Elkészült a Városliget ikonikus intézménye

Elkészült a Magyar Zene Háza, amelyet világszerte 2021 legjobban várt épületei között tart számon a nemzetközi szakma. A Fudzsimoto Szú által tervezett ház, amelyik egyszerre lesz kiállítás- és zenei rendezvényhelyszín, továbbá oktatási központ is, 2022 januárjában izgalmas kiállítással és zenei programokkal nyitja meg a kapuit a látogatók előtt.

Magyar Nemzet
2021. 12. 16. 14:30
2021.12.16. Budapest Magyar Zene Háza, Liget projekt Fotó: Kurucz Árpád Fotó: Kurucz Árpád
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

– A Magyar Zene Háza a Városligeti-tó mellett, a Vajdahunyad vára és a Műjégpálya épülete közelében épült fel. A 2018 óta tartó, most lezárult kivitelezésnek köszönhetően a magyar főváros egy, a világelithez tartozó, nemzetközi sztárépítész, Fudzsimoto Szú által tervezett, ikonikus kortárs épülettel lett gazdagabb, a Városliget pedig megújítva visszakapott egy itt korábban évtizedekig elzárt, rendkívül elhanyagolt állapotú, hétezer négyzetméternyi zöldfelületet – emelte ki Baán László, a Liget Budapest-projekt miniszteri biztosa. Fudzsimoto Szú tervét nyílt pályázaton 2014-ben választották ki 168 pályamű közül. A megvalósulást az eredményhirdetés óta világszerte komoly figyelem övezi: 

a CNN és a World Architecture Community (WAC) is 2021 egyik legjobban várt új épületének nyilvánította. A házat már a tervei alapján 2019-ben Európa legjobb középületének választották a rangos londoni International Property Awards megméretésen, ami az ingatlanszakma egyik legnagyobb, széles körben jegyzett elismerése. 2020-ban pedig a világ legjobb zenei tematikájú fejlesztésének járó fődíjat kapta meg: az amerikai Music Cities Awards kiírásában a legjobb zenei tematikájú ingatlanfejlesztésnek járó kitüntetését.

Fotó: Kurucz Árpád

Egyedülálló zenei beavató intézmény

Az épület tervezői víziója feloldja a határokat a Magyar Zene Háza és a Városliget parkja között, az épületbe belépve olyan élménye támad a látogatónak, mintha továbbra is a természetben sétálna. Az épület unikális külső megjelenéséhez egyedi belső felépítés párosul: 

a Magyar Zene Háza összetett zenei, pedagógiai és programkínálatát az épület hármas szintfelosztása is tükrözi. A térszint alatti terek a kiállításokéi, itt kapnak helyet az állandó és időszaki tárlatok, összesen mintegy kétezer négyzetméteren, illetve itt kapott helyet az egyedülálló hangdóm is. A park szintje az előadó-művészeté, ahol koncerttermeiben és a szabadtéri színpadán nyújt élőzenei programokat, valamint kikapcsolódási lehetőséget a tó melletti kerthelyiségben. Az épület emeleti szintje pedig az elmélyüléshez és az oktatáshoz kínál világos, de jól tagolt tereket. 

Itt található a digitális archívum, amely elsősorban a magyar könnyűzene történetének számos dokumentumát tartalmazza, a multimédiás könyvtár és klub, valamint a zenepedagógiai termek.

Fotó: Kurucz Árpád

Kiemelten mutatja be a tárlat Erkel Ferenc és Liszt Ferenc alkotó egyéniségét, jelentőségét, és megjelenik a XX. század is, melynek zenetörténete elképzelhetetlen Bartók Béla és Kodály Zoltán nélkül. De ez a kor egyben az avantgárd zenei kísérletek, az újító törekvések ideje is, megjelenik a technológia fejlődésének hatása a fonográftól a legmodernebb hanghordozókig és az elektromos hangszerekig, amelyek végigkísérik a mindent elsöprő populáris zenei stílusok térhódítását. A tárlat végére pedig eljutunk saját korunkig, ahol egyfajta zenei felhő vesz körül bennünket, karnyújtásnyira.

A kiállítást interaktív módon, téralapú fejhallgatók segítségével járhatják végig a látogatók.

Az audiovizuális élményekhez egy úgynevezett kreatív hangtér is társul, ahol nem hagyományos hangszereket próbálhatunk ki, hanem például hanggolyópályát, ritmushajtányt és egy robotzenekart rejtő orgonát is, így azok is zenélhetnek, akiknek nincs hangszeres tapasztalatuk. Különleges kalandra, izgalmas felfedezésekre számíthat tehát mindenki, aki leereszkedik a Zene Háza varázslatos mélységeibe, a kiállítások földalatti szintjére.

Az állandó tárlat mellett különleges élményt nyújt majd az úgynevezett hangdóm, melyben felfedezhetjük a bennünket körülvevő hangzó világot. Az egyszerre körülbelül ötven látogatót befogadni képes attrakció mintegy 150 négyzetméteren kapott helyet a kiállítóterek mellett. A látogatót egy kupola alakú tér öleli körül, melyre körben vetítővásznat feszítettek, ahol a látvány mellett több mint harminc hangszóróból hallhatók a minket körülvevő hangok: a természet hangjaitól a komponált zenéig sokféle hangzó effektust hallunk. A látvány és a hanghatások együtt adják majd az itt vetített kisfilmek – vagy inkább hang- és képfantáziák – szuggesztív élményét. A hangdóm az ismeretterjesztésen túl különböző zenei kísérletekre és művészeti projektekre is alkalmas tér lesz.

– A Magyar Zene Háza műszaki rendszereinek tervezése és kivitelezése során kiemelt figyelmet fordítottunk a fenntartható és klímabarát megoldások alkalmazására: energiaellátását nagyobb részben megújuló energiaforrásokból fedezik, ennek biztosítására 120 talajszondát helyeztek el száz méter mélyen a föld alá, amelyek a geotermikus energiát szolgáltatják. További rendkívül innovatív megoldás, hogy az épület hűtését távhűtés biztosítja, amelyet a közeli Műjégpálya energiakapacitása biztosít - hangsúlyozta Gyorgyevics Benedek, a Városliget Zrt. vezérigazgatója.

 

Javában zajlik a kiállítás építése

– Az épület elkészültével párhuzamosan folyamatosan zajlik az állandó kiállítás kivitelezése, amely a jövő január végi nyitást követően az európai, benne kiemelten a magyar zenetörténet fordulópontjain vezeti végig a látogatókat. A Hangdimenziók – Zenei utazások térben és időben címet viselő, ezer négyzetméteren felépülő tárlaton a látogató – interaktív résztvevőként – egy élményekkel teli történetet járhat be – jelentette be Batta András, a Magyar Zene Háza ügyvezetője. 

A zenetörténeti kalandozás az ősember mágikus cselekményeitől, vagyis a zene születésének pillanatától indul, majd a magyar népzene gyökereivel folytatódik. Az első fordulópont az írott zene megjelenése, ezt követi a többszólamúság, majd az újabb fordulat, az opera műfajának megszületése. „Bekopogtathatnak” az érdeklődők a legnagyobb mesterekhez, Haydnhoz, Bachhoz, Mozarthoz, Beethovenhez, illetve virtuális terepasztalon elevenednek meg a zenetörténet szempontjából fontos, XVIII. századi európai városok. 

 

Fotó: Kurucz Árpád

Fókuszban az iskolások és a családok

Az első fél év programnaptára már összeállt, a programok koncepciója a ház egészének filozófiájába illik: találkozások, közösségi zenélések, fiatalok felkarolása, különleges hangzásélmények felfedezése. Az első koncertek január utolsó hétvégéjétől várják majd a nagyközönséget, az internetes jegyelővétel már január elejétől elérhető lesz. Kialakult a rendhagyó zenepedagógiai foglalkozások tematikája és módszertana is, amelyek nap mint nap kiemelt szerepet kapnak majd a házban: hétköznaponként az iskolásokra, hétvégeken pedig a családokra fókuszálva, számos szórakoztatva tanító zenei élménnyel.

Borítókép: Magyar Zene Háza (Fotó: Kurucz Árpád)

 

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.