A Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság pénteken délelőtt kimondta: Dezső András, az Index.hu korábbi, a HVG jelenlegi újságírója rágalmazást követett el egy, az Indexen 2018 márciusában megjelent cikkében. Az ügyben vádat emeltek Dezső ellen személyes adattal való visszaélés miatt is, ám a bíróság ebben a vádpontban felmentette az újságírót.
Kovács József bíró megrovásban részesítette Dezső Andrást és 500 ezer forintnyi bűnügyi költség megfizetésére kötelezte. Az ítélet nem jogerős, az újságíró védője jelezte: fellebbeznek a verdikt ellen, az ügyészség pedig három nap gondolkodási időt kért, így a per másodfokon folytatódhat.
Az ügy 2018 tavaszán kezdődött, amikor egy svéd–magyar állampolgárságú nő, Natalie Contessa Af Sandeberg arról nyilatkozott az M1-nek, hogy Svédországban közbiztonsági problémákat okozott a tömeges bevándorlás, és emiatt úgy döntött, hogy Magyarországra költözik. Néhány nappal később jelent meg az Index.hu-n Dezső András lejárató cikke a hölgyről, akivel kapcsolatban felidézte, hogy hétrendbeli rágalmazásért ítélték el Svédországban, valamint azért is felelnie kellett a törvény előtt, mert hivatalos személynek adta ki magát.
A vád szerint az újságíró a cikk megírásával a törvény által védett személyes adatokat hozott nyilvánosságra, a cikkben található valótlanságok miatt pedig a bíróság vizsgálta a rágalmazás tényállását is.
Az ügyben a bíróság beszerezte azokat a svéd nyelvű dokumentumokat, amelyeken Dezső András cikke alapult. A dokumentumokból kiderült, hogy Af Sandeberget valóban elítélték hétrendbeli rágalmazásért, ám Dezső András cikkének állításával szemben a sértettet sosem ítélték el azért, mert pszichológusnak adta volna ki magát. Ilyen nem történt. Dezső továbbá azt írta: egyszer állatvédelmi szakembernek, egyszer pedig hivatalos személynek adta ki magát. Bebizonyosodott: nem két ilyen eset volt, csupán egy, és Af Sandeberg egy felforrósodott autóban levő kutyát akart kiszabadítani, amiért a létező legenyhébb büntetést kapta: megrovást. A két hazugság miatt a bíróság úgy ítélte meg, hogy megáll a rágalmazás tényállása az ügyben.
A bíróság a személyes adatokkal való visszaélés kapcsán kimondta, hogy Af Sandeberg maga kereste a megszólalási lehetőséget, majd a közszolgálati televízióban nyilatkozott a bevándorlás kérdésében. Ha valaki közügyekben szólal meg, ezzel egyúttal a közélet egyfajta szereplőjévé válik, és nagyobb a tűrési kötelezettsége. Mindemellett a bíróság úgy ítélte, hogy a nyilvánosságra hozott adatok közérdeklődésre tarthatnak számot, és ebben az esetben a tájékozódáshoz való jog fontosabb volt, mint a személyes adatok védelmének alapjoga.
Az ügy akkor kapott nagyobb figyelmet, amikor büntetőeljárás indult Dezső András ellen, és miközben világos volt, hogy egy hazugságokat tartalmazó lejárató cikket jelentetett meg, az újságíró nemzetközi kampányt indított, amelyben az „orbáni diktatúra” áldozataként próbálta feltüntetni magát. Számos újságíró- és jogvédő szervezet tiltakozott az eljárás ellen, 2018-ban a Time magazin is bemutatta Dezsőt, mint üldözött újságírót, így egy cikkben szerepelhetett a brutálisan meggyilkolt szaúdi szerkesztővel, Dzsamal Hasogdzsival.
Borítókép: Dezső András (Magyar Nemzet/Havran Zoltán)
