ötoldalú bioszféra-rezervátum létrejöttének a híre a magyar vendégek mellett sok külföldit is a térségbe csalogat majd, a látogatóközpontban négy nyelven, a magyar mellett angol, német és horvát nyelven tudjuk fogadni, és tájékoztatni az érdeklődőket – mondta el a természetvédelmi őr.

Wágner László kitért arra is, hogy a térség természeti értékei amiatt maradtak meg nagyobb arányban, hogy mert az államszocializmus idején nagyon nehezen, csak engedéllyel lehetett bejutni a határvidékre. Azóta a helyzet változott, ahogy a szakember fogalmazott, vannak olyan helyek, amelyeket feláldoztak a turizmus oltárán. Ebből következően más helyeket próbálnak megvédeni, és amennyire lehet, érintetlenül hagyni, ilyen például az öt kilométer hosszú cún–szaporcai holtágrendszer, amelynek a horgászok, turisták csak a harmadát látogathatják, amióta megalakult a nemzeti park. Szavai szerint szomorú tény viszont, hogy az állattartás visszaszorulásával sok legelő, kaszáló szűnt meg, azok élővilága eltűnt, és a területek egy részén erdők alakultak ki. Komoly gondot okoz a folyószabályozás miatt bekövetkezett vízhiány, kiszárad a Dráva-sík, holtágak, vizes élőhelyek tűnnek el az ottani élővilággal együtt. Ebben is pozitív változást hozhat a most létrejött bioszféra-rezervátum, amihez nagy reményeket fűznek.

Gazdag élővilág

Bár az utóbbi évtizedek változásai átalakították a Dráva-sík környezetét, a térség még mindig jól áll védett és fokozottan védett természeti értékekben. Több pár réti sas fészkel a környéken, jelentős állománya van helyben a fekete gólyáknak és főleg a barna és vörös kányáknak. Ezek a madarak olyan zavartalan erdőségekben fészkelnek, amelyet kevesen vagy egyáltalán nem látogatnak, és így nyugodtan tudnak ott költeni. Ami a vizes élőhelyek élővilágát illeti, a Drávában és a közvetlen vízrendszerében több mint ötven halfaj található meg, ez a magyarországi halfauna kétharmada. Több védett és fokozottan védett halfaj is előfordul a Drávában és a környező holtágrendszerekben, így szép állománya van a széles kárászból, compóból, csukából. Van egy fokozottan védett faj, a lápi póc, amiből régen annyi volt, hogy a disznókat is azokkal etették, ma csupán három előfordulási helyét ismerik a környéken. A látogatóközponthoz tartozó majorságban őshonos állatfajtákat ismerhetnek meg a vendégek, így láthatnak racka és cikta juhokat, szamarakat, szürkemarhákat, parlagi kecskéket, shagya-arab lovakat és baromfit is. (B. A.)