Országszerte nagy visszhangot váltott ki A nagy terv – A Soros-birodalom Közép- és Kelet-Európában című kötet megjelenésének híre, amelynek bemutatóját a könyv kiadója, a XXI. Század Intézet szervezte meg egy kerekasztal-beszélgetés keretében Békés Márton moderálásával.
Bayer Zsolt publicista, lapunk állandó szerzője elmondta:
a kötetet olvasva az az érzése az embernek, hogy a régi olvasmányok dokumentáltan össze vannak szedve egy könyvben. – Ez is bizonyítja, hogy a Soros-terv igenis létezik
– mutatott rá Bayer Zsolt. Emlékeztetett arra, hogy 1834-ben Kölcsey Ferenc egy morális intelmek gyűjteményt, egy parainesist írt keresztfiához, Kölcsey Kálmánhoz, amelyben a kozmopolitákat kritizálta. Arról is beszélt, hogy a bécsi filozófus, Karl Popper azt hangoztatta: „ha valaki saját nemzetét előtérbe helyezi másokkal szemben, az diktatúrát épít”. Mindezt azért mondta – folytatta –, mert ki akarta építeni a nyitott társadalmat. – Karl Popper megkerülhetetlen, ha Soros György tevékenységét vesszük górcső alá – jelentette ki. – Egy embernek három identitása van: vallási, nemzeti és nemi. A vallási identitás lerombolása a francia forradalommal vette kezdetét, miközben elindult a vallási identitás lerombolása, sosem látott módon elindult a nemzeti identitás megerősödése egészen a második világháború végéig. Ezután a nemzeti identitás lerombolása kezdődött el, hogy a liberalizmust előremozdítsák az egész világon. Ma már a nemi identitás lebontása zajlik – magyarázta Bayer Zsolt, hozzátéve: az identitás nélküli emberek csoportja nem társadalom többé, hanem csak tömeg, vele pedig azt tehetnek meg, amit csak akarnak.
– A Soros-féle filantróp és jóemberkedés látszattevékenységei mögött valójában pusztán anyagi vágyak állnak – mutatott rá. A spekuláns valódi tevékenységét Malajzia és Thaiföld tönkretétele mellett a brit nemzeti bank és az OTP megtámadása is jól jelzi
– tette hozzá.
– Nálunk már a Kádár-rendszerben megkezdődik a Soros-életmű kiépítése: 1984-ben, az orwelli évben Soros felkereste a washingtoni magyar követet, hogy létrehozza saját alapítványát, amelyet Aczél György engedélyez – emlékeztetett Bayer Zsolt.
Az ismert publicista felszólalását követően a Fidesz frakcióvezetője úgy fogalmazott: a tekintélyek felszámolása és a társadalmak atomizálódása egyenesen vezet a káoszhoz. – Ehhez persze le kell rombolni a jogbiztonsági vagy a demokráciát garantáló társaságok működését is. Ha nincs nemzetünk, nincs otthonunk sem, és egy zavaros rendszerben találnánk magunkat – jelentette ki Kocsis Máté.
Véleménye szerint Soros életében két kudarcot szenvedett el: habár Karl Popperért odavolt – hiszen ő maga is filozófus akart lenni –, Popper nem volt Sorossal elégedett. A másik pedig az, hogy éppen a saját szülőhazájában nem tudott jelentős sikereket elérni – jegyezte meg.
Kérdésre kifejtette, a filantróp életművével mindenképpen szükséges foglalkozni, ha Soros hazánkkal nem foglalkozik, akkor a rendszere teszi ezt meg, amely a sajtónyilvánosságban, a politikusok kijelentéseiben érezhető. – Soros zsenialitása abban érhető tetten, hogy olyan struktúrát hozott létre, hogy ha nincs tizennégy különböző nyelvű dokumentumoknak a feldolgozása és a Soros-szervezetek alapos megvizsgálása, akkor könnyen beleesik az ember az összeesküvés-elmélet szörnyű vádjába – jelezte.
Schmidt Mária, a XXI. Század Intézet főigazgatója szerint a Soros-terv lényege, hogy az anyagi javak globális mozgását gátoló tényezőket mesterségesen le kell rombolni, amelybe a lokális érdekképviselet és a vallási vagy az állami tekintélyek is beletartoznak. – Nagy hatalma és befolyása van. Mindenhol ugyanazt a módszert használja, mindig az igazságosságra hivatkozik, és ha elhalálozik, akkor is tovább folytatódik a munkája – hívta fel a figyelmet az igazgató.
A történész elmondta, hogy a magyar ügy Soros György számára kiemelten fontos, ezért fájó neki, hogy a migránsok elárasztásában és a CEU megtartatásában kudarcot vallott.
– A civil kifejezés pozitív használata a Soros-szervezeteknek köszönhető, holott ma már pusztán politikai aktivistát jelent – mutatott rá Schmidt Mária.
G. Fodor Gábor, a XXI. Század Intézet stratégiai igazgatója szerint a könyv megfejtést ad arra, hogy hogyan kapargassuk meg a Soros-kérdés felszínét. – Soros György egy agyafúrt, cseles ember: nem bizonyít, hanem mindig cáfol. Soros nem gyenge, hanem erős, nem kiegyensúlyozott, hanem dühös – közölte az igazgató. Elmondta: Soros életművet akart itthon építeni, az általa létrehozott CEU a szíve csücske, de kudarcot vallott.
