Szalai Szabolcs, az Index újságírója nyitotta a beszélgetést, aki szerint a YouTube-on egyre több olyan audiovizuális tartalom jelenik meg, amelyik közéleti kérdésekkel foglalkozik. Vloggerek, youtuberek készítenek nézett műsorokat.
Azok az influenszerek, akik korábban a „mi van a táskámban” jellegű videókat forgatták, ma már inkább aktuálpolitikai kérdésekről közéleti szereplőkkel csinálnak interjúkat.
– Alapvetően a fiatalokat érdekli a közélet, fogyasztanak is ilyen tartalmakat, de nem a tévéből, hanem ezekből az alternatív forrásokból gyűjtenek információkat – mutatott rá, majd hozzátette: a pártpolitika azonban már nem annyira érdekli őket.
Máté Patrik, a Magyar Nemzet újságírója úgy fogalmazott, hogy az egyetemi évei alatt (amit idén nyáron fejezett be) azt tapasztalta, a fiatalok szeretnének többet tudni a politikáról, de az lehet a probléma, hogy a média képviselői sokszor nem tudják, hogyan szólítsák meg őket.
– Készülnek ugyan podcastadások vagy magyarázó videók a YouTube-on, de az alternatív kommunikációs modell még gyerekcipőben jár Magyarországon. Ugyanakkor minden országnak fontos, hogy legyen politikai érdeklődés a fiatalok részéről – fogalmazott.
Heincz Barnabás Hype&Hyper magazin szerkesztője szerint a fiatalok körében rezignáltság van, de ez nem csak az ő korosztályukra jellemző. Mint mondta, Franciaországban három hónapig ütötték-vágták egymást az utcán az emberek a védettségi igazolvány intézménye miatt. Magyarországon mindez úgy futott át, mint kés a vajon. – Nem érzem, hogy a magyar fiatalokat túlságosan fűtené a vágy a politika, és kifejezetten a pártpolitika irányába – fogalmazott.
Balogh Gábor, az Azonnali újságírója megfordítaná a kérdést. Inkább megkérdezné, hogy mennyire érdekli a politikát a fiatalok világa. – Azt nézzétek meg, hogy egy választási kampány hogy néz ki! Nagyítóval kell keresni, hogy melyik politikai erő mit ajánl a fiataloknak – mondta. Megfogalmazása szerint erős a fiatalságkultusz, mindenki fiatalabbnak szeretne látszani, de
a politikai, közéleti kérdésekben mintha nem is lennének 30 év alattiak.
A beszélgetésen felvetődött, hogy mennyire vevő a fiatalság a frázisszintű politizálásra. Teczár Szilárd, a Magyar Narancs újságírója szerint van egy általános elégedetlenség bennük a megosztottsággal kapcsolatban. De az idősebb korosztállyal ellentétben, (akik a Facebookon egymás torkának esnek bármilyen apróság miatt) nem tartják élet-halál kérdésnek a nagypoltikai versenyt. Az elégedetlenség apátiába fordul, pedig jobb lenne, ha megpróbálnának a pártoktól függetlenül valami újat létrehozni – magyarázta Teczár Szilárd.
Máté Patrik, a Magyar Nemzet újságírója kitért arra, hogy bőven van mindenféle politikai nézetet, pártot támogató fiatal ismerőse.
Nem igaz az a Winston Churchill-féle leképezés, hogy aki fiatal, az liberális, aki öreg, az konzervatív. Ez komplexebb téma
– vélekedett. Elmondása szerint a fiatalokat akarta megszólítani Fekete-Győr András, aki a baloldali előválasztáson csak 3,39 százalékot szerzett ellenzéki miniszterelnök-jelöltként. Az előválasztáson volt, aki azon siránkozott, hogy miért nincs elég fiatal, aki elmenne szavazni. Másik két jelölt pedig egymást próbálta bemocskolni, hogy melyikük hogy uszítja a fiatalokat. A politika részéről van egy olyan gondolat, hogy bevonják a fiatalokat a politikába, de a baloldali pártok eszközként próbálták használni őket – mondta Máté Patrik.
Borítókép: Kerekasztal-beszélgetés. A fotón balról jobbra: Dallman Kristóf elnökségi tag, HÖOK, Szalai Szabolcs, Index, Máté Patrik, Magyar Nemzet, Teczár Szilárd, Magyar Narancs, Heincz Barnabás, Hype&Hyper magazin, Balogh Gábor, Azonnali (Fotó: Krausz Andrea)
