Az ellenzéki államfőválasztás egy újabb politikai blöff

Egy alternatív köztársaságielnök-jelöltről szóló voksolás egy közjogilag teljesen irreleváns, semmilyen normatív aktus által nem szabályozott „rendezvény” lenne – reagált lapunknak ifjabb Lomnici Zoltán arra az ellenzéki kezdeményezésre, miszerint a szeptemberben és októberben lezajlott baloldali előválasztáshoz hasonlóan államfőt is a társadalom bevonásával választanának. A Századvég jogi elemzője szerint ha az ellenzék megnyerné a tavaszi választásokat, és többséget szerezne a parlamentben, a szavazóik által online megválasztott „alternatív köztársasági elnökre” akkor sem válthatnák le az Áder Jánost követő államfőt.

20211011 Szeged Márki-Zay Péter miniszterelnök-jelölt az előválasztás második fordulójában Botka Lászlóval, Szeged polgármesterével együtt szavaznak a Kárász utcai sátornál. Képen: szavazó urna Fotó: Karnok Csaba KC Délmagyarország (DM) Fotó: Karnok Csaba/Délmagyarország

Mint fogalmazott, Áder János mandátuma 2022. május 10-én jár le, utódját 30-60 nappal ezt megelőzően kell megválasztani, tehát az új államfő személyéről még a jelenlegi Országgyűlés fog szavazni. 

Ha az ellenzék megnyerné a tavaszi választásokat, és többséget szerezne a parlamentben, a szavazóik által online megválasztott „alternatív köztársasági elnökre” akkor sem válthatnák le az Áder Jánost követő államfőt

 – hangsúlyozta Ifjabb Lomnici Zoltán. Kiemelte: a köztársasági elnök megbízatása megszűnésének eseteit az alaptörvény tartalmazza. Ezek között szerepel a tisztségtől való megfosztás, amit az alaptörvényt vagy tisztsége gyakorlásával összefüggésben valamely törvényt szándékosan megsértő, illetve a szándékos bűncselekményt elkövető államfővel szemben a parlamenti képviselők egyötöde indítványozhat. – Élve a vélelemmel, hogy ilyet az ország első embere nem tenne, erre nem lesz lehetősége az ellenzéknek, főleg annak tudatában, hogy a megfosztási eljárás megindításához az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges, ezen többség megszerzésével pedig még ők sem számolnak. 

Amivel még próbálkozhatna a baloldal, az összeférhetetlenség kimondása, ehhez pedig a jelen lévő képviselők kétharmadának egyetértésére lenne szükség, amire jelen állás szerint szintén nem mutatkozik esély 

– fogalmazott az elemző.

 Megítélése szerint az már csak másodlagos tény, hogy – mivel egy ilyen szimpátiaszavazásnak nincs jogi kötőereje – 

semmi garancia nincs rá, hogy az ellenzék azt javasolná köztársasági elnöknek, akit a támogatóik online megszavaztak. 

– Ugyanaz a szituáció állna fenn, mint az előválasztás kapcsán: pár száz ezer baloldali szavazó leadja a voksát az ellenzék miniszterelnök-jelöltjére, megadva az adatait a Gyurcsány Ferenc vezette szövetségnek, azonban a kormányfő személyéről – feltételezve egy baloldali parlamenti többséget – úgyis az Országgyűlés dönt – hangsúlyozta, hozzátéve, arról pedig, hogy ez az egész nem más, mint egy tervezett show-műsor, az ellenzéki Civil Választási Bizottság vezetője beszélt az ATV egyik műsorában. 

Így azonban ez nem más, mint az ál-előválasztás utáni újabb politikai blöff 

– mondta ifjabb Lomnici Zoltán.

Borítókép: illusztráció (Fotó: Karnok Csaba/Délmagyarország )