időjárás -4°C Pál 2022. January 25.
logo

Trianon, a magyarok „fantomfájdalma”

Hertelendy Gábor
2021.11.02. 19:08 2021.11.03. 09:02
Trianon, a magyarok „fantomfájdalma”

A járvány miatt egy évvel a megjelenés után mutatták be a centenárium alkalmából elkészített Valami fáj, ami nincs – A trianoni békekötés előzményei és következményei című tanulmánykötetet, amelyben huszonnégy történész vizsgálja Trianon problematikáját, nemzetközi hatásait. A Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója szerint a békediktátum száraz adatain túl az okozza a trauma fel nem dolgozását, hogy a külhoni magyarság helyzete száz év után sem változott.

A kötet példátlan alapossággal és kifejezetten olvasmányosan foglalja össze Trianon problémáját, amelyet a nemzeti közgondolkodás és emlékezet fantomfájdalomként él meg, azaz úgy fáj Trianon, ahogyan egy amputált lábú embernek az elvesztett végtagja – jelentette ki a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója a VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár által kiadott, Anka László, a VERITAS tudományos munkatársa szerkesztésében elkészített Valami fáj, ami nincs – A trianoni békekötés előzményei és következményei című könyv bemutatóján. 

L. Simon László felidézte: területeink hatvannyolc százalékát vesztettük el, bankhálózataink és mezőgazdaságunk nagy része odalett. 

Ezek az adatok mérhetetlenül fájóak, de sokkal bántóbb, hogy a határon túli magyarok helyzete száz év után sem változott, saját anyanyelvükön nem szólalhatnak meg, himnuszaikat nem énekelhetik

 – mondta a főigazgató. Jelezte: a Trianon okozta traumát újabb és újabb nemzedékek tagjaival kell megismertetni, ezenfelül stratégiai kérdésnek nevezte a hatalmas anyagi és lelki veszteségek pontos feltárását.

Fotó: Bach Máté

– Ennek ellenére irdatlan sok kompromisszumot kell kötni ahhoz, hogy a visegrádi négyek szövetségét fenntartsuk és Magyarország geopolitikai érdekeit érvényesítsük – emlékeztetett L. Simon László, példaként említve a benesi dekrétumok elfogadását, amelyek mind a mai napig érvényben vannak.

A főigazgató azt is jelezte, hogy alapvető útvonalakat és vasútvonalakat vágtak ketté, vagyis a száraz adatok nem is adják pontosan vissza, honnan kellett visszaépíteni az egész országot.

– Sokkal, de sokkal kevésbé volt fontos a nemzetiségi politikánk, mint hogy önsorsrontóan bebeszéljük magunknak. Leginkább ugyanis a nemzetközi politika befolyásolta a békediktátum tartalmát, amely Magyarország falhoz szorítását eredményezte – mutatott rá L. Simon László.

Fotó: Bach Máté

A főigazgató szerint az a feltevés, hogy a Habsburgok erős érdeke a németekhez való tartozás volt, akkora félelmet keltett a nyugati államokban, hogy az Osztrák–Magyar Monarchia feldarabolása, sőt kiváltképp Magyarország tönkretétele volt a cél. 

Gustav von Kalnoky külügyminiszter így joggal gondolhatta azt, hogy a Monarchia léte a nemzetközi folyamatokon múlott

– fogalmazott a főigazgató. Az akkori helyzetünk pozitív fejleményének értékelte, hogy az olaszok támogatták a magyarok revizionista politikáját, főleg Délvidék kérdésében. Ennek az az oka, hogy Olaszország viszonya kifejezetten megromlott a Szerb–Horvát–Szlovén Királysággal, amiben az is közrejátszott, hogy a nagyhatalmi ígéretek ellenére nem kapták meg Fiume kikötőjét, helyette a szerbeknek ítélték a békeszerződésekben.

Borítókép: Bach Máté