A magyar határvédelmi intézkedések az utóbbi időben több európai ország számára mintaadóvá váltak, hiszen a határkerítés építése mellett döntött Görögország, Spanyolország, Bulgária, Szlovénia, Észtország, Litvánia, Lettország és Lengyelország is – mondta Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő pénteken Hercegszántón, a határátkelőhely közelében.
– Egy ország csak akkor tudja felelősségteljesen garantálni állampolgárainak biztonságát, ha olyan elemi követelményeknek is meg tud felelni, mint a határ ellenőrzése vagy a határ védelme. Amikor Magyarország erre az útra lépett, tehát határkerítést emelt, és elkezdte védeni a határait, akkor gyakorlatilag minden fronton támadások kereszttüzébe került – fogalmazott.
A kormányszóvivő emlékeztetett, a kormány eddig több mint másfél milliárd eurót, csaknem hatszázmilliárd forintot költött el határvédelemre, nemcsak a magyar embereket és a magyar határt, hanem az egész Európai Uniót védve az illegális migrációtól. Így jogosan elvárható, hogy Brüsszel térítse meg a külső határokat védelmező országoknak a határvédelem költségeit – emelte ki.
A baloldal kerítést bontana
Zsigó Róbert családokért felelős parlamenti államtitkár, a térség fideszes országgyűlési képviselője elmondta: a határ menti településeken élők helyzetét a kilencvenes évek végétől a szerb polgárháború, most pedig az egyre fokozódó nyomást jelentő migráció nehezíti. „2015-ben a baloldal álproblémának nevezte az illegális bevándorlást, a Gyurcsány–Márki-Zay-féle baloldal pedig napjainkban is támogatja a bevándorlást, lebontaná a kerítést és befogadná a migránsokat” – fogalmazott. – A térségben élőknek éppen ezért nagyon fontos, hogy olyan kormánya maradjon Magyarországnak, amely továbbra is megvédi a déli határszakaszt a migrációtól – fűzte hozzá Zsigó Róbert.
103 ezer migránst fogtak el
Drasztikusan megugrott az illegális bevándorlók száma az Európai Unió külső határainál, köztük Magyarország déli határánál is, erősítette meg lapunk kérdésre a miniszterelnök belbiztonsági tanácsadója, Bakondi György a hercegszántói határmenti sajtótájékoztató után. – Csütörtökön éjfélig idén 103 ezernél is több illegális migránst fogtak el határrendészeink és katonáink, míg tavaly ugyanebben az időszakban ez a szám csak 33 ezer volt, ami több mint háromszoros emelkedés. Nagyságrendben, csoportos elkövetésben, embercsempész-támogatásban, a járőreinkkel szembeni erőszakos fellépésben nagyon sok tekintetben megegyező a helyzet a 2015-össel. Sőt a helyzet még veszélyesebb is, aminek részben az az oka, hogy a klasszikus útvonalakon, tehát a spanyol, az olasz és a balkáni útvonalon is egyaránt tapasztaljuk az említett létszámnövekedést és szervezettséget.
A veszélyt tovább fokozza a belorusz–lengyel, illetve a belorusz–litván határon kialakult migrációs helyzet, ott a nagy tömegű migránsok erőszakos fellépése. A másik új elem az afganisztáni helyzet kiszámíthatatlansága. Nem tudjuk, mikor, milyen számban, de várhatóan onnan is tömegesen fognak elindulni Európa irányába. Ezért is volna fontos, hogy megszűnjenek az Európai Unió és egyes államok részéről az a gondolkodásmód, hogy „az illegális migráció az jó”, és „igenis segítenünk kell”, „be kell fogadnunk mindenkit és szét kell osztanunk az uniós tagállamok között”, mivel mindezt meghívóként értékelhetik az illegális migrációt tervezgetők – fejtette ki Bakondi. Hozzátette, hogy szerinte a lengyel–belarusz határon történt erőszakos, tömeges áttöréshez hasonló a szerb–magyar határon jelenleg nem életszerű.
A műszaki határzár hatékony
– A lengyel–belarusz határon más a helyzet, mint a szerb–magyar határon. Nálunk nem csak komoly határvédelmi létesítmények vannak, nagyon komoly egyéb technikai támogatással és rendkívül felkészült rendőri és katonai erő jelenlétével, hanem a nagyon hatékony, jól érvényesíthető és a biztonságot segítő jogszabályi háttér is rendelkezésre áll – közölte Bakondi. Úgy vélte, a lengyel–belarusz határon kialakult helyzet a 2015-ös itteni szituációhoz hasonlítható. – Amíg meg nem építettük a műszaki határzárat, mi is olyan szögesdrótot húztunk ki, mint most a lengyelek. Ezt szétvágni vagy fát rádönteni és így leküzdeni lényegesen könnyebb, mint a kiépített védelmi rendszert kijátszani, ami a szerb és részben a horvát határunkon húzódik – jegyezte meg. Mint mondta, a lengyelek várhatóan májusra készülnek el a saját védelmi rendszerükkel. Bakondi szerint lényeges különbséget jelent a szomszédos állammal való viszony is: Magyarország hatékonyan együttműködik a szerb állammal és hatóságokkal: közös határvédelmi járőrözést folytatnak a magyar és a szerb oldalon egyaránt. Ez egyfelől elrettentő erővel bír az illegális migránsok és az embercsempészek számára, másfelől a lakosság körében biztonságot mutat. A szerb hatóságok a napokban egész Szerbiát érintő razziákat tartottak, és a közterületekről elszállítják a migránsokat menekülttáborokba – elemezte a helyzetet a miniszterelnök belbiztonsági tanácsadója.
Borítókép: Katonák Hercegszántón, a határzárnál (Fotó: MTI/Rosta Tibor)
