Ö. Kovács József, az MNL tudományos igazgatója felidézte: a XX. században két anticivilizációs történet alakult ki, az egyik a nemzetiszocializmus, a másik a bolsevizmus berkei alatt. – Sajnos nincs jelen tömeges kortárs tapasztalat a gulágról, ezért ezt a témát kettős mérce jellemzi – mutatott rá az igazgató. Cseh Gergő Bendegúz, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának vezetője arról beszélt, hogy mivel a források nem Magyarországon érhetők el, ezért megkésettek a gulágkutatások. – Az orosz–magyar tárgyalások során leszögezték, hogy ne számítsunk arra, hogy olyan forrásokat kapunk kézhez, amely az orosz állammal szemben állapít meg információkat és az ezzel kapcsolatos kártérítésről is le kell mondanunk – hívta fel a figyelmet Cseh Gergő Bendegúz. Dupka György, a kárpátaljai Szolyvai Emlékpark Bizottságának titkára szerint a határon túli részen más helyzetben voltak a magyarországihoz képest, mivel a szovjet birodalom felbomlása után rögtön felmerült a gulágkutatás igénye. – Nemcsak mi, magyarok, hanem az ukrán és az orosz patrióták is tudni akarták, mit rejtett a sztálinizmus – mutatott rá, majd emlékeztetett arra, hogy Szolyván tizenöt kötetes emlékkönyvet adtak ki és márványtáblát állítottak fel az elhurcoltak emlékére, ahova közel tizenkétezer elhunyt nevét vésték fel.
Borítókép: Fontos mérföldkő a szovjet lágerek kutatásában a Gulág- és Gupvikutató Intézet megalakítása (Fotó: Katona Vanda)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!