A Budapesti II. és III. Kerületi Bíróságon eredetileg csütörtökön hoztak volna ítéletet Dezső András korábbi indexes, jelenleg HVG-s újságíró ügyében, amelyben különleges személyes adattal való visszaéléssel és rágalmazással vádolják. Az igen körültekintően eljáró, minden felkutatható iratot beszerző bíróság péntekre halasztotta az ítélet kihirdetését.
Az eljárásnak valószínűsíthetően semmilyen komoly következménye nem lesz akkor sem, ha az újságírót esetleg elítélik: Dezső karrierjét semennyire nem befolyásolja az eljárás, a jogkövetkezmények pedig valószínűleg elenyészők lennének, mivel az ügyészség csupán megrovást kért a vádlottra.
Ami mégis figyelemre méltóvá teszi az ügyet, az az, hogy Dezső a büntetőeljárás során egy nemzetközi kampányt indított, amelyben az „orbáni diktatúra” áldozataként próbálta feltüntetni magát.
Számos újságíró- és jogvédő szervezet tiltakozott az eljárás ellen, 2018-ban a Time magazin is bemutatta Dezsőt, mint üldözött újságírót, így egy cikkben szerepelhetett a brutálisan meggyilkolt szaúdi szerkesztővel, Dzsamal Hasogdzsival.
Az ügy 2018-ban kezdődött, amikor egy svéd–magyar állampolgárságú nő, Natalie Contessa af Sandeberg arról nyilatkozott az M1-nek, hogy Svédországban közbiztonsági problémákat okozott a tömeges bevándorlás, és emiatt úgy döntött, hogy Magyarországra költözik. Néhány nappal később jelent meg az Index.hu-n Dezső András lejárató cikke a hölgyről, akivel kapcsolatban felidézte, hogy hétrendbeli rágalmazásért ítélték el Svédországban. A vád szerint az újságíró a cikk megírásával különleges személyes adatokat (bűnügyi személyes adatokat) hozott nyilvánosságra, a cikkben található valótlanságok miatt pedig a bíróság vizsgálja a rágalmazás tényállását is.
Dezső András az Af Sandebergről szóló cikkében lényegében összemosta a különböző vádpontokat és egyes olyan cselekményeket is, amelyek vádként fel sem merültek Sandeberg ellen. Dezső többek között azt írta, hogy a svéd hölgy egyszer például pszichológusnak adta ki magát, a szövegkörnyezetből pedig arra lehetett következtetni, hogy ezért elítélték. Csakhogy ilyen nem történt.
Dezső András arról is értekezett, hogy a nő nem is élt Stockholmban, de erről nem kérdezte meg Af Sandeberget, aki iratokkal tudja igazolni, hogy 2017 második felében ápolóként dolgozott és lakott a svéd fővárosban.
Dezső András a sértett rágalmazási ügyéről szóló iratait a Lexbase.se adatbázisból szerezte meg, és egy svédül tudó ismerősével fordíttatta le a dokumentumokat. Az újságíró ártatlannak vallotta magát, mondván, hogy nyilvános adatbázisból szerezte meg a dokumentumokat. Az eset egyébként ahhoz hasonlítható, mintha valaki Magyarországon a cégadatbázisból hozna nyilvánosságra személyes adatokat.
Valószínűsíthető, hogy Dezső Andrásnak pontos fogalmai voltak arról, hogy milyen információkat használhat fel egy cikkhez. Újságírói munkáján kívül egy korábbi ügy is említésre méltó, amelyben ő volt a sértett: a szélsőjobboldali Kuruc.infó portál egyik írásában közzétette az újságíró telefonszámát, ezen pedig rövid időn belül több mint ezer hívás érkezett.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!