A korrupció leküzdéséhez összehangolt együttműködés kell

Stratégiai jelentőségű a korrupció elleni fellépés, hiszen az ország megítélése mellett nagymértékben befolyásolja a nemzetgazdaság fejlődését is – állapították meg a X. Integritás Kerekasztal résztvevői Budapesten.

Pintér Sándor Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt

Az állami szervek integritását sértő – és azon belül is kiemelten a korrupciós és hivatali – bűncselekmények üldözésében a Nemzeti Védelmi Szolgálat szerepe megalakulása óta meghatározó. A cél változatlan: átláthatóan, elszámoltathatóan működő közigazgatás, ahol a magas belső morállal rendelkező munkatársak ellenállnak a korrupciós törekvéseknek.

Jelentős kihívás a hálapénz több évtizede fennálló, az egészségügyi ellátás esélyegyenlőségét aláásó gyakorlatának felszámolása. Ennek érdekében a jogalkotó 2021. január 1-étől kriminalizálta a jogtalan előny egészségügyi ellátás során történő adását és elfogadását, az NVSZ bűnfelderítő, bűnmegelőző hatáskörét kiterjesztette az egészségügyi szolgálati jogviszonyban állókra, valamint az irányításukat, felügyeletüket ellátó közintézmények dolgozóira.

A hatáskör bővülést követően a Nemzeti Védelmi Szolgálat tevékenysége lefedi a közszféra, azon belül a rendvédelem, a közigazgatás, valamint az állami egészségügy szinte valamennyi szervezetét, munkavállalóját, a védett szervek munkatársainak létszáma meghaladja a 460 ezer főt.

E-közigazgatás fejlesztése

A tárca az elmúlt időszakban különösen nagy hangsúlyt helyezett az e-közigazgatás fejlesztésére. A projektek célja, hogy az egy-egy ügy indítása és lezárása közötti ügyintézési lépések emberi beavatkozás nélkül történjenek meg. A mesterséges intelligenciával támogatott informatikai eszközök és folyamatok fejlesztése támogatja az átlátható és a közélet tisztaságát garantáló automatizált eljárásokat, valamint lehetővé teszi a rugalmas humánerőforrás-gazdálkodást. Az ügyintéző-ügyfél kapcsolatok számának csökkentése és az automatizált döntéshozatal széles körű bevezetése hatékonyan képes visszaszorítani a közigazgatás működésének korrupciós kockázatait.

A fejlesztés jelentős mérföldköveit jelentették az elektronikus ügyintézés keret-szabályrendszerének megalkotása, az E-önkormányzat portál, az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér, az e-személyi igazolvány, az OkmányApp, valamint a különböző gépjármű-nyilvántartási adatok lekérését lehetővé tévő rendszerek bevezetése, illetve a személyre szabott ügyintézési felület (Magyarország.hu) megújítása, amely a hazai e-közigazgatási szolgáltatások gyűjtőoldala.

A Belügyminisztérium szerepe e területen még hangsúlyosabbá vált, a kialakított hatékony jogszabályi környezet és eszközrendszer jelentősen hozzájárult az eredményes hatósági fellépéshez.

Az Integritás Kerekasztalról

Az Állami Számvevőszék kezdeményezésére a közigazgatási és az igazságügyi miniszter, a legfőbb ügyész, a Legfelsőbb Bíróság elnöke és az Állami Számvevőszék elnöke 2011. november 18-án Budapesten közös szándéknyilatkozatot írtak alá, amelyben erkölcsi kötelezettséget vállaltak az általuk vezetett állami szervek korrupcióval szembeni ellenálló képességének erősítésére, a korrupcióellenes eszköztár fejlesztésére. Az összefogáshoz 2012-ben csatlakozott az Országos Bírósági Hivatal, majd 2014-ben a Belügyminisztérium, 2016-ban – az együttműködés ötödik évfordulóján – a Közbeszerzési Hatóság és a Magyar Nemzeti Bank, tavaly pedig a Gazdasági Versenyhivatal is.

Az eltelt egy évtizedben Magyarország zéró toleranciát hirdetett a korrupcióval szemben, s célzott, hatékony lépések történtek annak megelőzésére, visszaszorítására. Az állami intézmények által képviselt korrupcióellenes tevékenységek több területen is szorosan összekapcsolódtak, egymásra épültek, erősítették egymást. Kiemelkedő eredmény, hogy – a 2011-ben még jórészt ismeretlen – integritás fogalma mára szerves részét képezi a közintézmények működésének: kiépültek azok az integritásirányítási és kontrollrendszerek, amelyek hozzájárulnak a korrupciós helyzetek rendszerszintű kialakulásának megelőzéséhez.

Bár a szándéknyilatkozat célkitűzései teljesültek, az elért eredmények fenntartása és az integritáskultúra további erősítése érdekében a közös erőfeszítéseket folytatni kell – nyilvánították ki a X. Integritás Kerekasztal résztvevői.

Borítókép: Pintér Sándor miniszterelnök-helyettes, belügyminiszter (Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt)