Rétvári: Nagy kockázatot vállal, aki a magyar függetlenséget védi

Aki azt az küldetést választja, hogy a magyar függetlenséget védi, nagyon nagy kockázatot vállal; volt, aki ezért az életével fizetett – hangoztatta az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkára szerdán, az aradi vértanúk emléknapján a Batthyány Mauzóleumnál.

Magyar Nemzet
2021. 10. 06. 17:15
2021.10.06. BUdapest Fiumei úti sírkert, aradi vértanuk megemlékezés, Rétvári Bence Fotó: Kurucz Árpád Fotó: Kurucz Árpád
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Rétvári Bence a Fiumei úti sírkertben, a Batthyány Mauzóleumnál katonai tiszteletadás mellett rendezett megemlékezésen Magyarország első, 172 éve ezen a napon kivégzett miniszterelnökére utalva felidézte: Batthyány Lajos minden jogszabályt megtartott, az uralkodó minden utasítását megtartotta, koholt vádak alapján mégis kivégezték.

– Nem kockázat nélküli egy független Magyarország miniszterelnökének lenni, egy független országot védeni és irányítani –  mondta a kereszténydemokrata politikus, aki szerint a magyar történelem nem mások szabadságának elvonásáról, hanem a saját szabadságunk megvédéséről szól, ezért is nem kell bocsánatot kérnünk.

Rétvári Bence beszédében idézett az 1848–49-es magyar forradalmat és szabadságharcot vérbe fojtó és az azutáni megtorlást irányító Haynau leveléből is. 

Fotó: Kurucz Árpád

Az osztrák tábornok arra való hivatkozását, hogy békességet mások tömeges kivégzésével akart teremteni, az emberi gonoszság sűrítményének nevezte.

–  Azokat, akik törvényesen küzdenek a függetlenségért és szabadságért, csak koncepciós eljárásban, koholt bizonyítékok alapján lehet elítélni. Nemcsak az igazság, hanem a jog is az ő oldalukon állt –  utalt az államtitkár a szabadságharc hőseire. A kormánypárti politikus emlékeztetett arra, hogy a magyar forradalmak célja, ha megkésve is, de minden esetben megvalósult: 1848–49 szabadsága 1867-ben, 1956 szabadsága 1990-ben érkezett el.

– Ezeket az eszméket, a magyarok szabadságvágyát sem akkor, sem most eltiporni nem lehet – jelentette ki, majd hozzáfűzte: a gyásznapoknál sokkal több a diadalunk. 

Rétvári Bence hitet tett amellett, hogy Magyarország ne egy nemzetiség legyen egy nagy birodalomban, hanem egy független nemzet Európa szívében.

– Éljen a magyar szabadság, éljen a haza! –  zárta szavait.

Az eseményen más szervezetek mellett a magyar kormány, Áder János köztársasági elnök és Kövér László országgyűlési elnök, továbbá az Alkotmánybíróság, az ügyészség, a Kúria és a Magyar Honvédség nevében helyeztek el koszorúkat. Mások mellett Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke, Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke, és Harrach Péter, a KDNP országgyűlési frakcióvezető-helyettese helyezte el az emlékezés virágait a mauzóleumnál.

Nemzeti gyásznap

A kormány 2001-ben nyilvánította a magyar nemzet gyásznapjává október 6-át, amikor az 1848–49-es forradalom és szabadságharc leverése után Aradon kivégzett 13 vértanúra – Aulich Lajosra, Damjanich Jánosra, Dessewffy Arisztidra, Kiss Ernőre, Knézich Károlyra, Láhner (Lahner) Györgyre, Lázár Vilmosra, Leiningen-Westerburg Károlyra, Nagysándor Józsefre, Poeltenberg Ernőre, Schweidel Józsefre, Török Ignácra, Vécsey Károlyra –, valamint az aznap Pesten kivégzett gróf Batthyány Lajosra, Magyarország első független, felelős kormányának miniszterelnökére emlékeznek.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.