A Planet Budapest a konkrét megoldásokról szól

Államfőket, kormányzati döntéshozókat, nemzetközi szervezetek elismert szakértőit, a tudományos és az üzleti világ, valamint a finanszírozási intézmények képviselőit is várjuk a világ minden tájáról a Planet Budapest 2021 Fenntarthatósági Expóra és Világtalálkozóra – mondta el lapunknak Joó István, az esemény lebonyolításáért felelős kormánybiztos, az export növeléséért felelős helyettes államtitkár. A november 29. és december 5. között tartandó világtalálkozó Közép-Európa legnagyobb környezetipari szakkiállításaként debütál.

Budapest, 2021. november 29. A Planet Budapest 2021 Fenntarthatósági Expó és Világtalálkozó megnyitó gálája a budapesti Hungexpón 2021. november 29-én. MTI/Koszticsák Szilárd Fotó: MTI Fotószerkesztőség/Koszticsák Szilárd

A Planet Budapest 2021 Fenntarthatósági Expó és Világtalálkozó a visegrádi országok közös, fenntartható fejlődéssel foglalkozó rendezvénye. Célja, hogy felhívja a közönség, különösen a fiatalok figyelmét a kedvezőtlen környezeti, társadalmi és gazdasági folyamatokra, illetve bemutassa, hogy ezek a negatív, az emberiség jövőjét beárnyékoló változások még visszafordíthatók. A 2021. november 29. és december 5. között a Hungexpo területén zajló esemény számos szakmai kiállítót mutat be a visegrádi országokból, akik technológiai fejlesztéseikkel, innovatív termékeikkel és szolgáltatásaikkal segíthetik elő a fenntarthatósági fordulatot. Mindemellett látványos, szórakoztató és informatív programokat kínálnak az érdeklődőknek.

Éllovasként a klímavédelemben

– A Planet Budapest 2021-et Áder János köztársasági elnök kezdeményezésére és fővédnökségével rendezik meg, létrejöttét a három sikeres Budapesti Víz Világtalálkozó inspirálta, amelyek révén a magyar vízipar nemzetközi kitörési lehetőséghez jutott – fejtette ki lapunknak Joó István. A Planet Budapest 2021 Fenntarthatósági Expó és Világtalálkozó lebonyolításáért felelős kormánybiztos, az export növeléséért felelős helyettes államtitkár elmondta, a Planet Budapesten egy sokkal tágabb iparági merítéssel bemutatja, hogy mire képes ma, 2021-ben a visegrádi országok környezetipara.

– Talán a szükségesnél kevesebbet beszélünk róla, hogy itt, Európa szívében vannak eredményeink a klímaváltozás elleni küzdelemben is. Magyarország például az elmúlt évtizedekben jelentős gazdasági növekedés mellett is sikerrel csökkentette a károsanyag-kibocsátását – hívta fel a figyelmet a kormánybiztos.

Mint mondta, a kormány az elmúlt évtizedben egy sor intézkedésről döntött a környezet és a természet védelme, a klímaváltozás elleni küzdelem érdekében. Ilyen volt például a Klíma és természetvédelmi akcióterv elindítása és következetes végrehajtása, vagy a kibocsátáscsökkentési célok törvénybe iktatása.  

Megvalósítani a célkitűzéseket

A Planet Budapest 2021 Közép-Európa legnagyobb környezetipari szakkiállításaként debütál. Mintegy húszezer négyzetméteren, több mint száznyolcvan kiállító mutatkozik be hat kiemelt ágazatban, úgy mint agrárgazdaság, energetika, hulladékgazdálkodás, okosvárosok, közlekedés és vízgazdálkodás. A beltéri komposztálástól és növénytermesztéstől, az elektromos kukásautótól az elektromos kisrepülőgépig, a klímavédő takarmánytól, az innovatív építő- és szigetelőanyagokon át az ipari hulladékválogató rendszerekig egy sor fejlesztést mutat be a kiállítás. Emellett érkeznek ígéretes startupok is, úgy mint az élelmiszerhulladék csökkentését célzó applikáció, vagy az autómosás, amely néhány deciliter víz felhasználásával működik. 

Az ENSZ 17 fenntarthatósági célja közül azt a 11-et választottuk ki, melyek a közép-európai régióban a leginkább relevánsnak számítanak 

– mondta el Joó István. Olyan célkitűzések ezek, mint a klímaváltozás elleni fellépés, a megfizethető és tiszta energia, vizeink védelme, a szárazföldi ökoszisztémák megóvása, a felelős fogyasztás és a tisztességes munka, vagy az egészség és jóllét fenntartása. 

