– A köztársasági elnök-jelölt személyéről szóló előzetes voksolás vagy szimpátiaszavazás, ugyanúgy, ahogy a szeptemberben és októberben lezajlott baloldali előválasztás, egy közjogilag teljesen irreleváns, semmilyen normatív aktus által nem szabályozott, még csak intézménynek is nehezen nevezhető „rendezvény” lenne, ami az ellenzék adatgyűjtési és mozgósítási kísérleteként fogható fel –nyilatkozta lapunknak ifjabb Lomnici Zoltán, a Századvég elemzője, akit a Civil Államfő Jelölési Bizottság terveiről kérdeztünk. Ismert, a Magyar György és további öt személy alkotta bizottság egy alternatív köztársasági elnököt választana, illetve választatna a baloldali előválasztáshoz hasonlóan. Magyar György minderről lapunknak nemrégiben azt mondta, mielőtt a jelenlegi országgyűlés új államfőt választana, ők meg akarnak nevezni egy alternatív köztársasági elnököt, akkor is, ha ő ma még közvetlenül nem választható, de szerintük,
az új parlament összetételétől is függően előfordulhat, hogy az államfőt nem az országgyűlés választja majd, hanem a társadalom.
Magyar György azt is elmondta, az alternatív köztársasági elnöki jelölt személyére bárki tehet javaslatot és bárki indulhat. Javaslattal élhetnek a civil szervezetek, önkormányzatok, illetve pártok is. Arra a felvetésre, hogy mindez jogilag hogyan kivitelezhető, Magyar György elismerte: mindez egyelőre szimbolikus, azt szeretnék bemutatni, hogy az új államfő mögött nem áll majd társadalmi háttér, nem lesz elfogadottsága, a parlamenti képviselők fogják megválasztani.
A fentiekkel kapcsolatban ifjabb Lomnici Zoltán arra emlékeztetett, hogy a köztársasági elnök megválasztását Magyarország alaptörvénye rendezi, így az államfőt az Országgyűlés választja, öt évre. – Nemzeti alapokmányunk 11. cikke szól a megválasztás konkrét folyamatáról, amelynek értelmében a parlamentnek – titkos szavazással – a köztársasági elnököt a korábbi köztársasági elnök megbízatásának lejárta előtt legalább harminc, legfeljebb hatvan nappal kell megválasztania. A választást jelölés előzi meg. Minden képviselő egy jelöltet ajánlhat, a jelölés érvényességéhez pedig a honatyák legalább egyötödének írásbeli ajánlása szükséges – közölte a szakember, aki úgy folytatta, az első voksolás alapján az lesz az államfő, aki a képviselők kétharmadának szavazatát megkapta. – Ha ilyen nincs, tehát az első szavazás eredménytelen, másodikat kell tartani, ahol, amennyiben az első szavazáskor az első helyen szavazategyenlőség alakul ki, azokra a jelöltekre lehet szavazni, akik a legmagasabb számú szavazatot kapták, ha pedig az első voksoláskor csak a második helyen áll elő szavazategyenlőség, azokra a jelöltekre szavazhatnak, akik a két legmagasabb számú szavazatot kapták. A második voksolás alapján – függetlenül az abban részt vevők számától – az lesz a köztársasági elnök, aki a legtöbb érvényes szavazatot kapta – tudatta.
Mint fogalmazott, Áder János mandátuma 2022. május 10-én jár le, utódját 30-60 nappal ezt megelőzően kell megválasztani, tehát az új államfő személyéről még a jelenlegi Országgyűlés fog szavazni.
Ha az ellenzék megnyerné a tavaszi választásokat, és többséget szerezne a parlamentben, a szavazóik által online megválasztott „alternatív köztársasági elnökre” akkor sem válthatnák le az Áder Jánost követő államfőt
– hangsúlyozta Ifjabb Lomnici Zoltán. Kiemelte: a köztársasági elnök megbízatása megszűnésének eseteit az alaptörvény tartalmazza. Ezek között szerepel a tisztségtől való megfosztás, amit az alaptörvényt vagy tisztsége gyakorlásával összefüggésben valamely törvényt szándékosan megsértő, illetve a szándékos bűncselekményt elkövető államfővel szemben a parlamenti képviselők egyötöde indítványozhat. – Élve a vélelemmel, hogy ilyet az ország első embere nem tenne, erre nem lesz lehetősége az ellenzéknek, főleg annak tudatában, hogy a megfosztási eljárás megindításához az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges, ezen többség megszerzésével pedig még ők sem számolnak.
Amivel még próbálkozhatna a baloldal, az összeférhetetlenség kimondása, ehhez pedig a jelen lévő képviselők kétharmadának egyetértésére lenne szükség, amire jelen állás szerint szintén nem mutatkozik esély
– fogalmazott az elemző.
Megítélése szerint az már csak másodlagos tény, hogy – mivel egy ilyen szimpátiaszavazásnak nincs jogi kötőereje –
semmi garancia nincs rá, hogy az ellenzék azt javasolná köztársasági elnöknek, akit a támogatóik online megszavaztak.
– Ugyanaz a szituáció állna fenn, mint az előválasztás kapcsán: pár száz ezer baloldali szavazó leadja a voksát az ellenzék miniszterelnök-jelöltjére, megadva az adatait a Gyurcsány Ferenc vezette szövetségnek, azonban a kormányfő személyéről – feltételezve egy baloldali parlamenti többséget – úgyis az Országgyűlés dönt – hangsúlyozta, hozzátéve, arról pedig, hogy ez az egész nem más, mint egy tervezett show-műsor, az ellenzéki Civil Választási Bizottság vezetője beszélt az ATV egyik műsorában.
Így azonban ez nem más, mint az ál-előválasztás utáni újabb politikai blöff
– mondta ifjabb Lomnici Zoltán.
Borítókép: illusztráció (Fotó: Karnok Csaba/Délmagyarország )
