időjárás -3°C Mária 2021. December 8.
logo

Mérföldkő a Gulág- és Gupvikutató Intézet megalakítása

Hertelendy Gábor
2021.11.24. 15:32 2021.11.24. 16:13
Mérföldkő a Gulág- és Gupvikutató Intézet megalakítása

Gulág- és Gupvikutató Intézetet hozott létre a Magyar Nemzeti Levéltár a szovjet lágerekbe elhurcolt magyar áldozatok kutatására. Latorcai Csaba államtitkár bejelentette, közel hétszázezer magyar kartonját kapták meg az orosz államtól, az adatok feldolgozása az újonnan létrehozott intézet feladata lesz.

– Közel hétszázezer, többségében a szovjet lágerben raboskodott magyar fogoly kartonját sikerült megkapni Oroszországtól – jelentette ki Latorcai Csaba, az Emberi Erőforrások Minisztériumának közigazgatási államtitkára abból az alkalomból, hogy 

a Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) létrehozta a Gulág- és Gupvikutató Intézetet a Szovjetunióba elhurcoltak adatbázisának feldogozására.

Az államtitkár különösen fontosnak nevezte az intézet létrehozását, mert ma mind Nyugaton, mind itthon a magukat felelősnek és haladónak nevező politikusok kettős mércét alkalmazva, szemérmetlen módon tesznek különbséget diktatúra és diktatúra között.

– Ezzel a káros folyamattal szemben áll az a kormányzati törekvés, amely olyan emlékezetkultúrát tart kívánatosnak, amely egyaránt törekszik a méltó megemlékezésre a XX. századi diktatúrák valamennyi áldozatára. Meggyőződésünk, hogy csak ez az emlékezetpolitika járul hozzá a magyar közösségek identitásának megerősítéséhez, egészséges önbecsülésének kimunkálásához, ezáltal lelki egészségének megőrzéséhez is – jelezte Latorcai Csaba, majd emlékeztetett, hogy a gulágtéma a 2020-ban megújított Nemzeti alaptantervben, a középiskolai történelemoktatásban is hangsúlyosan jelen van. 

Latorcai Csaba államtitkár. Fotó: Katona Vanda

A kutatóintézet vezetésére felkért Bognár Zalán, a Gulág- és Gupvikutatók Nemzetközi Társaságának elnöke kiemelte: 

óriási adósságtörlesztése az államnak, hogy az intézet létrejöhetett, mérföldkőnek nevezve azt a gulágkutatás szempontjából.

 – A holokausztkutatáshoz képest ugyanis több évtizednyi lemaradásunk van a gulág- és Gupvi-kutatásban – mondta Bognár Zalán, aki jelezte: már most kilenc adatbázis található csak a szovjet lágerekről a Magyar Nemzeti Levéltár honlapján.

A sajtóeseményen bemutatták a nemzetközi társaság által szerkesztett, Gupvi, Gulág. Magyarok a szovjet lágerbirodalomban című könyvet, amelynek kerekasztal-beszélgetésén Szabó Csaba, az MNL főigazgatója elmondta: a nulláról kellett elkezdeni 2017-ben a gulágkutatás megalakítását, és az iratok átadásáról szóló orosz–magyar tárgyaláson érezték, hogy egy kicsit alárendelt szerepet játszanak. 

– Lehet azon vitatkozni, hogy teljes vagy nem a foglyokat listázó karton, de a rendszerváltozás után harminc évvel végre itt van Magyarországon

 – hangsúlyozta, majd a főigazgató a holokauszthoz hasonlóan döbbenetes véráldozatot követelő kataklizmának nevezte a gulágot. – Hatalmas feldolgozást igényel ez a kartonmennyiség, több levéltár segítségét igényel a művelet – tette hozzá.

Bognár Zalán úgy fogalmazott: a szovjet források túl vannak dimenzionálva, ugyanis nem a valóságot, hanem a fejesek elvárásainak eleget téve eltorzított valóságot kreáltak ezekben az iratokban. – A kutatások árnyékára vetül és nehezíti azt, hogy politikai áthallást kap a gulág témája – jelezte az elnök.

Fotó: Katona Vanda

Ö. Kovács József, az MNL tudományos igazgatója felidézte: a XX. században két anticivilizációs történet alakult ki, az egyik a nemzetiszocializmus, a másik a bolsevizmus berkei alatt. – Sajnos nincs jelen tömeges kortárs tapasztalat a gulágról, ezért ezt a témát kettős mérce jellemzi – mutatott rá az igazgató. Cseh Gergő Bendegúz, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának vezetője arról beszélt, hogy mivel a források nem Magyarországon érhetők el, ezért megkésettek a gulágkutatások. – Az orosz–magyar tárgyalások során leszögezték, hogy ne számítsunk arra, hogy olyan forrásokat kapunk kézhez, amely az orosz állammal szemben állapít meg információkat és az ezzel kapcsolatos kártérítésről is le kell mondanunk – hívta fel a figyelmet Cseh Gergő Bendegúz. Dupka György, a kárpátaljai Szolyvai Emlékpark Bizottságának titkára szerint a határon túli részen más helyzetben voltak a magyarországihoz képest, mivel a szovjet birodalom felbomlása után rögtön felmerült a gulágkutatás igénye. – Nemcsak mi, magyarok, hanem az ukrán és az orosz patrióták is tudni akarták, mit rejtett a sztálinizmus – mutatott rá, majd emlékeztetett arra, hogy Szolyván tizenöt kötetes emlékkönyvet adtak ki és márványtáblát állítottak fel az elhurcoltak emlékére, ahova közel tizenkétezer elhunyt nevét vésték fel. 

Borítókép: Fontos mérföldkő a szovjet lágerek kutatásában a Gulág- és Gupvikutató Intézet megalakítása (Fotó: Katona Vanda)