Az egész család játszva tanulhat a fenntarthatóságról a minden korosztály számára izgalmas időtöltést kínáló közönségprogramon, amely egy interaktív ismeretterjesztő élményközpont. A programon bárki részt vehet, az érdeklődőket videók, játékok, installációk, kézbe vehető és kipróbálható eszközök várják 11 helyszínen mintegy 66 installáció keretében.

Kié a zöldgondolat?

– A liberális felfogás sokszor utópisztikus elképzelésekkel és ígérgetésekkel próbálja monopolizálni a környezetvédelem és a klímaváltozás kérdéskörét – véli Joó István. A kormánybiztos szerint a konzervatív hangokat valóban nehezebb meghallani, éppen ezért kell a Planeten is bemutatni az eredményeket.

A „progresszív” erők a nemzeteken átívelő multilaterális egyezményekben hisznek, amely lényeges különbséget mutat a két oldal szabályozási felfogásában is. Míg a liberálisok a szupranacionális intézmények felhatalmazásával gyakorlatilag megszüntetik az egyének felelősségét, a konzervatív oldal a lokális megoldásban, az individuum szerepében és szemléletformálásában gondolkodik 

– magyarázza a kormánybiztos. Hozzáteszi: a Planet Budapest a konkrétumokról szól, olyan megoldásokat, technológiákat vonultat fel, amit a mindennapi életünkben is használhatunk.

A civil látogatók mellett államfőket, kormányzati döntéshozókat, nemzetközi szervezetek elismert szakértőit, a tudományos és az üzleti világ, valamint a finanszírozási intézmények képviselőit is várják a világ minden tájáról. A közel száz visszaigazolt előadó között olyan nemzetközi szinten is jelentős személyiségek is megtalálhatók, mint például Petteri Taalas, a Meteorológiai Világszervezet főtitkára, valamint Mathias Cormann, az OECD főtitkára. A rendezvény idejére hazánkba látogat Henri Poupart-Lafarge, az Alstom vezérigazgatója és Amani Abou-Zeid, az Afrikai Unió infrastruktúráért és energiáért felelős biztosa. A plenáris program keretében felszólal Florian Weig, a BMW stratégiáért felelős vezető alelnöke, továbbá Isbrand Ho, a BYD Europe B.V. vezérigazgatója is.

Fókuszban a fiatalok

Azzal kapcsolatban, hogy mekkora sikerre, mennyi látogatóra számítanak, Joó István kormánybiztos elmondta, nehezített pályán vagyunk, hiszen a Planetet egy világjárvány közepette kellett megszervezni. 

– Egy sor külön intézkedést hoztunk, hogy megóvjuk a látogatók egészségét, belépni például csak védettségi igazolvánnyal lehet, a maszkhasználat az étkezéseket és felszólalásokat kivéve kötelező, illetve rendszeresen fertőtlenítünk 

– sorolta az óvintézkedéseket a kormánybiztos. Szerinte az már önmagában egy hatalmas eredmény, hogy több mint 4600 diákot látnak vendégül a Jövő Hősei nevet viselő eseményen, emellett pedig több mint száz országból érkeznek vendégek, a résztvevők száma bőven tízezer felett lesz.

Joó István mindenki számára ajánlja az eseményt, akit érdekel, hogy hogyan őrizzük meg világunkat az utánunk következő generációknak. Azoknak, akiket érdekel a fenntarthatóság vagy az, hogy a mindennapi éltünkben mit tehetünk a környezet védelme érdekében, illetve a klímaváltozás ellen. A nagyközönségnek szóló programok akár egy egész családnak többórás, vagy többnapos tartalmas élményeket, látnivalókat kínálnak.

Ötletek sora

Az esemény fővédnöke, Áder János köztársasági elnök nemrég a Magyar Nemzetnek adott interjúban elmondta, az embereket foglalkoztatja a klímaváltozás témája, hiszen egyre inkább részévé válik az életüknek. Azt várják, hogy ezekre a kérdésekre megoldást találjanak részben a politikai döntéshozók, részben az üzleti világ. 

