– A köztársasági elnök-jelölt személyéről szóló előzetes voksolás vagy szimpátiaszavazás, ugyanúgy, ahogy a szeptemberben és októberben lezajlott baloldali előválasztás, egy közjogilag teljesen irreleváns, semmilyen normatív aktus által nem szabályozott, még csak intézménynek is nehezen nevezhető „rendezvény” lenne, ami az ellenzék adatgyűjtési és mozgósítási kísérleteként fogható fel –nyilatkozta lapunknak ifjabb Lomnici Zoltán, a Századvég elemzője, akit a Civil Államfő Jelölési Bizottság terveiről kérdeztünk. Ismert, a Magyar György és további öt személy alkotta bizottság egy alternatív köztársasági elnököt választana, illetve választatna a baloldali előválasztáshoz hasonlóan. Magyar György minderről lapunknak nemrégiben azt mondta, mielőtt a jelenlegi országgyűlés új államfőt választana, ők meg akarnak nevezni egy alternatív köztársasági elnököt, akkor is, ha ő ma még közvetlenül nem választható, de szerintük,
az új parlament összetételétől is függően előfordulhat, hogy az államfőt nem az országgyűlés választja majd, hanem a társadalom.
Magyar György azt is elmondta, az alternatív köztársasági elnöki jelölt személyére bárki tehet javaslatot és bárki indulhat. Javaslattal élhetnek a civil szervezetek, önkormányzatok, illetve pártok is. Arra a felvetésre, hogy mindez jogilag hogyan kivitelezhető, Magyar György elismerte: mindez egyelőre szimbolikus, azt szeretnék bemutatni, hogy az új államfő mögött nem áll majd társadalmi háttér, nem lesz elfogadottsága, a parlamenti képviselők fogják megválasztani.
A fentiekkel kapcsolatban ifjabb Lomnici Zoltán arra emlékeztetett, hogy a köztársasági elnök megválasztását Magyarország alaptörvénye rendezi, így az államfőt az Országgyűlés választja, öt évre. – Nemzeti alapokmányunk 11. cikke szól a megválasztás konkrét folyamatáról, amelynek értelmében a parlamentnek – titkos szavazással – a köztársasági elnököt a korábbi köztársasági elnök megbízatásának lejárta előtt legalább harminc, legfeljebb hatvan nappal kell megválasztania. A választást jelölés előzi meg. Minden képviselő egy jelöltet ajánlhat, a jelölés érvényességéhez pedig a honatyák legalább egyötödének írásbeli ajánlása szükséges – közölte a szakember, aki úgy folytatta, az első voksolás alapján az lesz az államfő, aki a képviselők kétharmadának szavazatát megkapta. – Ha ilyen nincs, tehát az első szavazás eredménytelen, másodikat kell tartani, ahol, amennyiben az első szavazáskor az első helyen szavazategyenlőség alakul ki, azokra a jelöltekre lehet szavazni, akik a legmagasabb számú szavazatot kapták, ha pedig az első voksoláskor csak a második helyen áll elő szavazategyenlőség, azokra a jelöltekre szavazhatnak, akik a két legmagasabb számú szavazatot kapták. A második voksolás alapján – függetlenül az abban részt vevők számától – az lesz a köztársasági elnök, aki a legtöbb érvényes szavazatot kapta – tudatta.
