Az Európai Bizottság (EB) csütörtökön két LMBTQ-vitában, a gyermekvédelmi törvény és az LMBTQ tematikájú mesekönyv ügyében is a következő szakaszba léptette a Magyarországgal szembeni kötelezettségszegési eljárást. A brüsszeli testület a közleményében azt írta: a hagyományos nemi szerepektől eltérő viselkedésformákat tartalmaző jelzéssel ellátott mesekönyv ügyében a kormánynak nem sikerült a bizottság jogi aggályait eloszlatnia. Ami a gyermekvédelmi törvényt illeti, az EB kijelentette: ebben az esetben sem találták kielégítőnek a magyar hatóságok válaszát.
A törvény a kiskorúak esetében korlátozza a különböző szexuális irányultságokat ábrázoló tartalmakat megjelenítő szolgáltatások nyújtását, beleértve azokat az eseteket is, amikor ezeket a szolgáltatásokat más tagállamból nyújtják. Magyarország nem támasztotta alá érvényes indokokkal ezeket a korlátozásokat
– áll a közleményben, amely tudatta, hogy mindkét esetben indoklással ellátott véleményt küldtek Budapestnek. Amennyiben hazánk két hónapon belül nem orvosolja a helyzetet, az EB szerint az EU Bírósága elé terjesztik a vitás ügyeket, pert indítva Magyarország ellen. Emlékezetes: mindkét LMBTQ-kérdésben júliusban indult kötelezettségszegési eljárás. A bizottság akkori felszólító leveleire hazánk válaszolt, s ezt véleményezte negatívan a brüsszeli testület december 2-án.
Varga Judit: Jogi érvek mentén fejtettük ki az álláspontunkat
Varga Judit igazságügyi miniszter a Facebook-oldalán kommentálta a vita folytatását. „Milyen európai érték az, amikor pénzért cserébe a gyermekeink lelkét akarja Brüsszel?” – kérdezte a tárcavezető, utalva arra, hogy az uniós bizottság a gyermekvédelmi törvény elfogadása óta halasztja a magyar helyreállítási terv elfogadását. Az igazságügyi miniszter szerint Magyarország a válaszában jogi érvek mentén, részletesen kifejtette az álláspontját, de az Európai Bizottság ezt rendre figyelmen kívül hagyja, és egyből ideológiai hadviselésbe kezd. „Minden európai uniós szerződés szerint, amit Magyarország valaha elfogadott, aláírt és ratifikált, a gyereknevelés nemzeti hatáskörbe tartozik” – jelezte a miniszter, aki szerint
a leghelyesebb, ha az emberek népszavazáson döntik el a vitát.
„Európában elsőként a magyarok mondhatják el országos népszavazáson, hogy mit gondolnak minderről. Más országokban a balliberális politikai elit dönt a kérdésben, az emberek megkérdezése nélkül” – fogalmazott Varga Judit.
Egy másik eljárás is indult
Az Európai Bizottság csütörtökön arról is tájékoztatott, hogy Magyarországot, Németországot és Luxemburgot felszólította arra, hogy maradéktalanul és helyesen ültessék át jogrendjükbe a gyűlöletbeszédet és a gyűlölet-bűncselekményeket bűncselekménnyé nyilvánító uniós jogszabályokat. A brüsszeli testület szerint a három tagállam nemzeti jogrendjében nem szerepelnek teljes körűen vagy pontosan a rasszizmus és az idegengyűlölet elleni harcra vonatkozó közösségi szabályok.
Magyarországnak - akárcsak Németországnak és Luxemburgnak - két hónap áll a rendelkezésére, hogy meghozza a szükséges intézkedéseket és orvosolja a bizottság által feltárt hiányosságokat - máskülönben az EB a következő szakaszba lépteti ezt az eljárást is.
Borítókép: Az Európai Bizottság brüsszeli épülete (Fotó: Pixabay)