– Minden egyes tudományos tanácskozásnak az a célja, hogy konszenzus jöjjön létre a tennivalókról. Azt gondolom, hogy nagyon színvonalas panelbeszélgetéseket hallhatunk majd. Az, hogy nemcsak a problémákról, de azok megoldásáról is beszélünk, már önmagában érték. A vállalkozások bemutatják a javaslataikat és az ötleteiket: lesznek köztük olyanok, akik már a korábbi víz-világtalálkozókon is bemutatkoztak és találmányaikkal azóta is rendszeresen részt vesznek kiállításokon, újabb szimpatizánsokat és vevőket szerezve. Láthatunk majd új termékeket, amelyek most fognak először bemutatkozni, és olyan innovációkat is, amelyek még csak az ötlet szintjén léteznek, vagyis az ipari szinten még nem tudtak piacra jutni. A jó ötlet keresi a jó finanszírozót, és a kettő találkozásából piacképes termék születhet – nyilatkozta a köztársasági elnök.

A Planet Budapest 2021 Fenntarthatósági Expó és Világtalálkozó ingyenes, de regisztrációhoz kötött. Az érdeklődők minden szükséges információt megtalálnak a rendezvény honlapján (www.planetbudapest.hu), valamint a közösségi médiafelületeken. A rendezvényre a város számos pontjáról indulnak ingyenesen igénybe vehető elektromos buszok a könnyebb helyszínre jutás érdekében.

Dávid aranya – egy húszéves történet

A Planet Budapest 2021 Fenntarthatósági Expó és Világtalálkozó elnevezésű rendezvényen mutatják be Kocsis Tibor Dávid aranya című dokumentumfilmjét, amelyben a Balázs Béla-díjas filmrendező a verespataki aranybánya történetét dolgozza fel. Kocsis Tibor Új Eldorádó című dokumentumfilmje az elmúlt 15 év egyik legtöbb díjat nyert alkotása volt. A verespataki történet folytatása a 300 tonna arany című film, amelynek telt házas díszbemutatóját Áder János köztársasági elnök jelenlétében, a Budapesti Víz-világtalálkozó felvezetéséként tartották meg 2016-ban.

Az erdélyi falu történetét bemutató ötvenperces tévéfilmből most 105 perces moziverzió készült Dávid aranya címmel, amit a Planet Budapest 2021 rendezvényen mutatnak be csütörtökön – hangzott el az M1 aktuális csatorna tegnap reggeli műsorában. – Ez egy húszéves történet, 2000-ben kezdődött azzal a rettenetes katasztrófával, amellyel a Tiszába került százezer köbméter cianid – idézte fel a rendező az eseményeket, hozzátéve, hogy elsőként rohant le a Tiszához a kamerájával, hogy megörökítse azt a borzalmat, amit a nagybányai Aurul bányavállalat létesítményéből kizúduló szennyezés okozott a folyóban. A környezeti katasztrófában 1200 tonna hal pusztult el.

Kocsis Tibor elmondta, hogy a történtek után fel akarta térképezni azokat a területeket, ahol ilyen katasztrófa történhet. Tudomására jutott, hogy Verespatakon egy kanadai vállalat készül bányát nyitni, ezért Romániába utazott.

– A kétezer esztendős település háromszáz tonna aranyat és ezerhatszáz tonna ezüstöt rejt. A földben rejlő fémek kinyeréséhez naponta nagy mennyiségű cianidot és dinamitot használnának fel a mindösszesen 17 évre tervezett kitermelés során. Ez egy rövid távú projekt, kiszednek háromszáz tonna aranyat, kiviszik az országból, és ott marad négy kráter és egy cianidos tározó, ami negyven-ötvenszer nagyobb, mint ami a problémát okozta Nagybányán – érzékeltette Kocsis Tibor.

Erről szólt a négy évig készült Új Eldorádó című film, amit 12 országban mutattak be és több mint negyvenmillióan láttak Európában.

A film folytatása a 300 tonna arany című dokumentumfilm, amelynek a moziváltozatát a Planet Budapest 2021 Fenntarthatósági Expón és Világtalálkozón vetítenek Dávid aranya címmel. A dokumentumfilm egy családon keresztül mutatja be a verespataki aranybánya történetét 2000-től egészen 2021-ig.

– Nagy öröm, hogy 2021-ben az UNESCO a világörökség részévé nyilvánította Verespatakot. Ehhez óriási összefogás kellett, ezt mutatja be a film – mondta Kocsis Tibor.

Borítókép: Planet Budapest 2021 Fenntarthatósági Expó és Világtalálkozó megnyitó (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)